Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-12-06
okból a fényűzés ellen a legszigorúbb törvények alkotta! lak. Szigorú büntetés alatt megtiltatott kinek-kinek mást, mint állásához mért ruhát Viselni; csak legmagasabb állásuaknak engedtetett meg selyem, bársony, prém ruhákat hordani; szigorúan meghalároztatott, mennyi aranyat és ezüstöt lehet ékszerekre és házi készletekre évenként feldolgozni, hány vendéget lehet lakodalomra, keresztelőre s temetési torra hívni. Söt a keresztyénség előtti korból ismerünk oly törvényt is, mery halállal parancsolja büntetni azt, a ki egy pohár bort iszik, a nélkül, hogy vízzel vegyítené, ha csak orvos nem rendeli. Mindezen szigorú törvények azonban ugy látszik eredmény nélkül maradlak, azon oknál fogva: mivel a fogyasztást ellenőrizni majdnem lehetetlen: s mivel az ember természetében fekszik, hogy a tiltott élvezet reá nagyobb ingerrel bir, mint a megengedett, mint a példabeszéd mondja •, ...nilimur in velila, cupinms quae negata. u Ezen eredménytelenségnek a r z lelt következménye, hogy az újabb időben a tilalmak majd mind megszűntek, ezek helyét inkább a fényűzési adók foglalták el; melyek ha helyesen alkalmaztatnak, nem csak a fényűzésnek veszik némileg elejéi, hanem az államnak is jövedelmet hajlanak. Csak az a legnagyobb baj ezen fényűzési adókkal, hogy megszabásuknál rendesen nem a nemzetgazdászali cél, miszerint általa lehetőleg helyes fogyasztási viszonyok jöjjenek létre, szokott irányadó lenni, hanem az, hogy az államnak belőlük minél több haszna legyen; így a pénzügyi oldal ellentétbe lép a gazdászali és erkölcsi oldallal. Azonban, ha helyesen alkalmazta Inak is ezen fényűzési adók. nem szabad azoknak men magasoknak és aránytalanoknak lenni: mivel ekkor a kijátszásra nagyon ingerelnek s a fogyasztást mód nélkül alászállílják. Egyébiránt mindezen eszközöknek csak kevésbé fejletlen s egyszerűbb viszonyok közt élő népnél van halasa, a hol a felsöség parancsa állal sokat el lehet érni; a hol ellenben a forgalmi viszonyok bonyolultabbak, a gazdászat a fejlődés magasabb fokán áll, más eszközökhöz kell nyúlni. A szesz-fogyasztás korlátozása szolgálhat erre például. Antal Gábor. Pápa város képviselő testületének 1874. évi november 28-án tartott rendkívüli közgyűlése. Woita József polgármester-a gyűlést megnyitván,bemutatja a kerületi tanfelügyelő megkeresését az oktatásügyiminister által a rajziskolára kért államsegély tárgyában kívánt értesítés iránt. Mire vonatkozólag az iskolaszék jelenti, miszerint a rajziskola ideiglenesen külön tanórákban az iparos tanoncok, iparos segédek, és bármely fiu és leány tanulók számára állítatott fel, de a polgári iskola felállítása esetén abba fogna beolvasztatni, Az évi költségvetést a már meglevő felszerelésen kívül 1050-60 ftra teszi; tehát államsegélyben 700-800. ftofc vél szükségesnek. A közgyűlés az iskolaszék jelentését azon módosítással fogadja el, miszerint a tanári fizetés emelendő levén, 1000 ftnyi segély kéressék. Szelestcy Lajos kérdést intéz a polgármesterhez, vájjon a vasúti társulat íizeti-e az általa kereskedésre szállított kőszén után a vasúthoz vezető utakért a városnak engedélyezett vám dijat. Polgármester az interpellátióra adandó választ jövő gyűlésre halasztja, miután legutóbbi kimutatását a vasút társulat még nem terjesztette be. Soron kiviil tárgyalás alá vétetik a jótékony uőegyletnek segélyzettei részére tüzi-lá. adása és az önkéntes tűzoltó egyletnek a városházánál felállítani tervezett tűztorony és szertár részére terület átengedése iránt benyújtott kérvényeik. A nőegylet kérelme teljesíthetőnek nem találtatott; a tűzoltó egylet kérvénye pedig véleményezés végett egy küldöttségnek adatott ki, melynek tagjaivá Békássy Lajos, Bánóczy Pál, Diskay Kálmán, Lazányi Béla, Steiner Antal, Szelestey Lajos, Szvoboda Vencel, Zárka Dénes, Vághó János, és Voyta Adolf választattak. Beinutattatott és tudomásul vétetett a marhavész elleni intézkedésekről szólló törvény, — és fehér templom sz. kir. városnak a városok törvényhatósága len tartása tárgyában az országgyűléshez intézett felirata. Olvastott Zichy Antal orsz. képviselő levele, melyben a helybeli kir. törvényszék fentarlása végett lépések tételét ajánlja. Mihez képest a Zárka Dénes által fogalmazott s az országgyűléshez intézett kérvény elfogadtatván, annak a törvényszék területéhez tartozó községek lakosaival leendő aláiratásáA^al a tanács megbízatott, s Zárka Dénesnek a kérvény fogalmazásáért köszönet nyilvánitatott. Előterjesztetett a helybeli honvéd zászlóalj parancsnokságának értesítése, miszerint a honvédelmi ministerium a 71 és 72 zászlóalj részére szükségelt tisztiszállások után vegyes bizottság által megállapítandó béröszegből a katonai-lakpénzt meghaladó résznek felét megtéríteni hajlandó lenne. A ministerium ajánlata elfogadtatván, a további teendőkkel, a tanács megbízatott. Felolvastattak am. kir. beliigymiiiisteriumnak a sertés piac ügyében a megyei bizottság intézkedését helybenhagyó, s a megyei közgyűlésnek a hus árszabást megtagadó határozataik. Tudomásul vetettek. Olvastatott a győri pénzügyigazgatóságnak értesítése, miszerint a fogyasztási adónak a város által 16935 ftban lett megváltása elfogadtatott. Tudomásul vétetett. Tárgyalás alá vétetett Varga Fcrencz mezó'birónak fclcbbezése a közlegelőre idegen marhák hajtása miatt birságban s hajtópéuzben elmarasztaló s állásától elmozdító tanácsi határozat ellen. A jogügyi bizottság véleményéhez képest a birság összegére nézve a kapitányság, a hajtópénz megtérítésére s felebbezőnek a mezőbiróságtól elmozdítására nézve pedig a tanács végzése hagyatott helyben. A tanács azon előterjesztése, miszerint a Szcredi Kovács Jánosféle háztelek a város részére megszereztessék : elfogadtatott. Olvastatott az építészeti szakbizottság jelentése a Gráff János által kért építkezési engedélyre vonatkozólag. Az építkezés a szakbizottság által javaslott terv szerint megengedtetett. Elnöklő polgármester a legtöbb adót fizető képviselők jövő évi névsorinak megállapítása iránt intézkedést kér. A névsor
