Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-05-16 / 20. szám

repében Mofnár Gyula jeleskedett, Petky Jánoséban pedig Érckövy Károly. Tábori (Odrobina), Békefi (a logika tanára), Faragó (pedellus) humorukkal sok-sok derültséget keltettek. KARCOLAT* a mult hétről. A lefolyt héten változatos műsort konstatálhatunk a heti krónika részére. Eltekintve, hogy esténként színházi szórakozásban volt részünk, nem volt hiányunk táncmulatságok, cirkusz és egyéb események élvezetében. Ezzel csak dokumentálni, akarom, hogy mi jó hazafiak vagyunk, amennyiben egyetértünk azon felfogással, mely országszerte elhangzott, hogy a reánk erőszakolt békefeltételek miatt ne gyászoljunk, ne buslalkodjunk, hanem tüntessünk ellene a világ szine előtt, leszögezve azon tényt, hogy mi helyt állunk és a mi jó sorsunkat nem a rosszakaratú szomszédaink, hanem mi magunk fogjuk kivívni. Ez a tudat lelkesít bennünket és ez a meggyőződés érteti meg bennünk azon reményt, hogy „lesz még szőllő lágy kenyér" és ezzel kapcsolatesan minden adandó alkalorfimal, amidőn vígság környez bennünket, elfelejtjük a bút és a bánatot és azzal dokumentáljuk a vígság iránti érzelmünket, hogy vigságunk közben folyton csak azt hangoztatjuk, hogy „busuljon a ló, elég nagy a feje". Ezen előleges bejelentés előre bocsájtása után beszámolok a jelzett változatos heti műsor részleteiről. A szinházi előadások érdeklődését nagyban fokozta — mint már jeleztem — a katonai zenekar megérkezése. Új miliőben folynak az előadások és a közönségnek most már alkalma van nemcsak a közkedvelt színész és színésznőket, hanem a zenekart is tapsokkal és tetszésnyilvánításokkal elhalmozni, sőt mondhatom, hogyha a tapsok Összeségét akarnók mérlegelni, úgy a mérleg a zenekar előnyére billenne. Ezt nem a színészek rovására, de igenis, annak a körülménynek kell betudnunk, hogy amióta a zenekar körünkbe érkezett, operette előadásokban csak szórványosan van részünk és aki nem laikus ezen a téren, az megérti azt, hogy miért részesül több elismerésben a zenekar, mint a szereplők. A hét folyamán két táncestélyünk is volt, mindkettőnek színhelye a Griff nagyterme volt. A sorrendet megtartva, elsősorban a keresztény szociálisták műkedvelő gárdájának táncestélyét kell megemlítenünk, melynek kellemes keretéről és vidám hangulatáról csak a legnagyobb siker hangján emlékezhetünk meg. Ugyancsak ebben a tenorban zajlott le az evangélikus leányegylet táncestélye, melynek sikeréhez azt is hozzáfűzhetjük, hogy sok tekintetben visszaemlékeztet bennünket a mi régi hagyományos fesztelen és válogatott táncestélyeink miliőjeire. Cirkusz előadásokat is hirdettek a falragaszok, de őszintén megvallva, ezeken személyesen nem vehettem részt, amennyiben a fizika törvénye szerint két helyen egy időszakban egy tudósító nem állhat meg, és így csak másoktól nyert értesüléseim szerint adok tudósítást arról, hogy hellyel-közzel szép közönség nézte végig a cirkusz változatos attrakcióit. A lovardának lóállománya' nem volt, de ez a mostani drágaság mellett könnyen elképzelhető, hisz az igazgató meg lehet elégedve, ha a tagok részére tud elegendő élelmet biztosítani. Ugyancsak említést kell tennem, hogy a hét folyamán ünnepies aktus keretében eskütétel is volt. A városi közalkalmazottak tettek fogadalmat az alkotmányra a polgármester kezébe. Az ünnepségen illusztris vendégek ! - * ' asszisztáltak, kik emelték az aktus fényét és igazolták az esemény jelentőségét. Visszatérve a szinházi szezonra, egy kis epizódot is kell felemlítenem, mely egy színész és szinházi tudósító között játszódott le. A színész ugyanis érzékenységénél fogva a tudósító által reá imputált jelzőt kifogásolta és ezért a tudósító kérdőre vonta — nem a legkedvesebb szavakkal — s ebből kifolyólag egy véres párbaj volt készülőben, de — amint hallom — közbenjárás folytán, kölcsönös megértések hiánya dacára az ügy a lovagiasság egyik végszabálya szerint békés és végleges elintézést nyert. Ez volt a leghelyesebb, amennyiben a színtársulat úgyis még csak néhány napig marad városunkban s így szinész és tudósító lekerülnek egyelőre a napirendről. Frici. Az hirlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városa a közkórházat irgalmas keretben óhajtja létesíteni. Az hirlik, hogy Pápa városa a szénbánya kérdéseket elgaloppírozta. Az hirlik, hogy a polgármester a városházánál sok ráncokat vasalt ki. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány feiülemelkedik a helyzet magaslatán. Az hirlik, hogy a helyettes rendőrkapitány szigorúsága mellett elég kedélyes. Az hirlik, hogy a rendőrök az államosítás óta új légkörben mozognak. Az hirlik, hogy a detektív osztály alkalmazottjai jó szimatról tanúskodnak. Az hirlik, hogy az evangélikus leányegyJet táncestélyén a tánchangulat hajnalig kedvezett. Az hirlik, hogy a keresztény szociálisták műkedvelői táncestélyén a szereplők egymásnak szerelemről súgtak. Az hirlik, hogy a „fecsegők* estélyén az összes szinházi titkok ki lettek fecsegve. Az hirlik, hogy Pápán a társadalmi érintkezés már kezd kacsingatni egymásra. Az hirlik, hogy Pápán'sok vőlegény hátrálékban. van. Az hirlik, hogy Pápán sok menyasszony haladékot kapott. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzón a fiatalabb leánynemzedék szárnyakat ereszt. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat zenekara katonai kiképzettségnek örvend. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat tagjai kőzött békés egyetértés honol. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat nőtagjai picsi-pacsit játszanak. (Vagy csip-csip csókát. Szedő.) Az hirlik, hogy a színtársulat egyik férfitagja nem tévedhet tilosba, mert a csősz vigyáz rája. At hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagjának néni sikerült a sirás. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat oper'ett személyzete a katonai zenekartól új lélegzetet kapott. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat egyik primadonnája jegyet váltott a boldogság útjára. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat körében kötött és válalkozó hangulat uralkodik. J Az hirlik, hogy a darutollas legények a ! semleges irányzatnak tapsolnak. Az hirlik, hogy a libatollas legények bájos mosollyal tüntetik ki a színtársulat tagjait. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet, tagjai sűrített levegővel gyógyítják magukat. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság tagjai viz-mentesek. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a különítmény kiváló szolgálatot teljesít. i s Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a szerelmes pasik olvadoznak. Az hirlik, hogy Mezőlakon egy társaság konstatálta, hogy a sonka nem kapott kéményhuzatot. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a szinházi előadások után rendezi az ensemblékat. HÍREK. — A honvédelmi miniszter átutazóban. * Soós Károly honvédelmi miniszter pénteksn a reggeli vonattal átutazott városunkon. A miniszter hivatalos ügyben Szombathelyre utazott. — Tiltakozó népgyűlés. Városunk közönsége mult vasárnap délelőtt 11 órakor népgyűlést tartott, amelyen tiltakozott az ántánt nemzetgyilkos békéje ellen. A Főtéren nagy néptömeg gyűlt egybe és a tiltakozó gyűlés az állami tanítóképző zenekara által előadott Himnusz eljátszásával vette kezdetét. Ezután Lubienszky János gróf tábornok, a Move elnöke a Griff-szálló erkélyéről emelte fel szavát, ki tüzes szavakban szóit arról az igaztaianságról, amely a megajánlott békével országunkat éri. Lelkes éljenzés fogadta a tábornok szavait, melynek végeztével Blazovich Jákó bencés tanár a tőle megszokott szónoki vervvel ismertette a helyzetet, melybe kerültünk és felhívta a jelenlevőket, hogy legyünk egyek a reánk váró nagy küzdelemben. A gyönyörű szónoklat után Zsilavy Sándor a kisgazda párt nevében is tiltakozásra és ellenállásra buzdította a megjelenteket. Végűi Csoknyay Károly városi főjegyző terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyben tiltakozunk a gyilkos feltételekben foglalt égbekiáltó erőszak és igazságtalanság ellen. A javaslat elfogadása után az egybegyűlt közönség a zenekar kísérete mellett elénekelte a Himnuszt s ezzel a tiltakozó gyűlés véget ért. — Eskütétel. A város tisztviselőkara, kezelő- és segéd-személyzete f. hó 11-én tette le a magyar alkotmányra és Horthy kormányzónak hűségesküjét. Az eskütétel ünnepélyes aktusa a városháza nagytermében folyt le és vendégként megjelentek rajta, élükön Zichy Rubidó őrnaggyal, a helybeli állomásparancsnokság tisztjei is. A formális eskütétel megtörténte után dr. Tenzlinger József polgármester szép szavakban mutatott rá a különbségre, mi a váltakozó forradalmi viszonyok között a terror nyomása alatt letett fogadalmak és e mostani, szívből jövő, a meggyőződés erejétől sugallt szent eskü között van s lelkesen buzdította a város összes Alkalmazottait, hogy a magyar hazának hív és lelkes munkásai legyenek, — Eljegyzés. Steiner Sándor Nagydémről eljegyezte Schmidek Böfcsikét Pápáról. (Minden külön értesítés helyett.) — Üzemben a szövőgyár. A kommunizmus óta szünetelő Perutz Testvérek szövőgyár üzemét végre ismét felvette, miután a kormány az anyag- és szénhiány megszüntetéséről gondoskodott. A gyár ünnepélyes üzembe helyezését Boda Sándor őrnagy, a honvédelmi minisztérium dunántúli ipari megbízottja eszközölte, aki lelkes szavakban mondott ez alkalomból köszönetet a szövőgyár munkásainak azon hazafias áldozatkészségükért, hogy negyedévig napi egy órával többet dolgoznak s túlórai keresetüket felajánlják a nemzeti hadseregnek. — Statisztika a bélyeggyűjtőkről. Dr. Szundy Károly kir. tanácsos, az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség ügyvezető elnöke, aki a háború folyama alatt a Vörös Kereszt statisztikáját összeállította, most a magyar bélyeggyűjtők statisztikáját készíti el, hogy azt a külfölddel ismertesse. Felkéri az összes gyűjtőket, közöljék vele (Budapest, L, Maros-u. 29., földszint 2. szám alá) pontos címüket, foglalkozásukat, korukat és azt, hogy a gyűjtést milyen irányban folytatják.