Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-31

viseltetik szolgálati előzékenységgel az eröscbb férfinem iránt, hogy a nyomorban levők könnyeit letörli: de azért ezen önmagát megtagadó készségével még nem oldotta meg városunkban a szegényügyet. Nem pedig azért, mivel a nőegylet ezen segélyzési forrása utóvégre mindig egy és ugyanazon osztálynál levén, arra az utoljára is elviselhetlen teherré fog válni. A tizennnégy ezer népességű városból csakugyan alig 4Cl)-an vettek részt a szegények ezen legközelebbi gyámolitásában. Pedig társadalomban élvén, mindnyájunknak polgári kötelessége a nyomort enyhíteni; hogy a mindinkább terjedő szegényedés. a foglalkozás nélküli tengődi embereknek bizonytalan állapota a társadalmi rendet ne fenyegesse, és így végre is mindnyájunkra ne súlyosodjék egész erejével. Ezt másként nem tehetjük, mint városunk szegényeinek teljes összeírásával, a városi pótadó után szegénységi adó kivetésével, a koldulásnak egészen megszüntetésével, és azután a tengődi embereknek bizonyos minositvények szerint egészen vagy részben segélyezésével. Ezekről körülményesebben máskor. Pápai Veszprémmegye bizoliságának 1874. éri május 4. s következő napjain tartott közgyűlése. (Folytatás és vége.) ' Előterjesztetett az állandó választmány részéről a megyei főjegyző és tiszti ügyész között a hivatalos hatáskör terjedelme tekintetében fölmerült vitásügy. A tényállás következő: Vermes Illés alispán megbetegülvén , a hivatalában helyettesítést Csapó Kálmán főjegyzőre ruházta. EÓ, mint az alispán helyettese a pápai újoncozás polgári elnökségére Kenessey Károly tiszti ügyészt bizta meg, ki a megbízatás ellen beadott jelentésében felhozza bokros teendőit, s kijelenti, miszerint a főjegyző ezen intézkedését nem is tartja jogosnak. Az alispán időközben meggyógyulván, a sorozásnál személyesen elnökölt, ez által a kiküldetés érdeme elesett, de a két tisztviselő elvileg megtámadott álláspontját az állandó választmány, illetőleg közgyűlés á.tal kívánta helyre állitatni. Az állandó választmány többsége beterjesztett véleményében a főjegyző eljárását helyteleníti, mig a kisebbségi külön vélemény azt a törvényben gyökerezőnck találja. Rozsos István az állandó választmány többségének véleményét indítványozza elfogadtatni, mert nem látja jogosnak hogy a hivatalnok szakkörén kivül eső teendőkre is kötelezhető legyen, miután ha ez elvileg kimondatnék, az alispán Önkénye felette visszás intézkedésre nyerne tért s állítása éles illustratiójául felemlíti, hogy oly eset is merülhetne fel, midőn a főügyész vagy árvaszéki elnök, járási bába teendőivel bízatnék meg. Rozsos István, illetőleg az állandó választmány többségének indítványa mellett szóltak még Körösy Sándor, Véghely Dezső, Körösi Lajos, Kristinkovich Aladár, id. Matkovich Tivadar, Koller Ignátz és Karácsony János. A kisebbségi külön véleményt pedig Pap János, Vermes Illés és Mészöly Gyula pártolták. Az alispán által kanapéprocessusnak decralált s két óránál több időt igénybe vevő vita azzal ért véget, hogy a nagy többség a főispán által feltett kérdésre oda nyilatkozott, miszerint az alispán vagy helyettese a tisztviselők felett csak saját szakkörükön belől rendelkezhetik. Ezekben öszpontosulnak a gyűlés első napjának megyénkre nézve haladást jelző vívmányai, a következő napokon tárgyalt ügyek csekély számú bizottsági tagok jelenlétében sokkal kevesebb ér"deklödés mellett nyertek elintézést,— minők a megyei főorvosnak a mult évi cholera járványt, a megyei árvaszéknek a cholera árvák segélyzését s a különböző szakhivatalok s választmányoknak köz és magán ügyeket tárgyazó jelentéseik, továbbá több törvényhatóságnak különböző ügvekbeni átiratai, végre magán és községi, felfolyamodási s kérvényezési ügyek. h. s. Hogyan építhetünk Pápán színházat? (Folytatás) En azt hiszem, hogy a kissé triviális hasonlattal éljek „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok," — jobb ma egy szerény szinterem, mint soha, vagy évtizedek múlva fényes palota. Nekünk színházra van szükségünk, s nem egyúttal söröző, borozó szóval mulató helyre. Olyanunk ugy is van. Igaz, hogy anyagi haszonnal járna, de járna ám tetemes költséggel is. Azután meg még kérdés az is, hogy a bérlő megtudna-e élni ilyen concurrentia mellett, mint a minő itt kínálkozik. S akkor bért leengedni vagy éppen még abban a helyzetben is lenni, hogy a vendéglő helyiségek üresen álljanak, ugy hiszem nem volna a kívánt eredmény ránk nézve. Én azt hiszem, hogy szinteremre, olyan helyiségre, hol télen, úgy mint nyáron menedéket találjon Thália — de csak is Thália — van szükségünk. Tehát építsünk szintermet a hozzávaló melléképületekkel, rectius mellékhelyiségekkel, mint öltöző szobák s egy ruha- és egy diszlettár stb. S ezt a színházat feiépithetnők ; mert ehez 20 ezer ftnál, nem hisszük

r hogy több kellene.