Pápai Közlöny – XXXI. évfolyam – 1921.

1921-01-01 / 1. szám

Közérdekű füg-g-etlen hetilap. 1=1 Megjelenik minden vasárnap, " Q < T << j Hítdctések és Nyilt-te*ek ^ felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfi- ^ tttca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). Előfizetési árakt Egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre Í5 K. Egyes szám ara í"50 korona. Laptulajdonos es kiadó: POLI ATSEK FRIGYES. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. 4' Tettekre feli Borítsunk sürü fekete fátyolt az el­múlt 1920. esztendőre és köszöntsük nagy reménységgel a bekövetkezendő reményteljes 1921. esztendőt. Magyarország történelmében az 1920. évet méltán sorozhatjuk a leggyászosab­bak és legsivárabbak közé. Ma teljesen egyedül, magunkra hagyatva állunk, ba­rátaink nincsenek, csak ellenségeink, akik állandóan figyelik minden mozdulatunkat, hogy maguk számára tőkét kovácsolhas­sanak. Ha vizsgáljuk az erőforrásokat, ame­lyek számunkra megmaradtak s melyek­ből kiindulva építenünk lehet, kettő szökik a szemünkbe. Az egyik az ország lakos­sága, a másik a földben rejlő tőke. Lát­juk, hogy ma, midőn egységesnek kell lennie az egész magyarságnak, apró sze­mélyeskedések posványába sülyedünk, midőn versenyezni kellene a munkában, a verseny csak arra irányul, hogy ki tudja legyűrni a másik magyart, hogy egyéni hiúságának megfelelő polcot és állást tudjon a saját számára megkapa­rintani. Legyünk végre egységesek, mert csak ebben rejlik az erő, segítsünk a szegényeken, de nem alamizsna alakjá­ban, hanem a munkaalkalom adásában. A magyar gazdatársadalom ébredjen fel végre tespedéséből és letargiájából, ne nézze tétlenül, mit határoznak ott künn s itt benn jövő sorsáról. Ne folytassunk osztálypolitikát, mert ez csak kiélesíti az egyes társadalmi osztályok között a vona­lakat, amelyeknek teljesen el kellene tűnni. Vegyen részt a magyar gazdatár­sadalom fokozott mértékben a közélet­ben, ez kötelessége, ne nézze tétlenül annak a néhány férfiúnak munkáját, akik a gazdatársadalom érdekében dolgoznak. Az együttmunkálkodás legjobb talaja a falu. Kíséreljük meg minden erőnkkel a földbirtokreform terén a békés és barát­ságos megegyezést a földetigénylőkkel, amire a törvény módot ad, így minden keserűség és félreértés megelőzhető lesz. Ha ez a szándékunk és cselekede­tünk komoly, akkor azonban le kell szállí­tani azokat az igényeket, amelyeket a falusi lakosságban sok helyen a nagy ígéretek, a kortesbeszédek, s a gyakran egyenesen lázító s osztályharcot hirdető szónoklatok rendkívül felcsigáztak. Mert az ország teljes felaprózása egyenlő a tönkkel, megszűnése a belter­jes gazdálkodásnak s az ipari növények termelésének. A nagybirtokra még nagy szükség van, mert sok helyen ez az egyetlen hírmondója a magas gazdasági kulturának. Viszont nagy- és középbirtokosaink értsék meg a mai időket, foglalkozzanak a néppel, szeressék a földjüket, kezeljék maguk a birtokaikat, mert ez kötelessé­gük. Segítsék elő az új, kisebb gazda­sági exisztenciák házhellyel és földdel való ellátását kényszerítő eszközök nél­kül. Fektessük bele minden szellemi és anyagi tőkénket a földbe, mert ma nem lehet eleget termelni, oly nagy az élelmi­szerhiány mindenfelé. Leszögezett tény az, hogy az az állam bir legnagyobb pénzügyi súllyal, amely őstermények vagy élőállatok ki­vitelére képes. Fokozni és emelni kell a kisebb gazdasági exisztenciák gazdasági szak­tudását. Amit ők tőke hiányában elérni nem tudnak, azt szövetkezetekbe tömö­rülve könnyen elérhetik úgy a beszerzés, mint az értékesítés terén. Fiatal uraink ne azzal kérkedjenek, kinek van divatosabb ruhája, vagy ki tud jobban mulatni, hanem azzal, hogy melyi­kük tett többet falujáért, melyikük hozott oda legtöbb kulturát. Szívleljék meg sorainkat, akiket illet és ha ebben az irányban fogunk haladni és munkálkodni, akkor nincs okunk kétségbeesni és teljes reménnyel üdvözöl­hetjük egymást a szokásos jelszóval: Boldog új-évet! Dr. FLESCH-féle Leghamarabb megszünteti a OKAJiOFORM­^^ KENŐCS ÚJBÓL XAPIHTO VISZKETEGSEGET, SÖMÖRT, ÓTVART, RÜHESSÉGET. Nem piszkít, szagtalan, nappal is használ ható. Probatégely, nagy tégely és családi tégely adagokban kapható a? összes helybeli gyógyszertárakban, Srp^SSS. Török J. gyógyszertárában Budapesten, VI.. Király-utca 12. Az integritás és a belső rend. Teljes két éve már, hogy a háborút befejeztük és a hosszú két év alatt belső viszonyaink, gazdasági életünk és megél­hetésünk nemhogy javult volna, hanem rosszabbodott. Az ország politikai hely­zete rosszabb ma, mint volt bármikor a háború és a háború elvesztésének tuda­tában eltöltött utolsó hónapok alatt. Nem szorul bizonyításra, hogy vala­mely ország úgy kül-, mint belpolitikai helyzete gazdasági állapotától függ, hogy eredményes politikát kifelé és céltudatos berendezkedést befelé csak az adott gaz­dasági korlátok között és aszerint lehet csinálni. Magyarország területe, mint gaz­dasági egység, ezeréves szerves fejlődés kijegecesedése volt, amely a maga egyön­tetűségével, egy cél érdekében történt állandó együttműködésével, az állami élet összes reális biztosítékait nyújtotta. Nemcsak a hegyek és a vízrendszer beosztása, valamint ezeknek megfelelően az erdőségek,' bányák, gyógyfürdők, vá­rosok elhelyezése és a forgalom irányai, hanem a modern kultura összes vívmá­nyai, országutak, a kiépített hajózási utak és vasutak egyenes leszármazói voltak a természetadta viszonyoknak. A gyárak el­helyezése is a gazdasági élet ilyen ki­fejlődése alapján ment végbe. A belföl­dön található nyersanyagok földolgozása a legfőbb fogyasztási centrumok, az al­földön kiépült városok gyáraiban történt. Importunk mindig kedvező összhangban állt az exporttal. A megszállások ezt a gazdasági egységet felbontották. Vasutainkból csupa vak vonalat csináltak. Vizi utainkat sem lehet kihasználnunk. Szenünk, fánk nin­csen. Városainkat elrabolták. A meg­szállás sok milliárdnyi kárt okozott. Nyersanyagaink nincsenek. A munkanél­küliség, a vagonlakók folytonos szaporo­dása, a rettenetes lelkiállapot, amelyben a megmaradt ország lakosságának a két­harmadrésze él, a munkás- és tisztviselő­nyomor: mind a régi határokat sirja vissza. Gazdasági állapotunk súlyos bilin­cseket rak a kezeinkre és nincs -hata lom, amelyazokat széttörhetné. Hogy volna tehát a kormány, az államhatalom, a politika, mely csak követ­kezménye a mindenkori gazdasági álla­potnak, képes és hivatott arra, hogy a legfőbb tétel: a gazdasági élet rekon­struálása nélkül rendet, nyugalmat, meg­elégedést szerezzen a lakosságnak? Fizikai lehetetlenség valutát javítani, belső rendet és eredményes külpolitikát csinálni, munkát, egészséget, fejlődést teremteni, amig- életünk legfontosabb

Next

/
Thumbnails
Contents