Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-06-07

Ol A „kóstoló" 1874, máj. 25. Az cg derült kék . . . az aranysngáros nap kíváncsian tekintgeti át a suttogó lombok közt az üde árnyban váltakozó örömzajos jelenetekre. Ingerelve szól a jó zene ; s a mint a hegedű egy egy fájó kesergését, a cimbalom bánatos pengését el-el viszi szárnyain a szellő , a távol bokorba vonult csalogány, halk kísérletekkel, iparkodik emlékébe vésni; mikor ez nem sikerül, mint egy kihívásnak véve, felreppen a tára s kettős hévvel kezdi meg a versenyt elragadó kedves dallamával. — A zöld bokrok között tarka vegyületben hullámzik az élet; itt a virágos kedv ,,deli táncra lendül," oit jó öregek emlegetnek boldog napokat ... itt mulattató játék, amott ismét koszorúba fűződve sétál egy más társaság fel s alá, s ajkain egybeolvadva, andalítón hangzik fel a szivhurjait összerázó magyar népdal. Mindenütt uj, kedves jelenség. A kert ékei mellett az élet rózsái ; ,,szép virágok, deli szüzek." Kipirult arc, mosolygó szem, s aztán: „Dobog a szív, fázik, gerjed. Szép szemeknek lángja mellett" . . . — Szép tavaszi ünnep, a kedves majális . . . Pardonne. Szerkesztő ur! Hogy nem ez valódi képe a pápai nőegylet által jótékony célra rendezett majálisnak „kóstoló," azért a felelősséget méltóztassék egyedül az udvariatlan májusra háritni, mely megirigyelvén, átvette egy idő óta a vírágfakasztó s fagyasztó április kegyetlen szerepét. Eljött a kitűzött nap, — PünkÖst másnapja, — s az aranysugáros nap szürkeköpenyébe burkolva, elő sem tekintett. A pünkösdi rózsabimbók még mindig szunyádnak. Az eső permetezik, a csalogány fázik, A dértől látogatott kertben táncnak, mulatságnak semmi nyoma. No, de ha a természet elzárkózott az ünnepély elöl, megnyitották templomukat lovagias készséggel a múzsák. A ref. fötanodai épületben tartatott meg a majális, fényes sikerrel; minden jelenvoltak szivében néhány felejthetlen édes óra emlékét, s a szegények pénztárában szép jővödelmet hagyva hátra. A szeretet Öszehordta szives ajánlatait ét- s italnemüekben, szép kezekre bízva a feladatot, hogy árusítsák el a jótékonycélu egylet pénztára javára. Testvéri bizalom hangja volt a meghívás mindenkihez; ugyanazon vendégszeretet, leplezetlen nyájasság íogadott minden érkezőt. Délután 5 órakor nyílik meg az ünnepély, s csak hamar sürü rendben hullámzanak fel a lépcsőkön a vendégek. — Az ember, tekintettel a célra mintegy felhíva érzi magát, hogy a csekély beléptidíjat megnéhányszorozva fizesse le ; azonban a pénztárnoki tiltakozás gyöngéden figyelmeztet, hogy a kitett összeg — szabott ár. Benn a nagyteremben a teritett asztalokon gondos ízléssel elrendezve díszéig a sokféle csemege, kalács, hidegsült sat. odább hűsítő szerek, szivar; a középen felállított asztalokon telt palackok gondűző, szivderitő tartalommal. Az illatos kávé hasonlókép helyet nyerve a programmban, párolgó csészékben kínálkozik hü kedvelőinek. Az asztalok körül, az elárusító szerepet, részint a bizottmány — részint a nőkoszoru más tagjai viszik. Mindenütt ugyanazon szivélyesség, előzékeny figyelem; s a. mily mértékben telik a terem, ugyanazon arányban kezdenek ürülni a csemegés tálcák, s a lángnedüs palackok. Az ezüst tízesek egymást kergetik az asztalokon elhelyezett perselyekbe. Derültség, kedélyes hangulat minden arcon. A fesztelen, családias színezetű kör elővarázsolja a vidámságot. — Mily bájos Rébék ! — sóhajt fel egy barátom, szemeit ott-ott felejtve az egyik asztal mosolygó arcú, őrein — nem csuda, ha az Olympus lakói, a kereszt elöl is oly nehezen hagyták oda fellegkörnyezett palotájukat, mikor ott is ily szép kezek kínálták az ambroziát s nectárt. — Szent igaz; — jegyezi meg egy másik,— hogy mikor a részvét oltára körül áldoz farad, akkor valóban angyal s „kétszerte szebb minden nö. Végül, miután a virágos jókedv csak akkor érzi magát teljes magasságában, ha kissé szétrúghatja a port, a folyosón felállított zenekar buzgó közreműködése mellett páróráig tartó tánc fejezte be a kedélyes ünnepélyt. Az eredmény a nernes célra nézve igen szép. A tiszta jövödelem meghaladja a 300 frtot: s mig a nőegylet őszinte elismeréssel jegyzi be évkönyvébe a közönség meleg részvétét, a szenvedők, nyomorultak , hálakönyek közt emlékeznek meg |a t. nőegylet s bizottmány tagjainak lelkes áldozatkészségéről. — tz. Színházi hetiszemle. Lászi ur társulata f. é. máj. 23-án nyitotta meg előadásainak sorozatát Feuillett Erdők Szépével" az előadott darab nem uj már és sokkal ismertebb bárki előtt, hogy sem annak ismertetésébe bocsátkoznánk, annyit jegyzünk meg csupán róla, hogy az egyes szerepekben kifejezésre hozott jellemek eléggé alkalmasok voltak arra, hogy a társulat illető tagjainak rontínjét a színpad terén kitüntessék. Ami az illetők előnyére meg is történt, általában az egész előadás conrreet, a szerepek jól betanulva voltak. A mi az egyes szereplöket illeti különösen ki kell emelnünk Beődinét, (Pálma) ki mind végig a legnagyobb hűséggel személyesité a régi kor meg-