Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-09-12

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótéko n y n ő e g y I e í, l ö v é s z- i s m érett erjesztő é s a p á p a i önkéntes t ü z o l tó e <r v 1 e t A lap szellemi részét illető közlemények a s/crkos/tő lalvásíái'ii : kápolnaiéi- 12.16. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési dijak, IVIszúllamhisok, a kiadói leendőkkel nie»hizolt "YVtl.j clits; Ivá'i^ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szeinlien, inlézendök. Pápa, 1874. szept. 12. 20. sz. Mer/jelenik e lap hetenkinl eijyszer, szombaton, ('(jy íven. Tarl alina, '. Felsúnh népiskola-e vn»y polgári iskola? — Városi közgyűlés. — A pápai tagosítás. — A Lotlei'ia IV. — Megliivás. — Törvényszéki csarnok. — Voltaire és Monssenii. — Nem, nem érdemlem meg szerelme.d ... — Az nlulsó Árpád- •— Oh! Iia liinnéd! — Levelek a nővilágliól. — Különfélék. 10Jőíizolésii <1 ÍJÍI'IV: 5 ír 1 Ir. Félévre Negyedévre A l.iii*<lot<'

v

!-;i clí.jaR n li szőri hasadozol l pclil sorért egyszeri lésnél fi kr. kétszer hirdetésnél ő k<\ h szűri hirdetésnél .1 kr. és a többször deiésnél lehető árleengedésse) számít Mindig külön bélyegdíj fizetendő. JO k. i'irom>irdeíroini hiralnak. Felsőbb népiskola-e vagy polgári iskola? i. özoklatásügyi minislerünknek mi'ill hóban közművelődésünk érdekéhen kibocsátott, erélyes hangú s fontos rendeletei, helyhatóságainkban újra mozgal1 mat ébresztenek, már szunnyadásnak indult, tanügyünk terén. Valóban, itt volt az idő. hogy aluszékonyságimkból valahára ébredjünk, és legyünk is már valamit. Ez irányban minden egyes év mulasztása évekkel nyomja vissza művelődésünk, és ez állal polgárosodásunk, szellemi, erkölcsi s vagyoni boldogulásunk ügyét. M i n d e n e m 1) e r n e k v e 1 e s z ü 1 e l e 1l j o g a. sőt erkölcsi köteles s é ge ma g át a z i s me r etekhen gazdagítani. E célját elérheti önképzés, egyedül magánlaimlmányozás állal is; de legalább is tízszeres munkásság és erőkifejtés folytán, mint a társadalom vagy az államtól nyújtott köziskolázlalás segélyével. Az egyénnek önművelődését sokszorosan megkönnyítik azon magán és nyilvános tanintézetek, melyek hivatvák nyújtani lelkének azon kincseket, melyek életviszonyait rendezettebbekké, társadalmi kötelességeit kivihetőbbekké, és az életben elöremenetelét eszközölhctöbbekké teszik. A társadalom és az állam, nagyrészben az egyesek, de mégis a maga érdekéhen is, elébe megy az egyének élet és lelki szükségeinek; nyit oly forrásokat, honnan bárki is meríthetve, lelki szomjuságát bőven kielégítheti. Emez erkölcsi testülelek, az emberiség általános érdekében, az értelmi műveltség szempontjából; de mégis tekintettel a társadalmi különböző viszonyokra, az élelfoglalkozásokra. munkássági körökre: állítanak fel oly intézeteket, hová mindenki bátran fordulhasson élelszükségei kielégítése, munkássági köre betöltéséhez megkívántató nélkülözhellen ismeretek megszerzése végett. Ebből azután természetesen és szükségkép következik egy felöl* hogy ezen intézeteknek ugy kell lel— állítatni, rendeztetni és fölszereltetni, miszerint az azokba lépők föltalálhassák, a mit keresnek; jövendő élethivatásukhoz megkívántató és a kor színvonalán álló ismereteket elsajátíthassák; — másfelöl pedig, az iskolák épen az emberiség érdekében, a polgárosodás nemes áldásainak mindenkire kiterjesztése kedveéri állítatván fel. azokba mindenki köteles eljárni, leendő hivatása szerint. Innen van az általános iskoláztatás joga és kötelezettsége. A társadalom és az állam a maga és az egyesek érdekei szempontjából, így osztotta he és rendelte cl az elemi és ismétlő iskolákat, felsőbb nép és polgári iskolákat, ipar-kereskedői és reáltanodákat, műegyetemei, — másoldalról, a szintén népiskolán alapuló, határozottan tudományra törekvő, középtanodákal, a bölcsészeli- jogi- tlieoiogiai szakiskolákat és a tudományos egyetemei. Hogy így mindenki biztosan elnyerhesse azon ismereteket, melyekre a különböző életpályákon, egyeseknek, mint a társadalomnak és az államnak, okvetlenül szüksége van. Az alakítandó iskolák minőségét mindenesetre a társadalmi viszonyok, a különböző foglalkozási körök összehalásából eredt helyi rendszer érdekei határozzák 20