Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-06-13 / 24. szám

a csecsemőt rendesen túlmeleg vízben fürösz­tik, sőt sok helyen annyira melegben, hogy a csöppség sikolt fájdalmában, mikor beleteszik a vizbe> mert süti gyenge, érzékeny bőrét. Fürdés után belepréselik a pólyába, rendszerint egy sűrített tollú váukosba, úgy hogy a kis csecsemő abban megmozdulni képtelen, a test ki­párolgása pedig teljesen meg van gátolva. Sok helyen még az arcát is betakarják kendővel, úgy hogy a kicsike kénytelen a már egyszer kilehelt rossz, szénsavas levegőt újra beléleg­zeni, ami mind a testet puhítja s az idegessé­get fokozza. Szabad levegőre (leszámítva a forró nyári napokat) nem viszik, sok helyen még a lakást sem merik kellőleg szellőztetni, így a szabad levegőt meg nem szokhatja, ennek következménye azután, hogy amint egy kis levegő éri, mindjárt meghűl s már kész is a betegség. Az elválasztás rendesen hirtelen, egyszerre történik, holott annak lassan, fokonként kellene végbemennie, kezdve tejjel, ami legjobban pótolja az anyatejet. Hogy nincs tej, nem mentség, mert igenis csecsemőtej van, arról gondoskodik a hatóság, csak kérni kell. A gyermeket minél többet a szabad levegőn kell hordozni; ha már járni tud, sétáltatni. 6 éves korában, ami­kor megkezdődik az iskolai oktatás, jó volna, ha megkezdenék a közegészségtant is tanítani. Az orvos a közegészségtan tanításával sokkal üdvösebb, magasztosabb munkát végezne, mint mikor beteget gyógyít, mert az igazi cél nem betegséget gyógyítani, xde azt megelőzni. A közegészségtant bele kellene a gyer­mekbe zsenge korában oltani, mikor még a rögzítő sejtek érzékenyebbek. Lebegjen a gyer­meknek szeme előtt állandóan, mily veszélyes a fűtött szobából hiányos öltözetben kiszalad­gálni, felhevülve hideg vizet inni. Kezdenék már azt tanítani, hogy baleset esetén mi az első teendő, míg orvos jön; hány életét, testi épséget lehetne így megmenteni? Szemtanúja voltam, hogy falun egy legényt, mikor a cséplőgép kezét leszakította, a szivattyús kúthoz vezet­tek, * suta kezét egy nagy dézsába tették s húzták rá a vizet. A községi orvos nem lévén otthon, ha én véletlenül oda nem vetődöm, ott vérzik el a legény a félfalu asszistálása mellett. Mily szomorú, hogy az egész faluban nem volt egy ember, aki tudta volna, hogy az első se­gély ily esetben a vérző testet szorosan elkötni, hogy el ne vérezzen. Mennyi ily és ehhez ha­sonló eset történik meg. A leánygyermekek őrült magas sarkú cipőt viselnek, már 12—14 éves korukban fűzik ma­gukat, miáltal a vér felszorul a szivre, tüdőre, minek következménye aztán szivszorulás, aszt­matikus rohamok stb. Télen mélyen kivágott ruha viselésével, étrendi kihágásokkal, forró, fűszerezett ételek evésével, reá nyomban hideg viz ivásával kockáztatják az egészséget. Fiúgyermekek, kik iparos-pályán vannak, s _ napjaikat a műhelyben, gyárban, fojtott, bűzös, füstös levegőben kénytelenek eltölteni, 1 szabad idejüket, ünnepnapjukat ahelyett, hogy a szabadban töltenék el s igyekeznének tüde­jüket friss levegővel felélénkíteni, kávéházakban, korcsmákban tartózkodnak, ahol ivás s folytonos dohányzás közben keverik a 32 levelű bibliát, rendesen szerencsejátékot játszva, amivél az­után már vele jár a pénz nem becsülése. Hogy ez mind káros hatással van a szervezetre, azt nem kell bővebben magyarázni a laikusnak sem, csak figyelmét felhívni reá. Ami a közerkölcsöt illeti, a szülők a gyermeket már icicsi korában tanítsák helyesen az erkölcsre, tanítsák a gyermeket (korához, értelmeségéhez alkalmazkodva) állandóan a tulajdonjog szentségére, annak sérthetetlenségére, ne engedje a magáét, de tartsa szentnek, sérthetetlenek a másét. Tanítsak takarékosságra. Ha a gyermekben pazarlás, tékozlásra hajlam mutatkozik, azt ideje-korán észre lehet venni; attól szeretettel, s kellő szigorral el lehet téríteni. Nem szabad a gyermekkel túlszigoruan bánni, vigyázni kell, hogy oknélkül ne büntessük, mert észre veszi, hogy igazságtalanság történt vele, ami nem jóra vezet. Ha a gyermek nő, a korának, fejlődésének megfelelő dolgokat, kedvteléseket meg kell neki engedni, de amellett állandóan felügyelni kell reá. A gyermeknek nem szabad szem-, -vagy ftíltanunak lenni, ha a szülők esetleg egymással szóváltásba ele­gyednek, mert az ily dolgok rossz befolyással vannak lelkületére. Ott, ahol a gyermek a szü­lők örökös civódása közt nevelkedik fel, ahol folyton azt hallja, hogy a házastársak egymás hibáit miként emlegetik fel, ott .a szülő iránti tisztelet, szeretet legtöbb esetben teljesen kipusztul. A gyermeket szorgalomra, mun­kára kell nevelni, akkor megszokja a munkát, takarékosságot, a saját munkája által szerzett bármily csekélységnek örülni tud, azt megbe­csüli, megelégedett lesz, nem irigyli, ami a másé. Bele kell nevelni a tulajdonjog iránti tiszteletet, mert hogy mily veszedelmet hozhat annak megsértése, elég szomorú bizonyság reá a kommün 4 hónapi rabló-uralma. Nagy örömömre szolgálna, ha e pár sor írásommal hozzájárulhatnék a gyermekhygienia és gyermeknevelésügy előbbre viteléhez, mert elvitathatatlan igazság, hogy amilyen az ifjúság — értem ezt testileg és lelkileg —, olyan lesz a jövőnk. Mészáros Elek. KARCOLAT a mult hétről. Javul a helyzet az egész vonalon 1 Öröm­mel konstatálom, mint heti krónikás, hogy úgy társadalmi életünkben, valamint minden egyéb együttérzés és bizalmas érintkezés tekintetében javulás észlelhető. Nem akarok rekriminációkba bocsájtkozni, amennyiben teljesen feleslegesnek tartom, hisz mindnyájan, kik az utóbbi időben társadalmi életünk szomorú széthúzását és ebből következett kellemetlenségeknek szem- és fül­tanúi voltak, tudatában vannak és meggyőződ­hettek, hogy ezen a téren a konjunktura kelle­mes és reményteljes haladást jelent. Nem mond­hatom ugyan, hogy nálunk ezen társadalmi széthúzás komolyabb eseteket provokált volna, de mindenesetre sok nézeteitérésekre és a régi jó idők teljes egyetértésének rovására lett le­szögezve. Mint már előzőleg jeleztem, örömmel konstatálom, hogy a helyzet napról-napra javul és jóllehet, mint régi elismert optimista, min­den jó ügy érdekében és szemben, teljes a reményem arra nézve, hogy rövid időn belül városunk társadalmi életében a régi lüktető erő újra dominálni fog és nemcsak a magánélet­ben, de a társadalmi összejöveteleken is ki­fejezésre fog jutni. Egy ilyen kedélyes társas-összejövetelről már be is számolhatok, melyet a Polgári Kör rendezett abból az alkalomból, hogy nyári kert­helyiségét megnyitotta. Néhány éven keresztül nélkülöztük a Polgári Körnek ezen tradicionális megnyilvánulását és ezzel a mostani elhatáro­zásával szinte igazolta azon fenti állításunkat, hogy a helyzetet már elég kedvezőnek tartja arra nézve, hogy az évtizedeken át megtartott, de a közbejött tragikus' évközök után — a hagyományos kertmegnyitási ünnepélyét újra műsorába vegye. A kertmegnyitási ünnepélyről csak a leg­nagyobb elismerés hangján emlékezhetem meg. Dacára a hűvös időjárásnak, a kerthelyiség teljesen megtelt azzal a közönséggel, amelyre a kör rendezősége számított. A kör régi gárditásai közül számosan konstatálhatták, hogy a tradíció nem szenvedett csorbát, a régi kedélyesség újra lábra kapott, a kör régi és új tagjai egy tenort fújnak, a tartós érintkezés kifogástalanul együtt érzett és talán felesleges említenem ezek után, hogy a táncospárok még gyehenásabban tán­coltak, amit anno dazumal, amit a mostani fiata­labb generáció áthatóbb érzésének kell betudnunk. Emelte a táncmulatság kedélyességét egy új attrakció is, melyet eddig a kör hagyománya nem kultivált és ez a szépségverseny volt. A régibb időkben ez nem volt a műsorba felvéve, de a kör rendezősége az utóbbi években el­maradhatlan legújabb attrakciót is bevonta a táncmulatság keretébe, mely ez alkalommal kiváló nemcsak anyagi, de kedélyességi sikert aratott. A versenyben a fiatal emberek tömeges startban jelentkeztek és érzelmeiket részint nyil­ván, részint titokban is kifejezésre juttatták és ebben' a niiliőben lett is az eredmény kihir­detve. Meg kell jegyeznem, hogy a verseny eredményét egy hatalmas „rush" befolyásolta, amennyiben egy titkos érző kebel egy szavazó­lapban 200-szor nyilvánította ki Ízlésének el­ragadását szépségjelöltjével szemben. Ha még azt jelzem, hogy a mulatság hajnali 4 őrkor a legnagyobb vigság és kedé­lyesség közepette nyert befejezést, ezzel aztán hü tükröt is adtam a kör kerti helyiségének ünnepélyes megnyitásáról a heti krónikában a szokásos formák keretében. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a jövő évben a pótadó 250%-° s rekordját éri el. Az hirlik, hogy Pápa városa a függő adós­ságokat lerázza a nyakáról. Az hirlik, hogy a polgármester egy városi fogatra használati jo gal lett felruházva. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány rokon­szenvességét sokan nem tudják megbecsülni. Az hirlik, hogy a rendőrökön é szrevehető, hogy jól vannak irányítva. Az hirlik, hogy detektív osztály alkalma­zottjai minden zsáknak megtalálják a hiányos foltját. Az hirlik, hogy a Polgári Kör kerti tánc­mülatsággának kedélyessé ét nagyban fokozta az, hogy Sümeg felől érzelgős szelek fújtak. Az hirlik, hogy a Polgári Kör kerti tánc­mulatsága e y éjjeli zenével nyert befejezést. Az hirlik, hogy a Polgári Kör kerti tánc­mulatságán a rokonszenvek erősen kifejezésre jutottak. Az hirlik, hogy a Polgári Kör kerti tánc­mulatságán a szépségversenyt egy titkos szavazó döntötte el. Az hirlik, hogy Pápán a városi színház­ban megtartott telepatikus estélyen néhány szerelmes pár szuggerálva lett. Az hirlik, hogy Pápán a váró i színház­ban megtartott telepatikus estélyen Lax mester egy médiumot vízzel meglaxált. Az hiriik, hogy Pápán az estéli korzón sokan kellemes visszhangra találnak. Az hirlik, hogy Pápán néhány csalódott szerelmes a vidéken keresett és talált vigasz­talást. Az hirlik, hogy Pápán a szünőfélben levő pletyka-járvány ismét megújult. Az hirlik, hogy Pápán a dohány és szivar fogalommá nőtte ki magát. Az hirlik, hogy Pápán a legutóbb itt időzött színtársulatot többen visszakérődzik.

Next

/
Thumbnails
Contents