Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.
1920-01-11 / 2. szám
az alakok, mind-mind, a kedves szobalánnyal (Mayer Idus) együtt felejthetetlen benyomást gyakoroltak reánk, hogy alig tudtunk a nézésükkel betelni. A darab befejezése az, hogy a hazájától elidegenült leány lelkes érzésre gyúlva, oda borul Hungáriának kebelére. Nem lenne teljes referádánk, ha meg nem emlékeznénk Medgyessy László kat. mérnök, főhadnagyról, ki a programm egyes számait szellemesen és változatosan konferálta be a közönségnek. Az előadást, melyet másnap közkívánatra megismételtek, pompásan sikerült táncmulatság követte, mely a Griff ódon falai közt a reggeli órákig tartott. Telepáthia és szuggesztió. Schenk Jenő szombat és vasárnap este psychologikus mutatványokkal szórakoztatta a közönséget a színházban. Műsorának első felében „telepatikus" kísérleteket mutatott be, melyek voltaképen olyan messze esnek a telepáthiától, mint Makó Jeruzsálemtől. Ha a szó etimológiájából indulunk ki, akkor is távolbaérzésnél minden kontaktus, érintkezés, összeköttetés kell, hogy kizárt legyen a szeánszőr és a médium között, már pedig sem Schenk, sem a többiek, nem igen dolgoznak kontaktus nélkül. Tehát nem is lehet szó itten telepáthiáról, hanem egy nagyfokú tapintási ügyességről és egy kis logikáról, melyek közül legalább az elsőt, kisebb-nagyobb mértékben bárki is elsajátíthatja. Ugyanis, a telepithikus fenomének kétféleképen dolgoznak : vagy csuklófogásokkal, vagy mint Schenk, a kézfej tapintása által. Most már, ha a médium az elgondolt személy közelébe jut, különféle változásokon megy át: pl. visszafojtja lélekzetét, minek következtében pulzusa lassabban ver és erre a szeánszőr már tudja: „Hopp, jó áton járok*. Szenzibilisebb emberek meg is remegnek, ami csak könnyebbé teszi a feladat megoldását. Mindezeknél fontosabb azonban a késleltetés vagy retardáció. Ha a telepathikus az elgondolt egyén közelébe jut, akkor a médium automatikusan, szinte reflexszerüen megáll és nem akar tovább menni. Persze, ezt nem úgy kell értelmezni, hogy órák hosszat időzik a médium azon a helyen, nem, csak addig, amig ez a reflex tudatossá nem lesz benne, hogy vigyázz, mert elárulod magadat. De éppen ez a hirtelen mozgásváltozás az, ami felhívja a seanseur figyelmét arra, hogy helyben van. És ezért nem sikerült velem Schenk kísérlete, bármily erősen is gondoltam a thémára, mert fékezni tudtam reflexeimet. Egyébként a thémára való rágondolásnak csak az a szerepe, hogy a médiumban az ingert jobban felfokozza az elgondolt személy vagy tárgy iránt, tehát annak idején a lelki és fiziologiai változás erősebb legyen. Feladatomat éppen ezeknek a bizonyítására adtam fel az estélyen. (Ezt fontosnak tartom itt kijelenteni, mert akadtak olyanok, kik agent provokatőrt láttak bennem. Ilyenre én sohasem vállalkoztam. Egyébként Schenkkel személyesen is beszéltem az esetről.) Kísérleti szempontból még igen érdekes volt Heller Lajos barátom, szigorló orvos feladata (maga is ügyes hipnotizőr) annak bizonyítására, hogy a részek részeinek kinyomozása mily nehéz, sőt sokszor lehetetlen ezen tapintási alapon. Az ő feladata ugyanis az volt, hogy keressen ki Schenk egy embert, kinek emelje fel a kezét ügy, hogy mutató újja kinyújtva, a többi zárva legyen. Persze, a kézig eljutott Schenk, csinált is vele mindent: szivartárcát vett ki vele stb., de itt már nem tudott azután tovább menni, — .mert nem tudott orientálódni, az alább elmondottak alapján érthető okokból. Ami a szuggesztiós részt illeti, annak komoly tudományos alapja van. Légió azoknak az embereknek a száma, akiket szuggesztióval gyógyítottak. Valószínű, hogy már a Kr. e. a III. században a delphii jósda papjai is használták ezt a módszert, a modern lelkigyógyításnak, a freudizmusnak pedig úgyszólván nélkülözhetetlen eszköze. Egyébként ennek tárgyalása itt nem célom. Aki a thémával foglalkozni akar és vele kapcsolatban a lelki élettel, annak ajánlom a következő könyveket: Laufenauer Károly: Babona és varázslat, Előadások a hipnózisról, Freudpof és Fereaczi Sándor pszichoanaliktiai könyveit, mint olyanokat, melyekről tudom, hogy a kollégiumi nagykönyvtárban is meg vannak. Neubauer Mihály. KARCOLAT a mult hétről. Itt van a farsang! Az idők változnak és velük az emberek is, de a hagyományos farsang nem türi a konjuktúrát és minden év Vízkereszt napján bekopogtat hozzánk Karnevál herceg és bejelenti, hogy átvette uralkodását arra az időszakra, melyet a kalendárium részére engedélyezett. Az idén Karnevál hercegnek negyvenhárom napra terjed ki az uralkodása. A napok számát tekintve, a farsangi uralkodása elég hosszú és igen sok táncmulatság és más cécó beleférne, de uralkodása ezúttal nem nagyon vág össze a régi hagyományos mulat#zásokkal. Mint heti krónikásnak, most is visszatér kóbor emlékezetembe minden kacagás, vigasság, móka-bálozás, múlatás, melyet ezelőtt ez a szó jelentett „farsang!" A bálok, mulatságok egymást érték s farsang alatt fejlődtek azok a „kapcsalkódzások", melynek Karnevál herceg udvartartásánál legkiválóbb jelentősége van. Hol vannak az aranyuezi szép napok? Karnevál herceg sem abban a bíboros palástban és jelmezben mutatkozik be uralkodása előtt, mint „anno dacumál". Negyvenhárom napi mulatságot ir elő a kalendárium, de ma csak írás marad az. Vigadni, bálozni fogunk az idén is, de ezek a mulatságok csak talmiak lesznek a régi farsangi mulatságokhoz képest. Karnevál hercegnek — mint értesülünk — egy kis összekoccanása ís volt a fővárossal, amennyiben a fővárosban megüzenték a fővárosi leányoknak és asszonyoknak, hogy ne igen bálozzanak és mulassanak. Messze vagyunk, — mondja az üzenet — hogy az új honfoglalást vígsággal megünnepelhessük. Várjuk meg a békekonferencia üzenetét és csak akkor vegyük fontolóra, hogy érdemes-e farsangolni. Karnevál herceg ebben az üzenetben magánlaksértést látott és ezzel veszélyeztetve látta uralkodásának amúgy is szomorú kilátásait is és ezzel szemben jogorvaslással akart élni, de mint értesülünk, az ügy a lovagiasság szabályai szerint nyert elintézést, amennyiben számos helyről biztosítékot nyert, hogy az üzenet csak üzenet és nem kényszer és aki bálozni és mulatni akar, az fittyet hány az üzenetnek és az ügy le van tárgyalva. Ezt a felfogást és nézetet vallja a mi mulató közönségünk is, amennyiben derüreborura történnek előjegyzések a farsangi mulatságok megtartására. Eddigelé nem kevesebb, mint husz farsangi mulatság van előjegyzésbe véve és így Karnevál herceg egész nyugodtan és biztos előszeretettel nézhet városunkban uralkodására s annak biztos megalapozására. 1 Jelzem különben, hogy Karnevál herceg nálunk a Vízkereszt előtti estén jelentkezett és a Horthy-estélyen udvartartásának teljes pompájában ragyogott. Habár csak inkognitóban jelentkezhetett Karnevál herceg, de a további intézkedések már ezen az, estén megtétettek uralkodásának időtartalmára, mely az előzmények után fényesnek fog Ígérkezni. Első hivatalos megjelenése Karnevál hercegnek a pincérek bálja volt, ahol úgy Ő fensége, mint a még hiányos udvartartása kitűnően érezték magukat. Lehet, hogy már a legközelebbi kritikában részletes tudósítást hozok Karnevál herceg teljes apparátusáról. Frici. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa közügyek tekintetében jelenleg agóniában van. Az hirlik, hogy Pápa városa a döbröntei szénbányára valószínűleg bánatot fog jelenteni. Az hirlik, hogy a polgármester már kezdi érvényesíteni a kényszerűségből eltitkolt elveit. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a büntetések kiszabásánál maximális árakat szab. Az hirlik, hogy a rendőrségi ruházatok elkészítésére alkalmatlan szövetek jelentkeztek. Az hirlik, hogy a nyomozó osztály alkalmazottjai egyes helyeken kellemetlen „boldog új évet" kívántak. Az hirlik, hogy a Hazafias estély „non plus ultra" sikert eredményezett. Az hirlik, hogy a Hazafias estély táncmulatságán a kedély fokozatos mértékben emelkedett. Az hirlik, hogy a pincérek táncestéiyén a megjelent közönség elegánsan lett kiszolgálva. Az hirlik, hogy a pincérek táncestéiyén a cigányok szedték a borravalót. Az hirlik, hogy Pápán a farsangi mulatságokra áruhalmaz lett bejelentve. Az hirlik, hogy Pápán a közvilágítás bérletszünetet tart. Az hirlik, hogy Pápán az új-évi köszöntéseknek csekély árfolyama volt. Az hirlik, hogy Pápán a Szilveszterestélyeknek utóhangjai vannak. Az hirlik, hogy Pápán az esteli korzón destruktív hangulat uralkodik. Az hirlik, hogy Pápán a b. társadalomnak oszlopos tagjai hiányoznak. Az hirlik, hogy Pápán egy disznótoron a vőlegényt megzsirozták. Az hirlik, hogy Pápán a fiatal emberek túlnyomó része mizer álláspontra helyezkedett. Az hirlik, hogy a darutollas legényeknek a karácsonyi legáció gyengén eresztett. Az hirlik, hogy a libatollas legények a nősülést telekkönyvileg biztosítják. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a régi legénységüket siratják. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság tagjai múlatás közben „a szesz indulót" fújják. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a sötét hátteret nagyon kihasználják. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban több az eszkimó, mint a fóka. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője az éjjeli sötétséget vakon követi. Nyomtatványait rendelje a főiskolai nyomdában.