Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-11-14

sen tett munka bére, s hozzá, mit legelöl kellett volna említeni, a szállítási költség, amennyibe kerül a termelt tárgynak oda vi te le a fogyasztóhoz. b) Ezzel szemben befolyást gyakorol a szükséglet érzete, a mily szükségletet gondol a termelt, értékkel kielégíteni a fogyasztó. Némely szükséget halaszthat, némelyiket nem. Annak ára, melyet nem halaszthat, szükségképen magasabb, mint a halaszthatóé. — Ezen szükséglet értékének mérve vonja meg azon határt, ameddig terjeszkedik a vevő ár- { ajánlataiban; többet nem adván a portékaért. mint a mennyit j az neki ér. Kobinson eldobta az aranyat, mely puszta szí- [ geten nem ért semmit, s megörült az árpaszemeknek, stb. ' c) A harmadik tényező' az eladók száma. Mennél több i eladó jelentkezik ugyanazon piacon: annál olcsóbb lesz a. j termeivény; és mennél kevesebb: annál drágább. IIa kevés, ' például 20 iont hal van a piacon s van 100 ember, akinek ' nagy szüksége van egy fúni halra, semmi sem természete- ! sebb, mint hogy ez a száz ember egymásra fogja licitálni ! a hal árát, minden ember óhajtván maga inkább drágábban , is kielégíteni halszükségletét, egész addig elmenve aráján- I lataiban, ameddig azt véli, hogy reá nézve nagyobb szűk- i ségletet pótol az egy font hal megszerzése, mint amennyire érzékeny hiányt okoz pénzének megcsonkítása. j dj Végül befolyással bír az árkepzödésre a vevők ; száma, a mely megfelel az eladók száma által okozott hatás- ! nak, csakhogy természetesen a másik iránvban. Ugyanis mennél több a vevő s kevesebb az eladó; annál nagvobb az ár, és megfordítva, mennél több az eladó és kevesebb a vevő: ugyanazon körülmények mellett annál alacsonyabb j az ár, míg leér az egész ternielcVi költségig, amclven alól I csupán azért nem maradhat állandóan, mert az ily állapot J a termelést s igy az árképzödésí is lehetlevmé teszi. j Van tehát az árképzödéssel szemben két tábor egymással. Az egyik a termelök, illetőleg eladóké. Ezeknek irányuk az, hogy minél drágábban adhassák el terményeiket; reájuk nézve csupán lefelé létezhetik és létezik is tényleg egy pont, amelyen alulra nem mennek és nem is mehetnek ajnálataikkal; ez a termelési költség pontja. A másik tábor a fogyasztók, illetőleg a vevőké. Ezeknek iránya az, hogy n ínéi olcsóbban szerezhessék be szükségleteiket; reájuk nézve csupán fölfelé létezhetik és létezik is tényleg egy pont, a melyen felülre nem mének és nem is mehetnek ajánlataikkal, az illető cikk által fedezett szükséglet mérve, vagyis annak használati értéke. j Az ár tehát képződik két végpont: a termelési költséges a használati érték közt, a melyen alulra és felülre nem megy szabályszrüen az ár (a vesztegetés esetét kivéve), s e két pont közt meghatároztatik, a termelök és fogyasztók, il- • letöleg a tudomány műnyelvén szólva, a kereslet és kínálat viszonyai szerint. Ezen elméleti és általánosan elismert igazságukat csak azért bocsátom előre, hogy azon négy tényezővel tudjunk számolni, amely az árképzödésnél tevékenyen működik közre. Még egyet ugyanis előre kell bocsátanunk. A pénzben kifejezett ár jelenti azt a viszonyt, amelyet a pénz értéke a portéka értékével szemben elfoglal. Tehát a drágulásnál az egyik fél szerepel mint pénzeladó és portékavevö, a másik pedig mint portéka eladó és pénzvevö. Vagyis más szóval; a pénz nem egyéb, mint értékmérő portéka, amelynek magának is van belső értéke, melyhez más tárgy értéke méretik. Nem lehet tehát fejtegetéseink folyamán mellőzni azon> tényt, hogy magának a. pénznek belső értéke is folytonos hullámzásnak vau alávetve, annak értéke is változván a különböző körülmények szerint. Ez az utolsó pont, mit megfigyeléseinknél szintén figyelemre kell méltatnunk. (Folytatjuk). • -\..-« Városi Fröbelféle óvodánk megnyitása. Egy magában ugyan kicsiny és egyszerű, de épen kicsinységében és egyszerűségében lélekemelő ünnepélynek voltunk múlt vasárnap tanúi, midőn a régóta tervezett és lassan létrehozott, kisdedóvodánkat, mint Fröbelféle gyermekkertet, csakugyan megnyitottuk. A nagyszámú közönség szemeiben örömkönyek ragyogtak e jövőben nagy áldást hozó intézetnek megnyitásán, Az ünnepélyt tartotta, a közös iskolaszék érdemdús elnöke, Bocsor István úr, elsőben is üdvözölvén a képviselőtestület cs iskolaszék nevében az egybegyűlt közünséget. Előadta ezután, következő főbb mozzanatokban, az óvoda, léfrejövésének törtenetét. Mintegy 33—3-* évvel ezelőtt Veszprém megye rendéi elhatározták, hogy a tolnai óvoda mintájára Pápán, egyesek adakozásaiból, óvoda állíttassék. A gyűjtésre választmány neveztetett, ki, mely itt a megyeháznál 1841. ok. 25 összeülvén tanácskozásra, magához hivta a. városi tanácsot is. Mint a tanács akkori jegyzőkönyve mutatja, melegen fogadta a. tanács az óvoda eszméjét és tüstént 4')0 Irtot ajánlott reá, egyes polgáraival pedig szép összegeket Íratott alá. A megyei választmány nem engedte a lelkesülést kialudni, táncvigalmakat. rendezett, (városunkban 1842. apr, 17), s már 1842. végén 2157 ft. 10 kit adott be kamatoztatás végett a városi közpénztárba. Ezen alaptőke 1850. végére már 7104 ft. 44 krra növekedett kamataival és egyéb adományokkal. A tanács 1857-ben már óvoda felállításáról gondolkodott; de az alap még nem levén elég, felállításai boldogabb időkre kellett halasztani. 1859-ben a veszprémi püspök az Ilona ispotály épületében egy nőncvelő apácazárdát állított fel, minek következtében az alsó városi leányiskola fölöslegesnek Ítéltetvén, a tanács a megszűnt tanító és tanítónői fizetést a szürkenénikéknek ajánlotta fel; de egyszersmind a zárda földszinti részében egy óvoda felállítását is emlékezetbe hozta. Minthogy azonban a. helyiség az említett célra, szűknek találtatott, az ordonánce-ház megszerzésére fordította figyelmét, mely urasági telken megyei épület volt. Mig azonban ez megtörténhetnék, az óvodai alaptőke kamataiból egy részt — tán 500 frtot — e zárdának rendelt fizettetni, s fizetett is. Ismét egy évtizednek kellett elmúlni, hogy az óvoda ügyében valami újabb történjék. 1800. szeptemberben ajánlott a város saját pénztárából évenként 500 ltot Magvasy Pál úr magánóvodája támogatására, mely öszzeget f. évi oct. l-ig fizetett is. Majd 1872-ben sikerült a városnak megvenni az ordonánce-házat 1538 ft 37 kr-ért, mely összeg, az előttünk fekvő nyugta szerint, az óvodai alapból, az uradalomnak 1872 jul. 6-án ki is fizetetett. A hely meglévén, a képviselőtestület komolyabban fogott az óvoda létesítéschöz, cs 1873-ban — a tőke már 10142 ft 33 kr-ra, szaporodván — az építés megkezdetni határoztatott, ami 1874 sz. mihályig be is fejezteted. Bár ez 29*