Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-08-16

moly oly szépen, oly magasztosán hangzik a nemzeti színház deszkáiról. Bokody társulata, mely elég erős tag-okban, értve a számot, többnyire operettekkel és pedig folyton újdonságokkal igyeks'/ik közönséget szerezni, szerencsétlenségére Budán" fekvő színkörének. Napirenden levő újdonságai a „Száz szü//< a, „Tu­lipatan sziget" legújabban „Petaud király udvara," s pár hét, előtt a szintén nem régi „Arany ehignon." — Közben-közben Vígjátékokat is ad, — de a közönség mégis meglehetős gyér­számmal látogatja. A mi ez elősorolt, darabokat — mindannyia operetté — illeti, azok két elsejét látók csak, elég- legyen megjegyezni, hogy Jkülönösen a „Száz szűz" meglehetős vastag trivialismusokban bővölködő; s ez, mint halljuk, a többiben is, többé kevésbé, meg van. A társulatra, nézve annyit csak. hogy Lászy-é, leszámítva, hogy operettre nincs ennyi embere, — szerintünk többet ér. — A nők legudvariasabban kifejezve valaha igen szépek, igen ked­vesek lehettek, ma már csak e tulajdonok maradványaival igyekeznek hóditni. Hangra még is Káldiné s után na Bényeiné érdemelnek említést. A férfiak közt tán Solymossy van, kinél azonban Lászy igen sok percenttel jobb komikus. A Bokody párt, ismerjük már régen. Volna azonban bármely jeles társulat, adna. elő bár mely finom saloimriívet vagy látványos semmiséget, nem fogna magá­nak közönséget szerezni ez időtájt Budapesten — mert az ma egészen és osztatlanul Renczé, az estéken át. Egy hava, hogy Renz európai hiríi lovardájával megkezdő előadásait, az István­téren saját maga által épített lenyes lovardában. Azóta majd szakadatlanul telve a ház. — Ünnep — köznap nem tesz kü­lönbséget, hétfőn is úgy zsúfolva a circus, mint a vasárnapi két előadás mindegyikén. S Renz igyekszik elismerni a budapesti közönség e forró részvétét 1 , a mennyiben változatos műsorral s legújabban a Bécsben is oly roppant furoret keltett — „Hamu­pipőkéivel kedveskedett ennek. Azóta még nagyobb a buzgalom. — Az „Aschenbrődelt" megnézi, a. ki tavaly nem látta, mert oly sokat hallott felőle, s megnézi az is', ki tavaly is látta, — mint. megszoktunk látogatni egy régi ismerőst, nem változott-e ? Azt mondják uj díszletekkel s egyéb előnyös változtatásokkal hozta színre Renz e némajátékot — a mely előtt a híres „Mazeppa" szintén igen lenyes pantomimikai játék volt pár hétig. A mint halljuk közelebb egy magyar tárgyúval „A betyár esküje" cimiivel lepi meg a közönséget, melyet, most irt, s szin­tén fényesen fog színrehozni. — Lovai rég ismeretesek. A gyö­nyörű iskolázások, vagy merész mutatványok kedvelői mind ki­lesznek itt: elégítve. Az „aportirozó"ló több észt árul el, mint némely este a bohóezok, kiktől csak azért nem vesszük rosz né­ven, hogy németül komédiáznak, mert nem képzeljük, hogy a magyarnyelv ily sok ostobaság elmondására alkalmas legyen. — Különben némely estéken ők is remekelnek. Renz bohóccairól i» bires. A viszontlátásra! Színházi szemle. — r.~) Szomba ton. aug. 8. A s z é pg a, 1 a t h e a. Ezen csinos operetté előadása legnagyobb részben meglepően sikerült­nek mondható. A siker oroszlán részei azonban Timárnét és Or­sit illetik, kik mindketten elég szabatosságai s elevenséggel adák nem könnyű szerepeiket. Nem ily kedvező ítéletet mondhatunk Mezeire, ki szép áriáját, megfoghatlan hidegséggel, énekelte, s kit megkell rónunk azért, hogy a maszkírozásra ezúttal nagyon ke­vés gondot fordított. Beődiné, mint. (íanyméd, eléggé igyekezett ugyan szerepének jelentőségét ügyes játékával, kiemelni; de hí­jába, énekelni csak nem lehet hangnélkül. Megvaljuk, mindauy­nyiszor sajnáljuk a tehetséges és szorgalmas drámai színésznőt, valahányszor őí, bizonyosan akarata ellen rákéuj'szerített énekes­szerepekben — és még altparthiekban — siker nélkül látjuk erő­ködni, s gyenge hangját az eiiseinble-kban elenyészni. De egy­szersmind csodálkozunk, hogy az ily szerepeket, miért nem éne­keltetik Orsinével, ki, mint tudjuk, épen ezekre is van szerződ­tetve és megfelelő terjedelmű alt hanggal bír is? Avagy tán Orsinél az énekes szerepektől, valamint a drámaiaktól is, szín­falak mögötti fondorlatok tartják távol? — — z. y. Kedd, augustus 11-én A ripacsos Pista dol­mánya, népszünmü, irta: Rákosi Jenői. Sokat irtak ezen ujszin­műről, s legtöbben elitélték tartalmáért „mondjanak azonban hal­mit, annyi tény, hogy nyelvezete erőteljes, s oly hűen adja visz­sza népünk szóllás módját, mint egy magyar színmű sem. — Vannak sikerült, alakjai is, mint az öreg Banyó, Vicza és a czigány. A sors üldözött öreg Banyót Veres jólalakifá; voltak igen jól sikerült mozzanatok u. i. midőn fiával a cifra molnár leányát akarja, elvetetni, az elfogatás stb. Timáruéis helyesen volt Vicza szerepében, ugy Lászyné és Vinccné. Heó'íli a. cigányt kitűnően játszá; a cigánynál szokásos alattomos sompolygást, éles tekiníeteí, csúszást, könyörgést, oly művészettel mutatta be Beődi, hogy ma este önmagát felülmúlta Közönség csekély számmal. Különfélék. — A pápai közönség megnyugtatására. Szomorú s homályos hirek ismét szárnyalnak a levegőben, s azt ti ijesz­tik, miszerint a cholera fenyegető meduzafejét újból emelné vá­rosunkban s megyénkben. Kötelességének érzi az alulirt ezennel közzé tenni, hogy ez előtt is, nyári időben egyes, a cholcrához hasonló esetek itt ott előfordulni szoktak, a melyek azonban távolról sem jelentették a járványos epemirigy közeledését,vagy épen jelenlétet. Varosunkban a f. majrok 550. sz. háznál f. hó 8-án egyes oly eset ugyan volt, de az illető beteg 2 nap alatt s igen könnyen tökéletesen meggyógyult, miről mindenki meggyőződhetik. Hasonló eset tudtomra nem "fordult elö városunkban. Vápán aug. 13 d. 1874. Dr. Pserhofer Samu városi hivat, orvos. — Lapunk főmunkatársa két hete hagyta el váro­rosunkat, hogy Bécs, München, Lindau és Rorschachon át Schweiz szabad földjét beutazza és gyönyörű tájképeit szemlélje. Tanulmányait lapunk olvasó közönsége is megismerendi annak idejében. — Ugódból irja Velner Mór népiskolai tanító ur, hogy az aug. 8-án kiütött, tűz, pár óra alatt, 38 lakházat, több mellék­épületeket hamvasztott cl, sok gabona, ruha, bútor és sertvés lett a tüz martalékává; ha bár az uradalom részéről Hanauer Jenő' főszámvevő úr példát adandó a népnek, maga is húzta a fecs­kendőt, és a Pápa A'árosi tűzoltók, Czink János kapitány úrral élükön, lelkesen fáradtak is. Vízhiány miatt nem sokra mehettek. Az ugodi nép szívesen köszönti a pápai tűzoltók készségét. — A. p á p a i r c f'o r m. fő iskola k ö n y v u y o m d a ré­szére egy tanonc kerestetik. Értesítést nyerhetni ugyanott Deb­reezeny Károly nyomda-ügyvivőnél. Kivonat a IVipa városi piaci ^bfma/ii^ji'gyzólíöny­vébíi!, cs a városban uralkodó épííészcfi fa-, napszám t ; s fu­vardíjakról 1874. augusztus 14-ról. RUM 8S I'. ő. 20, SO f. -í. 80, U W -í. 00, — rozs SO f. 7> 80, 7,8 f. 5. 00, 70 f. 3. 20 — sirpn 72 f. 5. 00, 70 I. 2. 70, 08 f. 2. .10,— zab 50 f. 2. 00, 48 f. \. 80, U f. 1. 70, — tengeri 78 f. -i. üO, 70 f. A. oQ„

Next

/
Thumbnails
Contents