Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-05-08

PAPAI LAPOK. Yegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony 11 ö e g y l e t-, a z ismeretterjesztő- 1 ö v é s z- és ö n k é n y t e s tüzoltóegylét A lap szellemi részét illető közlemények a szerlteszíő lalcásáx^a : Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszól— lamlások-, a kiadói teendőkkel megbízott "\Vaj clitS K.ál"Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápal875. tavaszutó 8.19. sz, Megjelenik e lap heten/unt egyszer, szombaton, egy íven. Tartalma'. A kereskedelmi mérleg. — Városi közgyűlés. — Szóllők és gyümölcsfák megóvása tavaszi i'túfngvok ellen. — Pápai törvényszéki csarnok. — Valami a világtörténetből. — Tisza Kálmánhoz. — Mire gondolkodni kezdünk. — Kazinczy szülőföldéről. — Különfélék. l^lőiixetósi díjaid KgY évre G fr. Féíévre 5 fr. Negyedévre 1 ír. SO k. A llir*cletÓSÍ clíjalc a háromszori liasábozoll. petit sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél ö kr. háromszori hirdetésnél 4 kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árlecngedéssel számítolnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. A kereskedelmi mérleg állásának nemzetgazdászati és állami fontossága. Felolvasás, melyet a pápai ismeretterjesztő egyletben 187ö—ik év március hó 14-én tartott Antal Gábor. (Folytatás j. !j?Lz eddigiekből könnyű belátni, hogy azon állam, mely termelvényeibőí kevesebbet tud külföldre kivinni, ? mint a mit külföldiek hozzá behoznak: folytonos elszegényedésnek megy elébe. Először mefffoffvatkozik pénze s hogy azt visszakapja, kénytelen adósságot csinálni; majd ennek fedezésére eladja befektetéseit: utjait, csatornáit, bányáit, jövödelmezö vállalatait, melyeknek részvényei, külföldiek kezébe kerülnek; azután eladja területét, ugy hogy földje külföldieknek jö.vödelmez, kiknek javára jelzálogos követelésekkel megterhelve van, a rajta élő és a földet művelő polgárok csak a külföldi hitelezők cselédei és bérmunkásai; de végre eladja polgárait is, kik a pénz folytonos kiszivárgása folytán megcsökkent keresményekből megélni nem tudván, külföldre vándorolnak, a mint azt történeti példák tanúsítják. Es ez mind a kedvezőtlen kereskedelmi mérleg következménye. Ily nagy horderejű levén egy államra nézve a kereskedelmi mérleg állása, a legfontosabb politikai kér^ dések közé tartozik az: miként lehet egy államnak kereskedelmi mérlegének kedvezőtlen állásán segíteni? E kérdésre a felelet, mely a tudomány által eddig adatott és a gyakorlatban mindig kielégítő eredményre vezeteti, az: hogy védvám rendszer alkalmazása által. A védvám rendszer abban áll, miszerint az állam azon célból, hogy bizonyos iparágat területén meghonosítson és virágzásra emeljen: azon iparág külföldről behozott termékeire a határon bizonyos illetéket ró; mi által a belföldi iparosokat segíli, hogy a külföldi haladottabb iparral versenyezhessenek, fogyasztó polgárait pedig kényszeríti, hogy ne a külföldi, hanem a belföldi ipart támogassák. ™ Ezen védvám rendszer ellen sok ellenvetést lehet felhozni, hanem olyat alig, mit alaposan meg ne lehetne cáfolni. Igy felhozható ellene, hogy a belföldi ipart a külföldi ellenében gyámolítván, megakadályozza a szabad versenyt, a mi nélkül pedig nem reménylhetö, miszerint bárki is arra törekedjék, hogy minél jobbat és minél olcsóbbat termeljen üzletében. Ezen ellenvetés megcáfolására nézzük, kik között lehet szabad verseny? Kétség kivül csak egyenlő erők között. Nem versenyezhet szárnyatlan állat a szárnyassal a repülésben; nem versenyezhet gyalog ember a vasúton utazóval a menésben; nem versenyezhet drága tökével, képzetlen, gyakorlatlan munkaerővel rendelkező, gépeket és gyárakat nélkülöző ország olcsó tökével, képzett iparosokkal, gépekkel és gyárakkal biró állammal az iparban. Mert ha ily egyenlőtlen erejű államok között versenyre kerül a dolog, az bizonyosan a gyengébb elnyomatására, és az erösebb monopóliumára vezet; azon különbséggel, hogy a gyengébb még azon kevés, de drága tőkéjét is elveszíti, mit a verseny kedvéért kockáztatott. Ha tehát ily egyenlőtlen erők között versenyt akarunk teremteni, a gyengébbet az erösebbel egyenlővé kell tenni; és ezt teszi épen a védvám. Hogy védvám nélkül egy gazdászatilag fejletlen államban nem lehet ipart teremteni, ipar nélkül pedig 19