Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.

1921-03-06 / 10. szám

Az hirlik ... Az hirlik, hogy Pápa városa nehezen találja meg a talajt a fejlődésre. Az hirlik, hogy Pápa városa a közügyeket csak foltozgatja. Az hirlik, hogy Pápa városa a közkórházat nehezen tudja nagykorúsítani. Az hirlik, hogy a polgármester nagy látkörében sok eleven akadályokat lát. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány sok alattomosságot irattárba helyezett. Az hirlik, hogy a rendőröknek mézes madzagot helyeztek kilátásba. Az hirlik, hogy a detektiv-osztály alkalmazottjai körében mozgósítást jeleztek. Az hirlik, hogy a közélelmezési hivatal vezetésével egy közkedvelt „táncos" lett megbízva. Az hirlik, hogy a villanytelepen az égési fájdalmak már szünőfélben vannak. Az hirlik, hogy a városházánál a hivatalos órákat körvonalazták. Az hirlik, hogy Pápán a dohányzók kellemetlenül vaunak ellátva. Az hirlik, hogy Pápán a zsemlék sorvadásban szenvednek. Az hirlik, hogy Pápán a valutaláz még a gyermekek körében is dühöng. Az hirlik, hogy Pápán a disznó konjunktúra nagyot zökkent. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember visszakérődiött. Az hirlik, hogy Pápán egy eljegyzésnek émelygős szaga volt. Az hirlik, hogy Pápán egy házasságot „kikötöttek". Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzón mozifel vételre igen alkalmas jelenetek játszódnak le. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember előmunkálati engedélyt kapott a házasságra. Az hírlik, hogy a darutollas legények március 15-én újra „talpra" állanak. Az hirlik, hogy a libatollas legények közül többen beígérték magukat. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai végelgyengülésben szenvednek. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság agjai közül néhányan felejteni akarnak. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a vállalkozási szellem nagyon csökkent. kz hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a tyúkok sztrájkolnak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője egy új éjjeli vágányt fedezett fel. HÍREK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország.

1

4 — Pollatsek Frigyes meghalt. A Pápai Közlöny megalapítója és felelős szerkesztője: Pollatsek Frigyes, péntekről szombatra virradó éjjelen a „Restó"-ban hirtelen elhunyt. Szokása szerint éjfél előtt kiballagott „utolsó stációra" a „Restóba" — ahogy ő szokta a vasúti vendéglőt aposztrofálni — s borozgatás közben kiment a félreeső helyre, ahol hirtelen összeesek és meghalt. Szívszélhűdés ölte meg, 60 éves korában. A boldogult előkelő családból származott, egyik testvére jómódú fővárosi gyógyszerész. Temetése ma, vasárnap délután 4 órakor lesz a Korona-utcai zsidó kórházból. — Hogy a íaptulajdonos halála milyen kihatással lesz a Pápai Közlöny további sorsára, azt jelenleg nem tudjuk. — A TEVÉL pápai megalakulása. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1921 március hó 10-én, budapesti központja közreműködésével hazafias ünnepélyt rendez. Az ünnepségre Budapestről leutaznak: Lázár Andor dr. ügyvéd, Imre Sándor dr. államtitkár, Czeitler Jenő dr. egy. tanár, nemzetgyűlési képv., Tasnádi Nagy András dr. nemzetgy. képv., Szűcs Dezső, városunk- képviselője, Krisztire Sándor dr. egyet. m. tanár, a Liga főtitkár , Basilidesz Mária operaénekes, a m. kir. 0| eraház tagja, Keszler Ede dr. kir. ügyész, Keszier Edéné, Toronyi Gyula tenorista, a m. kir. Operaház tagja, Szappanyos Gerő dr. tárogatómüvész, Karácsonyi István m. kir. Operáházi karnagy. — Programm. I. Megelőző nap, 9-én délután 2 órakor a budapesti küldöttség ünnepélyes fogadtatása az állomáson. II. 10-én d. e. 10 órakor könyörgő Istentisztelet Magyarország Épségéért az összes templomokban' A róm. kath. templomban Basilidesz Mária, a református templomban Toronyi Gyula operaénekesek egyházi énekeket adnak elő. III. Istentisztelet után népgyűlés a Főtéren, melyen dr. Tenzlinger József polgármester megnyitó beszéde után dr. Karaffiáth Jenő és dr. Tasnádi Nagy András fognak beszédet tartani a területi integritásról. IV. Délután 5-kor alakuló közgyűlés a városháza nagy tanácstermében. V. Este fél 9 órai kezdettel a városi színházban hazafias estély a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd: Dr. Lázár Andor, a békedelegáció tagja, franciaországi élményeit adja elő. 2. Basilidesz Mária, a m, kir. Operaház tagja, művészi irredenta dalokat énekel. 3. Dr. Keszier Ede kir. ügyész és 4. dr. Keszier Edéné irredenta verseket Szavalnak. 5. Toronyi Gyula tenorista énekel. 6. Dr. Szappanyos Gerő tárogatómüvész kurucdalokat ad elő. Az énekszámokat Karácsonyi István operaházi karnagy kiséri zongorán. Jegyek elővételben Kis Tivadar könyvkereskedésében kaphatók. Lobogózzuk fel házainkat! Mindenki ott legyen, aki magyarnak érzi magát! — A rendező-bizottság. — A közélelmezés új vezetője. Nagy ! Zoltán iemondván a helybeli közélelmezési hij vatal vezetéséről, több pályázó közül a városi tanács Tánczos Antalt, a tisztviselők fogyasz| tási szövetkezetének volt ügyvezető-igazgatóját bizta meg a hivatal vezetésével. Tánczos Antal | hétfőn már el is foglalta hivaialát. — A fahivatal hivatalos óráit felek ré| szére reggel 8-tól délelőtt 11 óráig tartja. A : városmajori fára kiadott utalvánok beváltása ! reggel 8 órától délután 2 óráig eszközöltetik | naponta. — A ref. leányegyesület estélyei. A református leányegyesület hétfőn és kedden j fényesen sikerült estélyeket rendezett a színházban. Az előadások iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a jegyeket már előtte való napokban teljesen elkapkodták. A nagy érdeklődés indokoltnak bizonyult; a finom ízléssel összeválogatott műsor rendkívül kellemes szórakozást nyújtott a zsúfolt házak díszes közönségének. Az első est élőképpel kezdődött. Losonczi Jenő főgimn. rajztanár művészi kompozíciójában Attila udvarát mutatták be. A gyönyörű kép, amelyben az aranyifjuságon kívül városunk szépséges fiatal hölgyei szerepeltek, olyan effektust keltett, hogy a közönség háromszor is látni kívánta. Gáty Ferenc, Gáty Miklós, dr. Kiss László és í Álexay Barna jeles muzsikusok két zeneművet | adtak elő alapos készültséggel, melyek közül ; főként a melodikusabb második szám keltett tetszést. Medgyasszay Gy. Vince, a lapunk hasábjairól is ismert kiváló költő-pap, költeményeiből olvasott fel zengzetes orgánumán. A szebbnél-szebb poemákat a hazafias bánat borúja járta át, de felcsillant mindegyikből a remény, hogy lészen még eltiport nemzetünknek feltámadása* Ez a gondolat különösen a legutoljára felolvasott Legenda cimü versben jutott megkapó módon kifejezésre. A költeményekosztatlan mély hatást keltettek. Pap Zoitánné, hangversenyeink behízelgő hangú, kedvelt énekesnője, operarészieieket énekelt, gyarapítva sikereinek számát. Befejezésül a Csiribiri cimü vígjátékot adták elő. A címszerepben Krausz Adrienne bájos naivitással, kedves közvetlenséggel és humorral, kész színésznővel vetekedő biztossággal játszott, Kálmánné Szőllősy Karola pompásan társalgott; Szabó Ily kitűnően játszott, Faragó Irén bátor fellépésével ért el szintén teljes sikert. A darabot rendező Anday Ferenc a deresedő, szerelmes agglegényt nagyon jól személyesítette meg. A második est műsora egyetlen pontból állott. Ismeretlen szerzőnek, Zachariásné Kallós Ilonának ismeretlen népszínművét, a Titkot mutatták be kitűnő előadásban. Szinte megfeledkeztünk róla, hogy műkedvelők vannak a színpadon, oly pompásan pergett a darab. Viz Baba a műkedvelő társaság primadonnája, vezetett a sikerben. Nagyon csinosan énekelt s játékában az érzelmek egész skáláját szólaltatta meg. Nyílt színen is többször megtapsolták. Szalay Juliskának drámai erő lüktetett játékában. Szerepét teljes belemélyedéssel, művésziesen játszotta meg. Lauer Gizella született komika. Minden szava, minden mozdulata hangos derültséget keltett. Szabó Erzsi szemrevaló menyecske volt. A férfiak közül első helyen kell felemlítenünk Anday Ferencet. Hivatásos színész ugyan, de ilyen mértékkel mérve is élvezeteset nyújtott. Orgánuma kellemes, játéka kifejező, ment minden mesterkéltségtőí. Nótáit is szívesen hallgat-* tuk. A komikumot Parais Árpád és Tóth Endre képviselték, kik egymással vetélkedtek a közönség mulattatásában. Gáty Miklós lelki fájdalmának tolmácsolásában részvétre indító volt. A többi, kisebb szereplők is derekasan alkalmazkodtak a kitűnő együtteshez. A tömegjelenetek festőiek voltak, impozánsan hatottak. Ilyen karral ritka szintársulat dicsekedhetik. Az illúziót fokozta, hogy a „cigányok" nemcsak markíroztak, de hangszereiken valóban játszottak is. A közönség kitűnően szórakozott, tetszésének j gyakran adott zajos kifejezést. E darab ren1 dezéséért is Anday Ferencet illeti elismerés. A közönség szívesen látná, ha az előadást megismételnék. — Kinevezés. A rh, kir. belügyminiszter dr. Kapossy Lucián főisk. tanárt a Pápa székhellyel alakuló adófelszólamlási bizottság elnökévé nevezte ki. — Rendkívüli közgyűlés. Egyik előző számunkban jeleztük, hogy az ipartestület alapszabályai módosítása céljából rendkivüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlés vasárnap délelőtt folyt le a városháza tanácstermében. Hajnóczky Béta megnyitván a gyűlést, előterjesztette az elnökség alapszabály-módosító javaslatait, miket a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak egyhangúlag tette magáévá a közgyűlés hét ipartestületi tagnak azt az indítványát, hogy felterjesztés intéztessék a nemzetgyűléshez, hogy az ipartörvény revízióját még a nemzetgyűlés nyári szünete előtt vigye keresztül. Hasonló állásfoglalásra fel fogják szólítani az ország többi ipartestületeit is. — Értesítés. A Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat választmánya értesíti mindazokat, akik március 15. és 16-ikára színházi jegyet előjegyeztettek, hogy jegyüket Kis Tivadar könyvkereskedésében március ! 2-ig vegyék át, mert az előjegyzés folyó hó 12-ike után érvénytelen. — Kisgazdák hazafias ünnepe. Az Alsóvárosi Olvasókör, a kisgazdák bevonásával, március 15-ének megünneplésére f. hó 13-án a színházban hazafias ünnepélyt rendez. A műsor keretében dr. Mohácsy Lajos, a veszprémmegyei kisgazdapárt elnöke, Király Pál nemzetgyűlési képviselő és Herczegh Sándor, az orsz. kisgazdapárt alelnöke tartanak beszédeket, a ref. énekegylet dalárdája énekel, Tömből Ferenc szaval, s végül előadják A német sógor alkalmi, szindarabot. Kezdele este 7 órakor. Helyárak: 120, 100, 30, 20, 25, 20, 15 és 10 K. — A város tejellátása. Az elmúlt ősszel nagy tejtermelőink egy része hajlandónak nyilatkozott arra, hogy termelését Pápa város közfogyasztására engedje át; a hivatalos város azonban, bizonyára tejrekvirálási jogára támaszI kodva: a termelőkkel való tárgyalás elől eli zárkózott. Pápa város természetesen, eltérő viszonyainál fogva, nem hozhat e téren akkora áldozatot, mint Győr. Ott ugyanis a város a tejüzemet teljesen saját költségén létesítette; annak fele jövedelme mégis a termelőket illeti, az általuk szállított tej arányában. A tejet a termelőktől, ab feladó állomás, 5 K-ért veszi át a tejüzem. Pápa lakosságának nagy része maga is tejtermelő lévén : e téren kedvezőbb heíyzetben van, és így nem kell a fogyasztók tejellátása érdekében hasonló áldozatot hoznia.