Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-04-03

Jellemvonások a római nép életéből. (9. folytatás) .zonban a szabadságszerető római nép valósítani törekedvén azon elvet, miszerint az államhatalom forrása ^ a nép, e végből a közgyűléseknek tartá fenn a jogot, tisztviselőket választani, törvényt hozni, dönteni béke és háború kérdése felett. Hogy a monarchiái elem maradványát képviselve látjuk a consuli hivatalban, az aristokratiát a senatusban, a demokratiat a népgyülésekben. E három fő tényező az állam igazgatásában igen jól kiegészíté s ellenőrzé egymást. A táborba távozó consult a senatus erösíté meg hivatalában, s ha önkényileg akara eljárni egyszerűen tehetienné tevé a sereg fentartására szükséges eszközök visszatartásával. A polgárságot a consul hasonlóképen nem ignorálhatá ; hisz az emelte hivatalra. Katonái szabad polgárok voltak, kikben honáruló terveivel nem támagatókat, hanem ellenségeket talált volna. Az általa kötött szerződések érvénye a nép szentesítésétől függött. Végül hivatala lejártával eskü mellett volt köteles számot adni minden tetteiről, minden kiadásról* A senatus hasonlókép nem lehető veszedelmes a köztársaságra. A népből lett kiegészítve; s a népgyüléstöl vá" lasztott censor a méltatlannak itélt tagot a senatorok sorábó* jogérvényesen kitörülheté. Tanácskozásait egyetlen néptri^ bun tiltakozása megakaszthatá. A polgárság bizalma adt neki a nagy tekintélyt: e bizalom, ez erkölcsi támpont nélkül a senat semmi volt. Végül a polgár is az államhivatalnok s a senatus irányában tisztelettel tartozott. Ezek voltak a közjólétnek, rendnek őrei, ezek imádott honának megbizott kormányzói. Oke* támogatni parancsolta a honszeretet és a józan ész; tudva levén, hogy a lázongás a zavarkeltés csak ostrom állapotot idézhetne elé, midőn egy korlátlan hatalmú dictator parancsol függetlenül az egyesek élete és vagyona felett. Eképen a hon és szabadságszeretet mint egy hü genius mindig megmutat! az államhajó vezetésében a helyes irányt s megvédé azt, mind az egyéni önkény túlkapásaitól, mind a senat lehető zsarnokságától, mind végre a tömegben támadható veszedelmes anarchiától. Hogy az alkotmány alapja a nép jellemének megfelelő s valóban szilárd volt, bizonyítja az is, miszerint a szabadság — • a polgárjog nem törpült, sőt egyre terjedt a pártok hosszú kemény küzdelmei közt ís. E pártokat képezek a patríciusok és plebejusok. Az elsők Róma ös alapító polgárainak utódai, mint nép, kizárólag a maguk érdekében értelmezek a nép souveraenitast. Az utóbbiak az alakuló Róma által bekeblezett közel helyiségek magába felvett lakosainak maradékai, az első időszakban, a jog terén a patríciusoktól igen hátra nyomattak. A centuriák felállításával kezdett nekik megnyilni az út a polgárjogok további szerezhetésére. Azonban csak a köztársaság létrejöttével látjuk Őket egyre erélyesebben föllépni méltányos követeléseikkel a patríciusok ellenében; s nem sikertelen. Befolyásuk, ezek minden erőfeszítése dacára, folyton nőtt. Mignem lassanként ledőltek a válaszfalak a két rend között, a plebejusok kivivták végre a jogot a legfőbb államtisztségekre ís, s gyűléseik (tributa comitia) határozatai kötelező erőt nyertek az összes polgárságra. A különbség patriciusok s plebejusok közt elveszte régi jelentőségeit s egybe olvadásukból uj nemesi osztály származott. (^Folytatjuk}. NEM FÖLDI ÜDV . . . (Hangzatka). cm földi üdv az, a mit érezek, Az égieknek üdve osztályrészem, — Szivem hevül s a lélek tettre készen Oltáraidhoz, hirnév, elvezet. Muló gyönyörrel nem fogok kezet, Az ég felé tör lelkem, és merészen Csatázva gyó'z a gátul álló vészen . . . S jutalma? tartós, égi élvezet. Nehéz ut az, mi ég felé vezet! Ki Herkulessel ezt az utat járja: Júnók haragja azt tövisre várja. Rálépni mégis kedvet erezek . .. Mert bár göröngyös és szúrós e pálya Küzdelme díját lelkem itt találja. Vönöczky Kazinczy szülőföldéről. Napló töredék. (2. folytatás). Sóhajok közt hagyja el a magyar utas e szórnom emléket. Pillantsunk a ref. főiskolába is, mely éppen előttünk áll kettős condignatiós homlokzatával, a diák csak fehér holló benne; mert itt létünk alatt szünet van, sajnáljuk tehát hogy a cantust és bandát nem hallhatjuk. Ez iskola, a hátulról most ujjonnan hozzá csatolt épületekkel együtt egy óriási négyszöget képez. — A tantermek, múzeum, könyvtár, oratórium, célszerű berendezéseikkel, melyek a tanulók lakhelyeivel együtt, valamint a tanoda igazgatásához megkívántató mindennemű hivatalos helyiségek is, egy épületben feltalálhatók, a tanodát mondhatom a hasonrangu iskolák között az első helyre emelik. Meglepőnek találjuk vegytani és még csak most készülöfélben levő vegyészeti konyháját. Nem mellőzhetjük el inegernlitni tudományosan szervezett botanicus kertjét ís. Vajha megfelelne e tekintélyes külsőnek az iskola ifjúságának szellemi kezelése is, s leemelve-