Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.
1921-03-06 / 10. szám
Közérdekti fiiargretlen hetilnp. b Megrjelenik minden vasárnap Előfizetési arak : lEgesz évre 60 K, felevre 30 K, negyedérre 15 K. Egyes szám ára í*50 korona. Laptul.\jdonos ts kiadó : POLI ATSEK FRIGYES. | < Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában utca) és Stern Ernő könyvnyomdájában 1 r \ • (Petőfi- \f (Fő-tér). \ ? POLLATSEK FRIGYES. A Pápai Közlöny e számának anyaga már együtt állott, amikor tudomásunkra jutott a szomorú hir, hogy e lapnak kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője, Pollatsek Frigyes péntekről szombatra virradó éjjelen hirtelen meghalt. Agglegény életet élt, a családi otthon melegét, amelyet megtagadott tőle a sors, a szórakozó helyeken iparkodott pótolni; itt lepte meg — a vasúti vendéglőben — a kegyetlen halál, amely úgyszólván a boros pohár mellől szólította el a „vén bohémet". Valamikor legény volt a gáton; újságírói tollával mint éles karddal vagdalkozott jobbrabalra, sebeket osztva, sebeket kapva; de utóbbi években csendes emberré lett, aki nem törődött senkivel és semmivel; erőteljes fizikuma megtorpant, az átvirrasztott éjszakák mély nyomokat hagyva rajta. Alapjában véve jó ember volt, jó szive volt. A vagyont nem imádta, a pénz gyűjtését nem tekintette életcélnak. Amint azt kapta, úgy adta tovább. A bohémek általános jellemrajza, hogy nem törődnek a holnappal, reá is alkalmazható volt. Mintha csak megérezte volna, hogy hirtelen kell itthagynia ezt a keserves világot, sohsem törődött azzal, hogy mit hoz a holnap. Szive utolsó dobbanásával elzengte az általa 31 esztendővel ezelőtt alapított, egyéniségével összeforrott, s tán e számmal utoljára megjelent Pápai Közlönyben hattyúdalát a Karcolat, az Az hirlik . . . rovatokban, amelyek az ő különleges terrénumai voltak, amelyekben a maga sajátos módján elmélkedett a világ folyása felett, s csipkelődött a helyi félszegségeken. A mai Az hirlik-ben saját magára vonatkoztatva — mert az Az hirlik-ben legutoljára mindig saját magáról szólott — sejtelemszerüen azt mondja, hogy: „Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője új éjjeli vágányt fedezett fel". Ez az új éjjeli vágány a másvilágra vezetett . . . Péntektől kezdve üresen maradt a helye megszokott éjjeli tanyáin, ahol — egy-egy sarokasztalhoz félrevonulva — a lapot is irni szokta. „Frici bácsi", aki senkit nem bántott, akire senki nem haragudott, nincs többé. Küzdelmes, mondhatnánk különös életpályája után legyen csendes pihenése, boldog megnyugvása a sir ölében ... ~ n. p. Földdel nem lehet spekulálni. A jelenlegi nemzetgyűlésnek egyik legfontosabb és legiidvösebb munkája a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó törvény megalkotása. Ez a törvény a lehetőséghez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas mívelésére képesek és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között, saját hibájukon kivül álló. okokból földhöz nem juthattak. A földbirtok helyesebb megoszlásának az ország érdeke szerint való irányítására Budapesten külön országos bíróságot alakítanak, az Országos Földbirtokrendező Bíróságot. A földmívelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter ez év január havában együttesen azt a rendeletet, amely a törvény végrehajtása céljából az Országos Földbirtokrendező Bíróságot működésének megkezdéséig a szükséges átmeneti szabályokat foglalja magában. Ennek a rendeletnek fontosabb intézkedéseit röviden a következőkben ismertetjük. A mezőgazdasági ingatlanokat csak abban az esetben lehet a régebbi szabályok szerint eladni, vagy megvenni, ha a jogügylet, az adásvételi szerződés a törvény kihirdetése, vagyis 1920. évi december 7-ike előtt keit és illetékkiszabás végett is már ezen nap előtt lett bemutatva. A később eladásra kerülő mezőgazdasági ingatlanokat elsősorban az államnak kell felajánlani megvételre. Az így megváltott ingatlanokat az állam azokanak adja el, akiknek a földhöz a törvény szerint igényük lehet. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az eladó és vevő közeli rokonok és a vevő birtoka az új vétellel együtt az ötven kataszteri holdat meg nem haladja és ha a vevő egyben földmives hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadiárva. Az ingatlan eladójának és vevőjének bizonyítvánnyal kell igazolni azt, hogy az adásvétel nem ütközik a törvénybe. Ezt a bizonyítványt a nagy- és kisközségekben a községi eloijáróság állítja ki, a városokbari pedig a polgármester. A telekkönyvi hatóság megvizsgálja, hogy olyan adásvételről van-e szó, amelyet a törvény megenged, mert ellenkező esetben a telekkönyvi átírást sem engedi meg. Ha a szerződő felek nem tudják okmányokkal igazolni azt a körülményt hogy az adásvételnek nincs törvényes akadálya, akkor a telekkönyvi hatóság még a bekebelezés előtt értesíti a községi elöljáróságot és a földmivelésügyi minisztert a tervezett adásvételről és csak akkor rendelheti el a átírást, ha az %
