Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-04-17

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lövész- és önkénytes tüzolfóegylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lalc.ásáx*a: Anna-tér 12-16. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési dijak, felszollamlások, a kiadói teendőkkel megbízott \Vaj clitS Iváx^Olúr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézeiulők. . évfolyam. Pápa, 1875. tavaszhö 17. 18. sz, Megjelenik e lap hetenlünt egyszer, szombaton, egy íren. Tartalma! A kereskedelmi mérleg. — Városi közgvülés. — A biztosító-társaságokról. — A győri ügyvédi kamara. — Felhívás tüzoltó-szerck készítésére. — A eukordinnyénok szabadban mn vei és érői. — Törvényszéki csarnok. — Jellemvonások a római nép életéből. —• Hogyha vígnak ... — Mire gondolkodni kezdünk. — Kegyelem és béke a madaraknak. — Különfélék. Xűlö fizetési díjaid Egy évre 6 fr. Félévre 5 fr. Negyedévre '1 Ir. 50 k A llirdotówí díja'lc a háromszori hasábozott petit sorért egyszer hirdetésnél G kr. kétszer hirdetésnél í> kr. háromszori hirdetésnél .i kr. és a többszöri hirdetésnél lehelő árleengedéssei számílatnak. Mindig külön bélyegdij fizetendő. A kereskedelmi mérleg állásának nemzeígazdászati és állami--fontossága. Felolvasás, melyet a pápai ismeretterjesztő egyletben 1875-ik év március hó 14-én tartott A n ta l Gábor. (Folytatás j. JÜJ^ogy a pénz az országból kimegy, még nem oly |^ nagy haj — mondja Schmidt Ádám —, mivel az ismét visszajön az állal, hogy a pénz megfogyása folytán, annak ára emelkedvén, a külföldiek azon lesznek, hogy itt mindent pénzen vásároljanak, pénzüket itt értékesítsék, mert azt a magas pénzár mellett legelőnyösebben tehetik. Csak az a baj, hogy az oly nemzetnek, melynek kivitele csekély, bevitele nagy, nincs eladni valója terményeiből; legfeljebb termelési alapjait adhatja el, a minek a történelem szomorú példáit mutatja. Idézünk belőle egyet egy francia nemzetgazdász után. A Journal de Debals-nak 1845. évi július 27—i számába-n-ez-áll-f -1843-ban Franciaország bevitele 160millióval haladta meg kivitelét, 1844-ben pedig 40 millióval. Vájjon hova lelt a Franciaország által kiegyenlítésül fizetett 200 millió? E kérdésre Say értelmében azt felelhetni, hogy a pénznek megdrágulása okvetlen visszavitte azt oda. Ugy látszik valóban vissza is tért az. Az egész nemzetgazdászati és politikai sajtó hirdeté, hogy a francia vasútakba fektetett tökének '/

3-t Schveiziak, németek és angolok bírják, — hirdeté, hogy az illető társulatokban idegenek elnökölnek, — hirdeté, hogy több vonal, s köztlik a legjövedelmezőbb éjszaki, idegeneknek lesz átengedve. Igy — hogy egyebeket ne említsünk — ez egy üzletágban. Nem világos-e ez? Hason dolgok történnek az ország minden más pontjain. Elsassnak majdnem minden jelzálogilag biztosított tartozása báseli tőkepénzeseké, kiknek közvetítésével idegen bélyeg alatt jő visza a nemzeti töke, hogy meghódítsa azokat, kik előbb tulajdonosai voltak." Vagy vegyünk példát saját hazánkból. Magyarország bevitele, t. i. a mit a külföld nekünk adoll 1869-ben millióval, 1871-ben 115 millióval, 1872-ben 175 millióval, tehát e három évben 369 millióval haladia meg kivitelét; és mégis azt mondhatjuk, hogy a pénz Magyarországon nem igen fogyott, tehát a kiadott többlet visszajött. De visszajött kölcsön alakjában. Maga az állam 153 milliót vett fel az államjavak lekötése mellett évi hiány fedezésére, külföldi bankok és egyesek kölcsönöztek ingatlanokra, az egyesek váltóadóssága szaporodott, — vasúti, és más vállalati részvényeink, papírjaink idegenek kezébe kerültek, külföldiek nálunk birtokot, házakai vásároltak. — De legaláMrezen hátrányok mellett, mondhatjirvalaki, meg van a szabad kereskedelemnek azon előnye, hogy a fogyasztók ott vásárolhatják fogyasztandó cikkeiket, a hol azt legolcsóbban kaphatják; a belföldön drágán termelhető cikkek helyett hasznaiba Inak olcsó külföldieket. Még ezen előnye is csak látszólagos a szabad kereskedésnek, és semmi esetben nem tekinthető olyannak, a melynek nagy fontosságot lehetne tulajdonítani. Vizsgáljuk a dolgot közelebbről. Minden iparcikknek árát az határozza, mennyibe kerül a nyers termény, melyből készül; mekkora a munka-díj; s mennyit kell kiadni szállítási költségekre. Világos pedig, hogy a nyers termények ott legolcsóbbak, hol azok. termeltetnek, — a munkabér töke —szegény 16