Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-26

melyet mindennap, és mindenütt hallunk, hogy e város a hasznos és szép és jó elérésére alakított minden egyletét elbukni e,ngedi, mert nincs keblében kitartás, nincs elég értelme és szive? Igaz az, hogy itt minden nemes vállalat a szalmatüz, bíbor lángjával születik és a hideg közönyösség rongyában nyomorultul vész e] ? En bátran és lelkesülten utasítom vissza e vádat; mert joggal hivatkozhatom Pápa város polgárainak becsület és Ifötelességérzetére. Erős meggyőződésem, hogy önök polgártársaim, c vádat megszégyenítik s tettel fogják bebizonyítani, hogy Pápa a haladó és. értelmes városok sorában méltó helyet foglal el. Fel tehát polgártársak ! sorakozzunk városunk önkéntes tüzoltóegyletének zászlaja alá, ama nagy cél elérésére, melyet az emberszeretet, községi és honpolgári kötelmeink érzete a szerencsétlenség megakadályozásában kitűzött. Sorakozzunk eine nagy jelszó alatt „egy mindnyájáért, mindnyája egyért !•' Önöktől függ, polgártársak, hogy a tüzoltóegylet nagy és virágzó legyen. Saját érdekük parancsolja, hogy ez egylet, tetemes belépésük által, szép de nehéz feladatának megfeleljen ! Fel. polgártársak ! A férfi erö és szerető sziv magasztosabb térre nem léphet, mint a tűzoltó egylet működési terpre ! r Éljen a haza! Legyen nagy és virágzó Pápa város önkéntes tűzoltó egylete!!! Pápán J874. szeptember 23-dikán a tüzoltóegylet megbízásából Dishay Kálmán tiizolLó. Cselédeink, (Socialis tanulmány). II. Némiképen nevetségesnek, sőt boszantóan unalmasnak is látszik, hogy mindezeket vonatkozással a nöcselédek állapotára felemlítem ; mert hisz urnö és cseléd viszonya, már a helyzet körülményeinél fogva is sokkal bensőbb, sem hogy oly nemű ellentétekben kiszögellhetne, minők a töke és munka szembeállításánál eredményeztetnek. Es mégis egyetlen elfogulatlan pillantás a coulissák mögé, az őszinte igyekezet a hosszú idő tartamokon át fejlődő változásokat általános socialis elveinkhez viszonyítani, és legott megfogunk győződhetni, hogy a lármás, eruptiókra mindig kész CroixKrusse-ban, ép ugyanazon elméleti elemekből áll a helyzet határozott felszíne, mint a háziasszony du mediocre házában ; itt is, ott is a rnunkatöblet royására történik a gazdagodás és űzetik a kényelem. Az urnö túlsúlya nöcselédje fölött háromféle okban gyökerezhet. Vagy a töke, vagy az értelem, vagy pedig az egyéniség tulajdonainak előjogában. Ha a tőke előjogában gyökerez, a „fizetetlen munkatöbblet" a töke szaporodását, tehát gazdagodást idéz elő, ha az egyéniség tulajdonaiban, a „munkatöbblet" a kényelem rovására meg, és csak az értelem előjoga igényelhetne jogosan fizetetlen munkatöbbletet, de azt is — szeretnék jól megértetni — csak úgy, ha 20;Z * * az urnö, értelme előjogával a társadalomnak annyi hasznot hajtani képes, hogy az reproduetiójában a dolgozó egyéniségre eléggé előnyös, és öt munkatöbbletéért kárpótolni képes. Ez utóbbi eset pedig csak képzelhető, de voltaképen nem áll be soha, és igy nem szenvedhet kétséget, hogy az úrnőnek az eredmény értékének megfelelően meg nem fizetett munkát, cselédjétől kivánni, elméletileg nincs joga. Azon kérdésre már most, mily viszonyban áll az életfentartás eszközeinek értéke, a nőcseléd munknproduktumához, melynek általános értéke, mint tudjuk, csak nehezen megállapítható, — fölötte nehéz a kielégítő felelet. Az értékek meghatározása itt fölötte meg van nehezítve a sajátságos viszonyok által, melyek a nöcselédek létfentartásában előtérbe lépnek. Képzeljünk A alatt egy oly tá gy pl. eledel értékét, mely mindennap, — B alatt olyant, mely csak minden héten, - 0 alatt, mely csak minden hónapban egyszer, bizonyos mennyiségben, illetőleg értékbon megújítandó, és ekkor a képlet 56." A •+ ;

>

2 1) •+- 12 () s

tb. 5155 Ha már most ezen mennyiségek értékét csak hozzávetőleg is kisértjük meghatározni, igen könnyen megfogunk győződni, hogy a létfentartás ezen eszközcinek megszerzése, rövidebb ni u n ka i d ö á Ital is eszközölhető, különösen most, midőn a napszám oly drága, és emberi munka állag oly keresett, és igy világos, hogy a munkában tényleges hosszabb alkalmazás nincsen megfizetve és igy jogtalanul történik. .De kisértsük meg a delikát állitást máskép is bebizonyítani. ^/X^-^^N Bri.r Jani. A rabsegélyzóegylet érdekében három közlemény. III. A társadalom céljai az emberek egyénisége és személyiségének teljes kifejtésében és érvényre emelésében, készakaratosan vagy öntudatlanul, szabadakaratukkal visszaélt egyének által megakadályoztatván, előáll a bűn, mely szükségkép maga után vonja a büntetést, hogy az egyén, szabad akarata illő korlátai közé szoritassék, — és hogy a szellemi és erkölcsi képzés, majd a munkában gyakorlás által az egyén a bűn hálózatából teljesen kiszabadítassék, az erkölcs és jog utjára vezéreltessék, az ésszerű polgári kötelességekről meggyözettessék és igy gyökeresen megjavítva azután a társadalomnak hasznos tagjává tétessék. Büntetés alatt a fegyenc előbb vezeklő, majd engedelmes tanuló. S mert sok esetben nem saját felfordult, szilaj szenvedélyei ragadták a törvénysértésre, hanem félreértés, előítéletből eredt botlás, vagy épen rendezetlen társadalmi visznypk : a börtönt bűnbánó lélekkel, a társadalmi jogok és köteleségekrŐl megtisztult nézetekkel, munkakedvelö erős kézzel hagyja el. Hanem egészen magára van hagyatva teljesen idegen világba lép, hol öt felkaroló barátok, ingatag lépésein gyámolító kezek ritkán fogadják. Itt a társadalomnak kell a megtérő s javuló fegyencek felé közeledni ; 22*