Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.
1920-03-21 / 12. szám
élet kölcsönt meríteni kénytelen. Végre elérkezett tehát az a döntő fordulat, amelytől a gazdasági élet viszonyainak jórafordulását várhatjuk. Szűnjenek meg ezért a pénzforradalmak és Magyarországon adjanak helyet a békés munkálkodás, a termelés és elosztás helyes rendjének. Március 15. ünneplése. Nemzeti újjászületésünknek évfordulója megihlette a lelkeket. Pápa város lelkes közönsége vasárnap és hétfőn a nagy nap emlékének áldozott. Az összes egyesületek és tanintézetek a már közölt programm szerint tartották meg hazafias ünnepélyüket. Mint mindig, úgy ezúttal is e nap nemcsak a múltba merült vissza, hanem a jövőre is rámutatott. A szónokok mindenütt hangsúlyozták, hogy minden magyar embernek egy ideál lebeg és kell, hogy lebegjen szeme előtt és ez a csonkítatlan területü nagy Magyarország. Az irredentizmus jegyében folyt le minden ünnepély és amidőn ezt konstatáljuk, meg kell állapítanunk, hogy március idusának ünnepe nagy nemzeti balsorsunkban jelentőségében nyert. A városunkban lefolyt ünnepségekről a következőkben emlékezünk meg: A pápai Ker. Nemzeti Egyesülés Pártja délelőtt 10 órakor tartotta impozáns ünnepségét, melyen a párt hivei zászlóik alatt testületileg vonultak fel. A „Himnusz" nyitotta meg az ünnepséget, mi után Németh L. vasutas a „Talpra magyar"-t szavalta ritkán hallott lelkesedéssel. Blazovich Jákó bencés tanár megrázó szavakban fejtegette a magyar nemzet jelemét és bizalomra gerjesztette hallgatóit a jövő iránt. Hatalmas tömeg kisérte figyelemmel meghatódva, lelkesedésben égő előadását. Majd Dörzsi Sándor II. éves papnöv. „Erős hit" cimü lelkes, megkapó szavalata következett. Az ünnepség, mely mind a lelkesedést, mind a tömegek imponáló nagyságát tekintve, a legkiválóbb volt, a „Szózat" eléneklésével ért véget, azután az ünneplő közönség szétoszlott. A pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat hagyományaihoz hiven impozánsan ülte meg március 15-ikét. 11 órakor zárt sorokban vonult fel az ifjúság magyar dalok éneklése közben a szabadság-emlékhez. A Himnusz éneklése és Szalay B. szép szavalata után Horváth E. lelkes beszéde következett. A népes ünnepség Gáty M. szavalatával és a Szózat eléneklésével ért véget. Este a színházban Jókai: „Keresd a szived" c. drámáját adta elő az ifjúság. A színdarab előtt a Damjanich-indulót és a Czinka Panna nótáját adta elő az ifjúság preciz kidolgozásban. Majd Tóth E. pályanyertes szép ódája következett. A színdarab a 48-as idők lelkivilágának konvulzióit adja elénk. Pfrogner A.-né úrhölgy Jókai fantáziájának egy igazi megtestesült alakja volt. Víz Baba a báróné személyében igyekezett kiválót alkotni. Csizmadia Irénke az erősebb drámai helyeknél ért el szép eredményt. Rendkívül hálás szerepe volt Rácz Ilus úrleánynak. A kedves bohóság, igazi naivság szinte egyéniségéből folyt, meg is nyerte a közönség tetszését. Horváth E. Baranghy kapitány személyében a lelki küzdelmek kifejezésében ért el kiváló eredményeket, jóllehet az erős páthosz néha erősen érezhető volt. Gáty M. Palvicz szerepében természetes alakításával tünt ki és szeretettel élte át szerepét. Tóth E. és Szalay B. szintén jól alakítottak, jóllehet, szerepük kevésbbé volt hálás, mégis életet öntöttek beléje. A mellékszereplőkön is meglátszott a lelkesedés, mert még a mellékjelenetekét is pontosan kidolgozták. Kiemelendő még az ifjúsági zenekar, mely fölvonások között mulattatta a közönséget. A darabot kedden fél 8 órakor megismételték. A pápai ipartestület a bencés főgimnázium dísztermében ünnepelt este fél 6 órakor. A Legényegyesület énekkara szerepelt két hazafias darabbal, majd Zalán Menyhért bencés tanár fejtegette, hogy a magyarságnak nem szabad csüggednie, hanem biznia kell múltjában, Istenében és önmagában. Pék M. úrleány csengő hangjában gyönyörködtünk ezután. Hangjának finom csengése és választékossága elragadta hallgatóságát, mely ismételten kihivta. Ezután egy kis színmű következett, melynek szereplői ezúttal is kitettek magukért. A szentbenedek-rendi főgimnázium ifjúsága 9 órakor ünnepelt, hol a főgimn. énekkara két szép darabbal szerepelt Kolbe Lajos érzéstől áthatott szavalata következett ezután, majd Kohányi Imre szavalta saját költeményét, az „Új márciust", a tőle már megszokott, csinos, lelkes kidolgozásban. Az ünnep legfényesebb része dr. Kocsis Lénárd beszéde volt, melyben a régi és az új márciust fejtegette és lelkesedést öntött hallgatóiba. Az ifjúsági zenekar ezután Gáty Z. indulóját játszotta, mely rendkívüli tetszést és lelkesedést váltott ki. Az állami tanítóképző-intézet ifjúsága 15-én délután 3 órakor ünnepelt. A fenyővel, koronás magyar címerekkel és nemzeti szinü szalagokkal Ízlésesen díszített termei a közönség zsúfolásig megtöltötte. Kardhordó László tanár beszédjében az ország jelen helyzetét ecsetelte, hirdette az ősi hazai föld egységét s megjelölte az utat, amelyet a jövő tanítóságának követnie kell. Farkas Gábor IV. éves növendék március 15-ének jelentőségét fejtegette. Rozonits Sándor, Heiner | László és Kreutz János szavalatai s az ifjú- í sági ének- és zenekarnak számai tették még i változatossá az ünnepély műsorát, melynél i a jelen volt közönség lelkesedéssel vett részt. A Polgári Kör március 14-ikén tartott estélyének gerince az a lelkes, szivet megdobogtató, gyönyörű ünnepi beszéd volt, melyben Sághi Tamás erdélyi menekült képezdei tanár tárta fel Magyarország mostani szomorú sorsát, amelyet jobbá tenni csak úgy tudunk, ha minden magyar ember becsülettel, odaadással teljesíti kötelességét, mit a haza tőle e nehéz napokban megkíván. Ifj. Nánik Pál lendületes szavalatával, Molnár Sándor hadnagy zengzetes baritonján érzéssel előadott székely nótáival ért el nagy sikert. Gáty Zoltán szép hegedüjátéka tette még élvezetessé a műsort, amelyet Tóth Ferenc elnök nyitott meg és rekesztett be néhány hazafias szóval. A közönség végül fellelkesedve elénekelte a Kossuth-nótát, amely után családias jellegű kedves táncmulatság kerekedett, amelynek kitűnő hangulatát a zárórakonfliktus sem tudta megrontani. Az ev. férfiénekkar 14-én este 7 órakor tartotta március idusának emlékünnepét. Jankó László tanítóképző-intézeti tanár ünnepi beszédjében méltatván a pesti ifjúságnak lelkes mozgalmát, mely az új Magyarország megteremtését elősegítette, a nemrég lefolyt nemzetietlen, szomorú idők tanulságaiból vázolta meg a jelen március 15-ének jelentőségét. Föltárván az ország, a nemzet jelen helyzetét, megjelölte azokat a hazafias teendőket, amelyekkel a magyar szabadság emléknapját ma a legméltóbban ünnepelhetjük. Dr. Hermann László hegedüjátéka, Rezenka Jenő saját szerzésű óda-szavalata s az egyesület szavalat- és énekkar-számai bővítették az ünnepély műsorát. Az ipariskola is megünnepelte március 15-ét, a tanoncok nagyszámú részvételével. Az ünnepély sorrendjén hazafias énekek és szavalatok voltak, Sinkó Pál h. igazgató pedig lelkes szavakkal mondott ünnepi beszédet. Lelkesedéssel ünnepelték meg a nagy napot a zárdában, a ref. nőnevelőben s a felsővárosi kath. olvasókörben is. Hirdessen Közlönyben. KARCOLAT a mult hétről. Meglepetések és csalódások! Nem várt meglepetésekről és csalódásokról szól a heti krónika. A hét első meglepetése a részleges tisztújító közgyűlés elhalasztása volt, melynek hatását és csalódását mindazon pályázók érezték, kik megválasztásuk reményében biztosítva érezték magukat, a második meglepetést pedig a pénznek felülbélyegzéséről szóló rendelet okozta, mely nem annyira meglepetés, mint csalódás volt, amennyiben már napok, sőt mondjuk hetek óta uton-utfélen hangoztatva lett, hogy a valuta körül „bűzlik valami Dániában" és mindenki tudta, hogy valami készülőben van, de mindazonáltal reménykedett abban, hogy akár devalváció, akár fölülbélyegzés lesz a vége a nótának, a transzakció türheté és kielégítő lesz. Ami az elhalasztott részleges tisztújító közgyűlést illeti, arra nézve az a megjegyzésünk, hogy szivesen láttuk volna a választások megejtését, amennyiben a pályázók már évek óta várták ezt a napot, amelyen régi reményeik teljesedésbe fognak menni. Erre az esetre valóban el lehet mondani, hogy „pechjűk" volt A verkli már készen volt, minden pályázó — mint ama bizonyos Mór — megtette kötelességét, már a start-liszta is készen volt és az utolsó pillanatban — a jelen esetben, a tizenkettedik órában — a verseny le lett fújva.. A versenyt a belügyminiszter egy táviratban intette le azzal az érvvel, hogy a képviselőtestületnek újjászervezéséről törvény készül és úgy véli legjobbnak, ha a tisztviselői kart majd az új képviselőtestület választja meg. Minthogy ezen rendelet sem birtokon kívül, sem birtokon belül nem fellebbezhető meg, tehát ez az esei le van szögezve, mely leszögezés, mint már jeleztem, az érdekelt feleknek előlegezett reményükben keserű csalódást okozott. Ami a felülbélyegzést illeti, erre nézve az a megjegyzésünk, hogy „addig megy a korsó a kútra, mig összetörik". Már hónapok óta kering a levegőben, hogy „mi lesz a pénzzel", mindenki el volt készülve, hogy „valami bűzlik Dániában", de csak azt nem tudta senki, hogy a „kék", vagy a „posta" felől fuj-e a szél Késmárk felől. Hetek óta versenyzett a kékpénz a postapénzzel. Az utolsó napokban mindenki tudta már, hogy a „posta" győzött és ekkor a „kékes"-ek mindenáron szabadulni akartak az annyira dédelgetett kedvenc papírjuktól. Sokaknak sikerült, de még többriek nem. A helyzet ugyan nem olyan veszélyes, amint azt sokan emlegetik, de bizony-bizony a spekulánsok, amúgy magyarán mondva, befaragtak. A józan és higgadt gondolkozású emberek, kik ezen transzakciót a nemzet anyagi érdekének biztosítása reményében látják, azok nyugodtan várják és tényleg várhatják valutánk jobbrafordulását. F ri c iAz hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a részleges tisztújító közgyűlésre halasztási rendeletet kapott. Az hirlik, hogy Pápa városa utóbbi időben sok lidércnyomásnak van kitéve. Az hirlik, hogy a h. polgármester a részleges tisztújító közgyűlés elhalasztása folytán várakozási helyzetbe került. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány sok éles ellentéteket rokonszenves modorával elsimít. Az hírlik, hogy a rendőrök részletenként lesznek államosítva. Az hirlik, hogy a detektiv-osztály alkalmazottjai so* lánckereskedelmet megtáncoltattak.
