Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874
1874-10-31
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, lövész- ismeretterjesztő és a pápai önkéntes tüzolt ó esrvl et A lap szellemi részét illető közlemények a szerlcesztó' lalcásiáva : Anna-tér 124-6. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, Mszúllamlások, a kiadói teendőkkel megbizoll Waj dil;S Iváx*ol nr könyvkereskedésébe: megyeilázzal szemheti, inlézendők. Pápa, 1874. okt. 31. 27. sz. Megjelenik e lap heienkinl egyszer, szombaton, egy iven. Tai'lahna: A fényűzésről II.- Lolteria VII. — Törvényszéki rsarnok — Képek a hazai történelemből. — Temetni hangok. — Fenekellen. — Halottak emléke. — Könyvismertetés. — Különfélék. Előiizotó.si clíjn'Jk.: Félévre .3 ír. Negyedévre 1 Ir. ÍÍO k. A llilMleló.^i (líj a-le a háromszori hnsúbnzott petit sorért egyszer hirdetésnél fi kr. kétszer hirdetésnél ö kr. háromszori hirdetésnél -i- kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számílatnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Elvitázhallan leluít a fényűzésnek azon jó oldala, hogy az emberekben a szükségérzclél fölébresztvén, azokat munkásabbakká leszi, a szükséget mind nagyobb körben terjesztvén új értékeket teremt, a használat általánosítása állal előmozdítván a nagyban termelést, a kezdetben drága cikkeket megócsilja . s isry könnyen megszerezhelövé leszi. Kifejti az ember testi és szellemi tehetségeit az állal, ho«T azokat munkára ösztönzi. Alig mondhatjuk alaptalannak azok véleményét, kik azt állítják, hogy a forró égalji népek művelődésének legnagyobb akadálya az. miszerint csak közvetlen természeti szükségeik vannak, melyeket a bőkezű természel könnyen kielégít, s hogy őzen bajon alig is lehetne mással segíteni, mint a pálma, banán és kenyérfának e vidéken teljes kiirtásával. De a fényűzés jó hatásának is meg van a maga határa, melyen ha túl vitetik, átkává lesz az erkölcsiségnek, megrontójává a népeknek s lealázójává az egyeseknek. Ilyenné lesz az mindég, valahányszor erkölcstelen és oktalan szükség kielégítésére irányulván, a testi élvezetek tulhajtása állal elnyomja a szellemi élet igényeit: sokakat nyomorba taszít, hogy annak arán kevesek élvezetét megvásárolja; a szükségesek nélkülözésére indit, csakhogy a könynyen nélkülözhető! elérhetővé tegye. Ily fényűzés volt Athénben Demosthenes idejében, midőn az ünnepélyek évenként többe kerültek, mint a hajóhad költségei-, midőn törvény hozatott, hogy halállal büntettessék az, ki indítványozni meri, hogy a színházi költségek hadviselésre forditassanak. A fényűzés története példákkal igazolja azt, hogy van egészséges és van káros fényűzés, — s míg az 27 A fényűzésről. J (JLgy értelmezve a fényűzést, vannak irók. kik azt ® föltétlenül elítélik, s vannak, kik azt föltétlenül $ pártolják. Ezeknek véleményét azonban mi nem 1 oszthatjuk: mivel egyoldalúságuk nagyon könnyen szembeötlik. Bizonyos ugyanis, hogy az emberiség haladásának, művelődésének, szellemi fejlődésének alapja a szükségek szaporodása. Ha az embernek szükségei nem növekedtek volna, mai nap is olt állana, hol legelső gyermekségében állott. Minden i'ij szükség fedezése pedig kezdetben úgy jelentkezik, mini fényűzés, mivel a legdurvább természeti szükségeken kívül a többieket csak megszokás által kezdjük érezni, s mi előbb csak kevés kiváló egyéniségeknek képezte szükségét, utóbb sokaknak ii3 r njt kényelmet és élvezetet. Az európai kereskedőknek, ha az Afrikai vad népek közölt új piacot akarnak nyitni, először ingyen kell cikkeiket ajándékozni, hogy a használat állal azokban a szükség ingere fölkelvén, utóbb velük nyereséges üzletbe bocsátkozhassanak. Azon cikkek, melyeket nálunk mai nap majd minden ember fogyaszt, pár század elölt majd mind fényűzési cikkek voltak: így az ablaküveg, mely mai nap nélkülözhellen cikk minden háznál, pár század elölt csak nagy urak által használtatott, akkor is úgy, hogy távollétük alkalmára az ablakokat leszedték. A kávé, mely kezdetben fényűzési cikk volt, mai nap egy családban sem nélkülözhető. A közönséges gyapot (karton) ruha, ma a legolcsóbb ruhaanyag, régebben szinte fényűzési cikknok tekintetett.
