Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-01-02

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lövész-és önkénytes tüzoltóeffylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lalv.ásáx*a: Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott "Waj ditS I£.áx»ol úr könyvkereskedésebe: megyeilázzal szemben, intézcndők. II. évfolyam. Pápa, 1875. télhó 2. I. sz. Mer/jelenik e lap helen/ünt egyszer, szombaton, egy ívenTartalma : Boldog új évet. — Városi ikozgyülés. — Visszatekintés a múlt évre. — Miért nem magyarosodnak a zsidók? A halottak elégetésének kérdéséhüz. — Nyilatkozat a rabbi-választás ügyében.— Jellemvonások a római nép életéből.— Természettudományi közlemények. — Uj év reggelén. — Az ügyvédi rendtartás. — Boldog új évet. — A rajnai zuhatag. — Különfélék. Előfizetési cl íj als.: Egy évre ....... 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 Ír. 50 k. A. liircletósi clíjalv. a háromszori basábozolt pefil sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél o kr. háromszori hirdetésnél 4- kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számílalnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. r r CT

1 F, j év napja van. — E napon sajátságos érzelmek szoklák megszállni lelkünket. — Egy határvonal fekszik elöltünk, melyen innen a lezajlott ó év terül el, teljesült vagy csalt reményeivel s hervadt virágkoszorúival; túl rajta egy beláthallan térség ködbe vesző hegyormai kéklenek; — a hegyormokon villám fénylik-e, vagy napsugár; a hegycsúcsok lábainál virágok nyilnak-e, vagy vérző tövisek? nem tudja még most senki. — Amaz a múlt, emez a jövő. Az ember ilyenkor a bizonytalanság érzetének hatása alatt áll; a sejtelmek borongó ormain jár a lélek s mig a múltnak hervadt koszorúi lehangolják, a remény és a képzelet az alaktalan jövő téréin a boldogság fényes várait rakja le. — A borongó költészet pillangói szállongják körül c napon lelkünket. A legzárkózottabb kedély ajtai is kinyiinak ilyenkor, hogy ama borongó költészet csábos hatása alatt elmondja érzelmeit valakinek, melyek keblében a nmlt és jövő végzetes határdombján fölzajlanak. Sajátságos lélekáilapot, mely csak az új év jnapján szokta kedélyünket elfoglalni. — Nem is csoda. — Még zajlik a tenger, melyen áteveztünk: még rengenek a hullámgyürüzetek, melyek hajónkat hányták, vetették; itt úszkálnak körültünk sokaknak hajó-romjai, kik most egy éve velünk együtt szálltak a zugó tengerre, de elmerülve, partot nem érhettek. — Mennyi kincs, mennyi gyöngy, mennyi igaz remény temetkezett a habokba!.. Az idö megy, a tenger reng, a mint évezredekkel ezelőtt. — A sötét sirhalmokon époly egykedvüleg megy át az idö, mint a mosolygó virányok felelt. — És a tenger fel sem veszi, ha hullámsirjába milliók temetkeznek is; a szenvedők könyei még inkább vizét szaporítják. — E gondolat ónsulylyal ül lelkünkre. — Az ó év sirján érezzük igazán mulandóságunkat, mintha nem is halhatatlan szellemek, hanem csak hervadandó sirvirágok volnánk .... Azonban az emberiség élni, haladni akar; az ó év temetőjének fej fái közül magasztos szárnycsattogással száll fel a lélek, fel a magasba, hol Petőfiként halhatatlanság honol; fel a tettek hirkoszoruzta ormaira, hol a nag}" szellemek pantheona ragyog s a dicsőség fái teremnek homlokukra hervadhatlan koszorút. A mulandóság barázdáiban az élet magvait hintegeti az idö keze. — Az enyészet borongó költészetének egén, az életvágy csillagai tündökölnek. — Az elhalt évek mezején új évek fái fákadnak. — Az emberiség élni, haladni akar. — A borongó sejtelmek kezéből a remény ragadja ki a zászlót, s a sifi rokon andalgó embereket a lettek viruló mezejére vonja. — Itt szállja meg keblünket ama sajátságos kedélyhangulat, mely az új évi jó kivánatokban leli leghivebb kifejezését. — Itt van lélektani alapja az új évi köszöntök használatának. Te is nyájas olvasó, bizonyosan érezni fogod az új év hajnalán azt a kedélyhangulatot; érezni fogod, hogy egyesülésre, az erök tömörítésére van szükségünk, hogy az idő szárnyain az éveket ne csak elröppeni lássuk, hanem hozományaikat okosan felis dolgozhassuk. — E fenirt érzés adja ajkainkra az új évi jó kivánatokat. — A gyermekek mért köszöntik e na1