Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-04-11 / 15. szám

igazi szinész minden jó tulajdonságával. Fellépése egyszerű, nemes és biztos. Kár, hogy a közönség (!) a „mint a csehek" kitételét csak a második felvonás végén értette meg. Majtényi László Gály kapitánya erőteljes, pompás alakítás. Szécskay igazi képét adta a diplomata katonatisztnek. Tábori Sári, Fáy Béla dialógja nagyon kedves a második felvonásban. Kisebb szerepekben Tábori E., a kedves Nádasy Mici, Homoki Gabriella, Békeffy, Molnár Dezső jeleskedtek. Egy főhadnagy szerepét Örvössy unottan játszotta. Vasárnap d. u. „A tót lány" népszínmű ment Nádasi Mici, Érczkövy Károly, Szigeíhy Ilonka, Homoky Gábriella, Békefi, Tábori E. gördülő előadásában. Este műsorváltoztatás, folytán „Mágnás Miska" került szinre. Rolla szerepét Sághy Duci játszotta. Egész megjelenése végtelen bájos, előadása kedves, megnyerő. Igazi szubrett. Egy oseppet sem csodálkozunk, hogy Sopronban ő nyerte meg a kedvenc-versenyt. Miska Békeffi volt, ki igen jó táncos s megfelelő komikai erővel rendelkezik. Sokat mulattatta a közönséget Szigeíhy Ilonka (Marcsa) kedves és temperamentus színésznő. Hangja kis terjedelmű, de azért kellemes. Örvössy Gézáról különálló véleményünk az, hogy intelligens, jó színész, csak szokna le merev, szertartásos pózairól, így azonban gesztusai csak a légyre vadászó embert juttatják eszünkbe. Epizód szerepükben kitűntek Homoki, Tábori, Faragó. Meg kell dicsérni Utassy Gizi táncbetétjét, melyet Békeffivel járt. Hétfőn délután „Stambul rózsáját" láthattuk igen jó előadásban, itt láttuk először viszont Kondzsa Gül szerepében kedves ismerősünket, Juhász Margitot. Sajnos, kissé rekedt mostanában és, hogy gégéjét ne erőltesse, néha alacsonyan is intonált, de reméljük, minél előbb visszanyeri az ő orgánumát, hogy teljességében csodáljuk nemes, stílusos játékát. Partnere Örvössy voit (Achmed bey), kinek pózai lerontották egyébként jó előadását. Pedig kár érte, mert hangja, felfogása és tehetsége kifogástalan. Békeffi (Flórián), Sághy Duci (Mídiíi) végtelen kedves játékukkal sok-sok tapsot kaptak. Kemahl pasát Érczkövy, az öreg Müllert Tábori játszották sok zamattal. A lift— boy szerepét ötletesen játszotta a kis Zelenay Józsi, aki a „Fekete lovas" Gyuri szerepében is kitűnt már szinretermettségével. Este a régi, de jó „Próbaházasság" ment Tábori Emil égisze alatt. Szándékosan tartottam vissza az ő méltatását, bár „A tót lány" és „Mágnás Miska" szerepei miatt is meg kellett volna külön-külön említeni. A cupringer szerepét játszotta és ahogyan ezt megjátszotta, azt látni és hallani kellett. Komikuma állandóan friss és ötletes, sohsem erőltetett, tán csak étvágya jobb ennél (NB! 28, mondd, sird zokogd, huszonnyolc túrós gombócot evett meg a darabban). Az öregeket Rogoz és Homoki, a mészárost Érczkövy, Szikorát Békeffy játszották. A női szerepeket Nádasi Mici, Szigethy Ilonka adták kedvesen. Kis szerepeikben Tábori Sári és Varga Ilonka az est sikerét emelték. Kedd: Bodonyi Béla és B. Király Boriska felléptével az „Elnémult harangok" ment. Ha valaha adtak jó darabot a pápai színházban, úgy ez azok közé tartozott. Bodonyi dölyfös, kapzsi, majd megalázkodó Todorescuja, Király Boriska epedő, majd izzó, szerelmében szüleit is megtagadni kész Floricája, a fiatal, kellemes organumu és nagy jövőjű Molnár Dezső kitűnően megjátszott, fajáért nemzetéért, vallásáért oroszlánként küzdő Simándyja, Homoki Oábriella Todoréscunéja fénylő diadémként verték vissza művészetükkel a szerzők intencióit. Kár, hogy a közönség „inteligensebb" része az irónikus részeknél nevetett. Kisebb szerepeikben jók voltak Érczkövy, Majtényi, Nádasi, Békeffi. Szerda: Műsorváltozás folytán Bakonyi és Kacsóh pompás daljátéka, „János vitéz" került a szinre. Jancsi Juhász Margit, Iluska Sághy Duci volt. Ilyen két főszereplő mellett a darab csak jól mehetett. Örömmel konstatáltuk, hogy Juhász Margit rekedtsége kezd alábbhagyni. Bagó Érczkövy régi, jó alakítása. A francia királyt Békeffy adta ötletesen, a királykisasszonyt pedig Szatmáry Aranka játszotta, kinek hangja kellemes, de még nem kiforrott. Utassy Gizi szép tánca adott kellemes milieut a bájos darabnak. Csütörtök. A helyzetkomikumon felépülő, deus ex machikával dolgozó francia bohózatnak, mely sohasem nélkülözi az esprit, régi iskolapéldáját, a „Zsábát" láttuk ez este viszont. Röviden végezhetnék az előadással: jó volt, gördülékeny volt, de kötelességem egyenként is a szereplőket megdicsérnem. A kályhagyáros szerepében Rogoz a doktor szerepében, Tábori kabinetalakítást nyújtottak, a költő-üzlettárs szerepében Molnár Dezső, az őrnagy szerepében Érczkövi excelláltak. A női szereplők közül a bájos Nádasi Micit ma láttuk először igazi szerepkörében. Elragadó volt Szigethi Ilonka, tüzes temperamentuma csak megerősített abban a feltevésemben, hogy előadását tekintve, nagyon tehetséges színésznő. Homoki Gabriella ezredesnéje egyike a legjobb alakításoknak. Kisebb szerepeikben jók voltak még : Szathmári Aranka, Tábori Sári, Kerényi Dezső. Péntek. A városi színház slágere „Lili bárónő" ment zsúfolt ház előtt. A jól előadott darab értékéből 50%-ot levont a zenekar hiánya, ami különösen érezhető volt Örvösi I. felvonásbeli balladaszerü recitativ conferanceában, honnan fájóan hiányzott a fagott pufogó kómikus kísérete, bár így is élénken feltűnt, hogy a darab e száma, mennyire hasonlít Gajáry egy felvonásos vigoperájának hasonló tartalmú zeneszámához. Mielőtt tovább mennénk, le kell szögeznem a következőket: Örvösi Géza (lllésházy) ma ugyancsak rácáfolt e heti játékára. Játéka könnyed, finom, biztos és elegáns volt. Az igazi Örvösi volt. Reméljük, hogy a továbbiakban kellemetlen alteregojával nem is fogunk találkozni. Juhász Margit (Clarisse) szép hangja, Sághi Duci (Lili) bájos, Békefi, Tábori komikuma, Utjxsi Gizi, Zelenai Ella, Varga Irénke, Szathmári Aranka, Vajda Adél zsokétánca nagyban emelték a darab sikerét. A fiatal Fái Béla igen jó alakítást nyújtott az inas-márki szerepében, valamint Kerényi Dezső Juhász Margittal előadott duettjében. Egy kisebb szerepet Faragó játszott. Szombat este ugyancsak „Lili bárónő" ment másodszor. Kritikus. Hirdetmény. Értesíttetik a nagyérdemű közönség, hogy tekintettel a már eddig kiadott várkerti sétajegyek nagy mennyiségére, a sétajegyek további kiadását ápr. 10-vel beszüntetjük. Urad. igazgatóság. Az Esterházy-úton egy villatelek azonnal eladő. — Bővebbet a kiadóhivatalban. — KARCOLAT a mult hétről. Rég volt, rég volt, igaz sem volt talán! Ez a közszájon forgó fülbemászó és közkedvelt dal jut eszembe, amidőn a mostani színházi évadunk bohém helyzetére apellálunk. Ha nem is a régi aranjuezi szép napokra gondolunk és csak a közelmúlt időket idézzük emlékünkbe, úgy le kell szögeznünk azon tényt, hogy a mostani helyzet rideg, sivár és egyelőre re nénytelen. Azért jelzem, hogy egyelőre reménytelen, mert mint régi viharedzett bohém, még nem adom fel teljesen a reményt arra nézve, hogy ez a helyzet tarthatatlan és nincs kizárva, hogy a legközelebbi heti krónikában már lényeges fordulat fog beállni az úgynevezett , kapcsaikódzás" terén. Több mint egy hete időzik városunkban a színtársulat és jóformán még a „közeledési szándék" sem nyilatkozott meg. Hogy hol van a hiba és mi a kerékkötője a „megnyilvánulásnak", az valóban probléma előttem, mert amint már a mult heti krónikában jeleztem, az előjelek kedvezők, a kilátások és belátások szép formában nyilatkoztak meg és mindezen reményekre jogosító' konjunktúrák dacára „üres a fészek", jobban mondva, a bohémtanya lakatlan, jóllehet illetékes helyről nyert bizalmas értesüléseim vannak, hogy egy ügyes sakkhúzással a helyzet kedvező irányzatot nyerhetne és a starthoz klasszikus erők jelentkeznének. Ebben az irányban tétetnek most „lépések" ,és amint már jeleztem, nincs kizárva, hogy már a legközelebbi heti krónika „fitt"-nek fogja konstatálni a helyzetet és az eddig parlagon heverők és várakozó álláspontra helyezkedők a Tégi tradícióhoz hiven megfutják a sziniévad bohém mezejét. A legérdekesebb a dologban az, hogy mindkét részről hangzanak el panaszok a hosszú lére eresztett egyesülés processzusára és egyik fél sem veszi kézbe a kezdeményezést és a véletlen alkalomra bizza a megoldást. Régi időben ez így történt, de minthogy változtak az emberek, a viszonyok, ez a f©rma ha esetleg végeredménykép célhoz is vezetne, de időveszteséget jelent és minthogy a szinidény rövid, tehát sok minden vesztene az aktualitásból. Ennek a körülménynek tudandó be az, hogy eddig problematikussá vált a helyzet kibontakozása, de még elég jókor akadt egy eszme a probléma megoldásához, mely — mint már emiitettem — hivatva lesz a bohémeket egy táborba összehozni. Az eszme, mely megoldja a problémát, egyelőre titoktartást követel, de ha majd a cél szentesíteni fogja az eszközöket és a helyzet a kedvező kerékvágásba lesz terelve, akkor „leadom" az eszmét, mely bennünket a régi tradicionális „kapcsalkódzás" terére összpontosított. Nincs kizárva, hogy ez már a legközelebbi heti krónikában lesz leadható. A startliszta már kész és most már nincs egyéb hátra, mint az:/ — Indulás! t Frici. Pápán, Bástya-utca 30. sz. házban mosó=intézetet létemtettein, mely vállalatomhoz a nagyérdemű közönség pártfogását, kérem. WEISZ MÓR.