Pápai Lapok. 1. évfolyam, 1874

1874-05-10

Védő ügyvéd Horváth Lajos védbeszédében azon körülményt emelte-ki, miszerint sérelmezett bekövetkezett halála s a szenvedett szúrás közvetlen okozati egybefíiggését annyival kevésbé látja meg­állapítottnak, mivel a tszéki orvos határozott gyó­gyulást jelző lelete ellenére bekövetkezett halál más kivételes körülmények — közrehatására, minő a seb korai begyógyitása ís lehet — enged következtetni. A t< i'vényszck hosszabb tanácskozás után az összes iratokat, az orvosi leletek, illetve a boncz jkönyv. s vélemény íelett adandó felülvéleményezés végett a pesti m. kir. tud. egyetem orvos tanár ka­rához rendelte felgerjesztetni. Az érdemleges határo­zatot annak idejében közöljük. A helybeli kir. törvényszék fenyitöosztályának f hó. 12-én tartandó ülésében csalással vádolt Hor­ler Ferenc, — váltóhamisítással vádolt Kraus Lázár, — és máj. 15-én. váltóhamisítással vádolt Berger Rudolf, valamint még sikkasztással vádolt Drach Zsigmond bűnügyeiknek leend végtárgyalása. — r Árverések: május II-én Pápán a ,Nép­bank'-nál ki nem váltott zálogtárgyakra; május 15-ért Kutas Ferenc ellen az eöcsi Q>2. számú tj könyvben foglalt ingatlanra EöcsÖn, — továbbá Nagy Káról és neje ellen ingóságra F. Görzsönybcn. — A sirás és nevetésről. (Folytatás). Ennyiből állván a sirás és nevetés eredete és természete, lássuk ezen életmunkássági tünemények különböző alakjait. A született gyermek sírással kezdi az életet, a hiányzónak és szükségesnek érzeté­bőlfakadó s i r á s s a 1. Erzi a csecsemő azt, hogy neki valami hiányzik, hogy neki valamire szüksége van, a mely által létét fentarthatja, tény­leges s kellő viszonyait biztosithatja. Majd kiemel­kedvén a közvetlenség érzelem korából, aképzöér­telmiség pedig gazdagítván a lélek világát képze­tekkel : előáll az idegenszerű, az ismeretlen ijesz­tőtől félelem sirás a. Ebben már saját biztos­ságát képzeli fenyegetve az egyén. Ha a gyermek elesik, s magát körülnézve, senkit se lát, nem sir; —* de mihelyt az ütés folytán vérzik, vagy valaki felette szánakozik, gyorsan megerednek könyei. A vértől minden gyermek természet szerint irtózik, mivel a vérfolyásban szerencsétlenséget lát; a szá­nalomban pedig magára nézve veszélyt képzel. A lehető szenvedés képzete, a tényleges vesz­teség és segélytelenség érzete hozza elő mindég a sírást, a fájdalom zokog á s á t. A magunk baján könnyen sirunk, rokonunkén kevésbé, ide­genén legkevésbé. Es ha mások bajai könyeket csalnak ki szemeinkből, csík a részvétnél fogva történik a részvét enyhítő sírásában,— midőn mások baját teljesen magunkévá tesszük, mint magunkét érezzük s képzeljük. Könyek a legyőzetés jelei, a kisebbség és gyöngeség érzetének kifolyásai; ezért a megin­dít n i akarás sírásában céloznak győzelemre jutni. A nő könnyen sir; szándékai keresztülvitelé­ben nevezetes eszköze s fegyvere a sirás. De ha o. észreveszi, hogy könyei semmi hatással sincsenek elnyomja sirását, gyöngeségében erőt érez és büsz­kévé lesz. üt kell megkérlelni, diadalt nyert. A büszkeség az erő érzete ; ezért benne lehetetlen fel­tűnni a felyülmulhattatás képzetének. Férfitól, mivel Ő az erösebb nemi oldal, nem várunk sírást. Ereje birtokában, nem engedi át ma­gát az érzelmek korlátlan játékának ; de ép azért a veszteség fájdalmának legyőzésében nagyobb har­cot kell vívnia, mint a nőnek. Horner Aohilljéf kö­nyezövé teszi a fölött, hogy korán kell elhunynia. A hős, bátor, hajthatlan, vadindulatú harcos sír. Igen; mert a férfi előtt a barátság szine alatt meg­csalatásnál nincs fájóbb érzelem. A megesalatás és csalódás s i r ó könyei keserűek. Achill ak­kor sírt, midőn bizalmas meghitt emberének áru­lása miatt került ellensége kezébe. Ezért is rend­szerint nőé a köny, — férfinak pedig a veszélyt gúnyolni, a sorsot kinevetni kell. Mihelyt a leverő érzelmek, a szenimirigyek megilletése folytán, a sírásban kiilsöülhetnek: azon­nal megszűnik a szív öíszeszorulása, a lélek nyo­mása, és a kebel heves felindulása s megrázkódta­tása lecsendesül. Ezért van j ó 11 e v ö és édes sirás is. Oh mily szerencsés a nő, midőn vesz­teségei után forró könyei tolulván szemeibe, meg­könnyebbül terhétől; mig a férfinak sokáig kell tusakodni érzelme hullámaival. (Folytatjuk). Apliox'isjiiá'lc az ólotlbőjL. Bizalom a barátság biztos alapja. A hosszabb időn át tapasztalt rokonszenvezés az igaz barátság érlelője. Szeretjük, ha barátainktól szeretettel beszél­nek, — mig a szerelem féltékcnyuyé tesz.

Next

/
Thumbnails
Contents