Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-05-09 / 19. szám

jr HHk ái §TSk A if" PA PA I Közérdekű fUfiTgretlen hetilap, b Megrjelenik minden vasárnap. _ Előfizetési árak: Egész évre 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ára í korona. Laptulajdonos es kiadó: POLLATSEK FRIGYES, Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth. Lajos u. 2t. szám alatt. Kedvező kilátások. A ragyogó napsütéses tavasz után végre borús, esős, nyirkos reggelre ébredtünk. Nyugat felől sötét fellegek gomolyogtak felénk, s az emberek fázósan húzták össze kabátjaikat, amikor az utcák piszkos kövezetét végigmosta a nagy cseppekben megeredő zápor, — de az ország, a nép, a magyar nép fellélegzett az első májusi esőre. Nagy, drága kincseket érő vízcseppek hullottak le ma a jótékony égből Eső, melynek halk paskolása mellett elnémul a legviharosabb politikai csatazaj, eső, amely fontosabb a közéleti tülekedésnél, íontosabb mindennél, ami ezen a szerencsétlen és sokat próbált glóbuszunkon ejátszódik. Mert a magyar gazdának ez a legnagyobb öröm-emóciója az életben: a májusi eső. Ettől függ a termés, a jövő, a bőség és a jólét. Ettől függ az ország, ettől az élet. És emellett minden nindegy: hogy mit beszélnek a fórumon s mi történik az önös érdekektől visszhmgzó politikai arénákban. Bőség és jólét. .. Egy percre meg: ődünk, vájjon nem káromlás-e, ha ma eket a szavakat használjuk! De nem — . mint ezen az álmos napon belebámulunk , szomorú semmiségbe, a finoman szét; riadó vízcseppek szivárvány ive egy ; egyszerű fejlődés lehetőségét mutatja. A 5. rs nem lehet oly kegyetlen hozzánk, ! jy néhány jó termés irt ne adjon í- nvedéseinkre. Földünk buja, s lázas, aszi szerelmet váró, — a májusi eső I dig a termékenység áldását hozza reá. Most, most az egyszer ujjongva í idolunk arra, hogy egészen agrár állam \ gyünk. A termelés az egész világon i< sz. Ausztria, Csehország és a német i adalom éhezik, s kenyérmagvakban í agateurópának majd minden állama i hozatalra szorul. A legtöbb ország még \ adik, gazdasági válságot válságra 1 v. snoz. Oroszországban bolsevizmus van, gyelország még háborúskodik, s az : ortképes agrár államok közül mi állunk Közelebb az éhezőkhöz. Mi leszünk f m a helyzetben, hogy Középeurópa ges népeinek éhségét csillapítsuk és . i ezt jó szívvel meg is akarjuk tenni. Nálunk pedig — ha mi is úgy juk, mint a Természet — jó lesz a termés. Búzánk, lisztünk, világhírű gyümölcsünk milliárdokat ér, s ha okosak vagyunk, jó svájci frankot, német iparcikket és cseh szenet kaphatunk érte. Nemcsak élelmet jelent tehát a májusi eső, de cipőt, ruhát, meginduló gyáripart, s egy hatalmas lépést az' olcsóbbodás felé. Sőt: külpolitikánkat is jótékonyan befolyásolhatja, mert mindenki jobb szemmel néz arra, aki erős, akinek van valamije, aki adni is tud. Mi pedig a legfontosabbat és a leggyorsabban tudjuk adni: a kenyeret. Nálunk a „kicsiny mag már merész sudárba szökkent", az aratás korán lesz, Romániánál, Szerbiánál közelebb vagyunk a Nyugathoz, s az amerikai gabonával is konkurrálhatunk a hajótérhiány miatt. Csak rajtunk áll tehát, hogy szorgalommal és józansággal megbecsüljük és kihasználjuk az istenáldást. Hisszük, hogy ez így lesz. Mert 1 ehetetlen, hogy egy ilyen termékenyítő esőtől ne kapjon új kedvet, erőt és ihletet az egész ország a munkához. Most Öt éve is nagyszerű májusunk volt. Akkor — a legnagyobb szorongattatás órájában — Gorlicét vívtuk meg éppen. S a fényes győzelem csodás erőteljesítményekre ösztönözte népünket. Most ismét május van, s a természet vivott meg helyettünk egy nagy csatát: országos esőt adott. Ez pedig hiég Gorlicénél is többet ér. Szinház. Hiába, akinek halálhírét költik, az sokáig él. Lám mig a ,, Varázskeringő " kritikájában szabadjára eresztjük mélabúnkat a zenekar-hiány felett, mit tesz Isten, a „Gül Baba" előadásán már a 18 tagu katonazenekar emelte az előadás fényét. Dicséretére legyen mondva a kitűnő Pados karmesternek, ki nem kiméit semmi fáradtságot, hogy még a megérkezés délutánján összeállította a zenekart és estére pompás zenekíséretével felvillanyozta az egész hallgatóságot. De „Gül Baba" előadás mást is hozott, új díszleteket, melyek közül a szép tabáni részlet, na és a többi, a szinház kitűnő festőművészének kezét dicséri, — és egy kellemetlen újságot, hogy a kedves Juhász Margit itt hagyja végleg a színpadot. A héten búcsúzott és a pénteki előacfáson tisztelői virágkosárral és virágesővel keresték fel a színpadon. Utóda Palotay Flóra, a pozsonyi szinház volt tagja lesz, ki a Svihákokban szombat este mutatkozik be. Jövő hét kiemelkedő eseménye még Benkő Ilonka vendégjátéka. Heti tudósításunk a következő: Szombat: A régi kedves „Lili "-operettet hallottuk ma este újból, félig telt ház előtt természetesen még mindig zenekar nélkül. Plinchard szerepét Érczkövi játszotta, ki egy kicsit öreg már ahhoz, hogy szerelmes fiafal tüzér legyen, de hangja még most is többet ér, mint sok fiatalé. Trombita-dala nagy tapsot váltott ki a közönség köréből. A címszerepben Sági Duci többet adott, mint igért. A hires nagy keringő koloratúráját sokkal jobban bírta, mint remélni mertük volna. Férje^ báró szerepét Rogoz az ő szokott biztos, jó játékával hozta. Szécskai parilitikus- grófja karakterisztikis ábrázolás. Tábori házi tanítója derültséget váltott ki*. Viktoriennet Szathmári Aranka, Renéet Fáy Béla játszotta. Vasárnap d. u. „Farsang tündére", este pedig a bájos „Varázskeringő" ment. Csak önmagunk ismétlésébe bocsátkoznánk, ha megint a zenekart emlegetnénk, de hát contta vim mortis ... mi már zenekart nem fogunk látni (hogy halljunk, arról meg ábrándozni sem merünk). A hercegnő szerepében Juhász Margitot szívesen láttuk és hallottuk viszont. Niki szerepét pedig Örvösi játszatta, ki ma este megint nem volt ura gesztusának, legalább is kézmozdulatai erősen emlékeztettek arra, mikor a vasúti őr „n?ehet"-et int. Niki barátjának szerepében Telekán tenorját csillogtatta. Steingruber Francit Sághi Duci kedvesen adta. A nagydobosnő szerepében a széphangu Szatmári Aranka határozott komijai erejéről tett tanúbizonyságot. Tábori az öreg herceg, Békefi Lothár és Juhászné az udvarhölgy szerepében kellemesen mókáztak, az utóbbi friss mozgásával direkt meghazudtolta évei számát. Hétfő: Bodonyiné Király Boriska betegsége miatt, műsorváltozás folytán a „Pillangó főhadnagy" került előadásra. Örvösi Géza ma is folytatta a vasutas játékot Radnóty szerepében — és sehogy sem tudott felmelegedni. Csolláft Manó Békefi egyik legjobb alakítása. Rogoz elegáns volt, mint Morvay ezredes. Tábori túlságosan is pointirozta a tábornok németes beszédjét. Katinka szerepében Sági Duci természetes bája érvényesült. Érczkövi érthetetlenül m imetf náthájával az őrmester szerepét elejtette. Feltűnt Sas Imre (a néptanítót ábrázoló) kitűnő maszkja. Anna szerepét jól játszotta Szigeti Ilonka. Utasi-Fáy táncduettjét megismételték. Kedd: Gárdonyi pompás „A bor"-a zsúfolt ház előtt ment. A nagyszerű Rogoz ma estére szinte túllicitálta önwtagát Baracs szerepében. Baracsnét kedvesen és temperamentumosán Nádasi Mici játszotta, Baracs Matyi szerepét Békefi kvalitásosán játszván meg, bebizonyította, hogy nemcsak a parketten, de a puszta földön is szilárdan áll. Kedves partnere Tábori Sári volt. A kikapós .özvegyet Szigeti tűzzel adta, mig Majtényi (Mihály) a nem neki való szerepet szintén lejátszotta. Tábori-Faragó-Sas : Göre-Durbints-Kátsája a szerzé kedves mókáit juttatják eszünkbe.