Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-04-03

Az indítvány elfogadtatott, s a lakóház megvétele a városi tanácsra bízatott. 17. Kocsis Antal és Szegleti György városi írnokok, az 1875-ik évi személy és házadó kivetésével teljesített munkálataikért nemi segélyéit folyamodnak. 30 ftnyi segély utalványoztatok. 18. A felső városi éjjeli őrök íizeíés-javitást kérő folyamodványukra a megrendelt kapitányi véleményezés beterjesztetvén, fölolvastatott!,, s mivel ezen véleményezésben a fizetés javítás nem ajánl tátik, azért a közgyűlés Folyamodók kérelmének helyt nem adott. 19. A helybeli bordélyházak tulajdonosai beterjesztett folyamodványukban azért esedeznek, hogy azen terhes kötelezettség alul, miszerént minden szabadszemélytől havonként 2 irtot tartoznak a városi közpénztárba fizetni, mentessenek föl. A képviselő testület kérelmüket elutasította, s egyúttal a. városi hatóságot megbízta, hogy ezen összeget továbbra is a legnagyobb szigorral hajtsa be. 20. Ezen tárgygyat kapcsolatban, mivel sajnosán tapasztaltatott, hogy a szabadszemélyek a közerkölcsiséget veszélyeztető módon viselik magukat, határoztatott. Hogy a városi tanács minél előbb a szabadszemélyeket illető szabályrendeletet alkosson s azt a legnagyobb szigorúsággal hajtsa végre. 21. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére. Ajkay Miklós, 1». Szabó Károly, Vágó Ignác, IJocsor István és Rózsa István képviselők kérettek föl. n. Az uszoda-állítás tárffvábaii tartott értekezletből. Lapunk mult heti számában kifejtettük egy uszoda felállításának fontosságát, közegészségi és szükségi szempontból. Azt hiszem, városunk minden polgára örömmel teszi magáévá ott kifejtett nézeteinket. Igen sok szép eszme megvalósulását akadályozza azonban a gyakorlati kivitel nehézsége, különösen a pénzerő hiánya. Szerencsére a pápai uszoda felállításánál ez alig íog akadályt képezni. Legalább ezen meggyőződéssel távoztunk mindnyájan azon értekezletből, mely március hó 25-dikére, a városház nagytermébe uszoda-felállítás tárgyában volt Összehíva Ezen értekezleten városunk igen tisztelt polgármestere — kí ezen ügy érdekében már eddig is sokat munkált — előterjesztő a felállítandó uszoda tervét. Ezen terv szerint, az uszoda a városmalomnál lenne, és pedig ugy berendezve . bogy a férfiak öltöző helyei a folyó nyugoti, a nők fürdő szobái, teljesen elkülönítve, a folyó keleti oldalán lennének elhelyezve; a víz mélység? a zuggónái hét láb lenne s. a fenék folytonosan emelkedve az uszoda végénél a viz mélysége három lábat tenne, bogy gyermekek is fürödhessenek ; az uszoda tükrének hossza 10 öl, szélessége 3 és fél öl s igy egész területe, a női fürdő cabinokat ide nem számítva, 35 négyszög öl lenne. Ha későbben ezen. terjedelem a közönség igényeit tán ki nem elégítené, nem járna nagy nehézséggel azt nagyobbá is tenni. Az előmutatott terv minden jelen volt értekezleti tagnak tetszésévei találkozott, és mindnyájan forró óhajtásukat fejezték ki, annak még ez év folytán kivitele'iránt. Minek következtében megbeszélés tárgya lett a terv kiviteléhez kívántató költségvetés. A most beépítetni tervezett terület egészen a város tulajdonát képezvén, a városi közgyűlés e területnek az uszoda részére átengedése iránt már határozott : a terület tehát nem kerül költségbe. A szükséges ácsmunka 1212 ft. 65 kr., kömíves munka 572 l't., íöidkiásás 100 lt., fürdőruha felszerelés száz személyre 3t-0 ft. összesen 22l4ft. 65 krba kerül. Ide számítva még több apró kiadást az uszoda 2500 forintból kiállítható volna. A felállítás módozatára nézve minden jelenlevő értekezleti tagok megegyeztek abban, bogy az uszoda ne vállalkozó, hanem részvénytársulat által állítassék fel, és pedig főleg azért: mivel a részvénytársulat tagjai, kik maguk is használják az uszodát, mindig nagyobb gondot fordítanak a közönség kényelmének kielégítésére, mint a magán vállalkozó. A részvénytársulat alakítására nézve abban állapodott meg az értekezlet, hogy 250 darab 10 forintos részvény bocsátassék ki aláírásra, ugy bogy a városházánál legyen egy aláírási ív letéve, a másik ív pedig a polgárok közt köröztessék. Kein lehet kétség az iránt, bogy a részvénj'ek elkelnek. Ezt biztosítja egy részt a csekély összeg, melyről szóllanak, másrészt a haszon, melyet hajtanak. Mert egy idény alatt 80 fürdő napot s mindegyiken 50 fürdő vendéget 10 krajcárjával számítva, az uszoda első évben jövedelmez 400 forintot; tehát 16% et; míg a lürdőruhákért befolyó jövödelem az évi kiadásokat teljesen fedezi. Ezen számítás, bogy nincs magasra véve, arról mindenki meggyőződhetik : a ki figyelemre méltatja a városunkban létező, berendezetlen fürdőhelyeknek az általunk alapul vettnél számosabb látogatását ; vagy összehasonlítást tesz más városokban levő uszodák bevétele, és az itt felvett jövödelem között. Az árakat és a fürdői rendet különben a részvényesek fogják meghatározni a közönség és saját érdeküknek tekintetbe vételével ; de az itt kimutatott közegészségügyi, szükségességi és pénzbeli haszon, ugy hiszem városunk minden polgárának, ki 10 o. é. forintot nélkülözni képes, elég indokul szolgál arra, bogy magának e részvényekből egy darabot szerezzen. Ha az aláírások megtörténtek, az aláírók összefognak hivatni, a terv kivitelére szükséges további intézkedések megtétele végett. Minden esetre óhajtandó volna, hogy az uszoda a pünkösti vizfogás alatt elkészülvén, az idei fürdő idény kezdetével megnyittathatnék. Hfyilt levél BRÁÜER SÁMUEL ÚRHOZ, az ált. ipartársulat elnökéhez Pápán. (Vége;. Kezdettől fogva nem tudtam megbarátkozni az új ipartársulatoknak a teloszlott céhek keretében való csoportulásával; oly testületek ezek nagyobbára, melyek egy német közmondás szerint: azon nyeletlen késhez hasonlítanak, melynek vasa elveszett. A mai napig helyben hagyott alapszabály mellett niegala14*