Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-24

PÁPA VÁROS képviselő testületének mújus 2. tartott közgyűlése *). Voita József polgármester az ülést megnyitván , A napirend első tárgyát Tímár Elek képviselőnek az előző közgyűlésen, a különsorozás megszüntetése iránt tett indítványa képezte ; miután azonban a letelt egy év eredménye a különsorozás előnye vagy hátrányára nézve elég bizonyítéknak nem találtatott, az indítvány ez úttal elejtetett. Olvastattak a marhavész megszűntére, az egyletek s társulatok nyilvántartására, a faiskolai térnek kizárólag e célra használására, tagosztály esetén a közös iskola részére kihasítandó területre, kártékony rovarok irtására, röglön bírósági szabályok módosítására, cholera elleni elöintézkedésekre, szülésznők képezésére és a Zirc mezővárosnak engedélyezett heti vásárra vonatkozó ministeri intézvények. Tádomásul vetetvén, a szükséges intézkedések megtételére az illető hivatalok utasitattak. Olvastatott a megyei árvaszék végzése, mellyel a cholera árvák javára begyült adományokból a pápaiakra esett 1109 irtot át teszi. Tudomásul vetetik, és a tanács azon intézkedése, miszerint a segély dijakat részletekben lizeti ki, s a tökét takaréktárban gyümölcsözteti, helyben hagyatik. Woita József polgármester indítványozza a város költségén ellátott árváknak a balaton füredi szeretet házba leendő elhelyezését. Elíbgadtatik. A megyét bízottság felhívására a házbéradó felssóllamlási bizottságba tagokúi Pók Antal és Toch XUidolf ajánltatnak. Olvastatott a pápai iárási szolgabiróság végzése, melylyel az elöíogati pótléknak a járásbeli községekre, a várossal együttesen szokott kivetését megtagadta. Jogorvoslat-nyerés végett a törvényhatósághoz felterjesztés intéztetik, Inditványoztatott a legelői kutak fentartási kötelezettségének a marhatartó gazdákra rovatása. Elfogad tátik. Olvastatott Varga Gábor építész kérvénye az általa tervezett rajziskola ügyének támogatása iránt. A kezdeményezés örvendetes tudomásul vetetvén, a kérvény a tanügyi bizottsághoz utasitatik. Olvastatott Pethö Péterné felebbczése a cinca árok iránt hozott tanácsi határozat ellen. A neheztelt határozat feloldása melleit uj eljárás rendeltetik. Előterjesztetett a kereskedelmi testület kérelme a boltörök évdijának (50 ftról 120 ítra emelése iránt, Megadatik. A f. évben tett építkezések alkalmával az utcatérböl elfoglalt területekérti kárpótlások Koczka László terhére 25 ftöan, Stein Móréra pedig lOftban állapíttattak meg. *.) lilőxő számainkból Léi-hiú ti y miatt maradt ki. Olvastatott a pénzügyi bizottság jelentése az 1872-ik évi számadások megvizsgálásáról. Tudomásul vetetik. Olvastatott a jogügyi bizottság jelentése a perek állásáról. Tudomásul vetetvén, a behajthatlannak jelzett követelések a számadásokból kihagyatni rendeltetnek. A jegyzőkönyv hitelesítésével Békássy Lajos, Horváth Lajos, Lovy László, Pék Antal és Scharembeck József képviselők bizattak meg. h. s. Veszprémmegye bizottságának 1874. évi május 4. s következő napjain tartott közgyűlése. (Folytatás) Tárgyalás alá vétetett a törvényhatóságok kikerekítésére vonatkozó tervezet irányában a megye által elfoglalandó álláspont. Az állandó vállasztmány a törvényjavaslat ellen a törvényhozáshoz felirat intézését indítványozza; mert habár a törvényjavaslatot általánosságban elfogadná is, azt a részletekre nézve nem tehetné. Különösen tiltakozik Veszprém megye területének tervezett változtatása ellen, mivel az a megyére nézve felette káros volna, és azt a helyrajzi fekvés által sem látja indokolva. Körösy Sándor hozzájárul a felirathoz, annyival inkább, mivel a Veszprém megyéből kikerekítetni szándékolt községek lakosai a más megyéhez csatolás iránt óhajaikat nem nyilvánították, s különben sem tartja a megye területét oly nagynak, hogy a felosztás szükséges volna, sem oly kicsinynek, hogy önállóan fenmaradni képes nem lenne (.Helyeslés). De ha országos szempontból valamely rész a megyéhez csatoltatik, örömmel veszi. (Derültség) Egyúttal megjegyzi, hogy a törvényhatóságok jelenlegi szervezetét sem tartja a kor igényeinek megfelelőnek; ezért a feliratban érintendönek látja, hogy a megyék területével azok önkormányzati jogai is kikerekítessenek. Annyival inkább óhajtja, mivel a jelenlegi szervezetben sem a centralisatio, sem a decentralisatio elveit nem látja eléggé keresztül vive. Szerinte nemzeti viszonyainkkal, a törvényhatóságoknak a decentralisatio elveire fektetett szervezése egyezne meg. Idézi Lamennais szavait, ki szerint a centralisatio nem egyéb, mint guta ütés a központban és togmerevség .a test végrészein. Indítványozza, tehát hogy a törvényhozáshoz az iránt is intéztessék felirat hogy a törvényhatóságok rendezése is törvény által ezen elvek alapján mielébb szabályoztassék. Csapó Kálmán az ez irányú felterjesztést nem fogadja el

; mert az a megyék területi szabályozásával összeköttetésben nincs, és mert annak elfogadása bővebb megvitatást igényelne. Hasonló értelemben nyilatkozik Vermes Illés is.