Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-12-25 / 52. szám

az alaptőke 4,400.000 K tartaléktőke 2,200.000 „ különleges tartalékalap . . 1,100.000 „ az értékpapír tartalékalap . 1,000.000 „ nyugdíjalap 300000 „ házépítésalap 240.000 „ összesen: 9,240.000 K lesz. Az új részvények vételára folyó év végéig kamatmentesen, 1921 január 1-től március l-ig 4°/ 0 kamattal tetszés szerinti módon * fizet­hető be. Az osztalékjogosultság 1921 január 1-én kezdődik. Túljegyzés esetén a redukciót az igazga­tóság korlátlanul gyakorolja, a közgyűlés előtt történt aláírások előnyben részesülnek a reduk­ciónál. Az 1921 március l-ig be nem fizetett részvények az aláiró veszélyére eladatnak. Az új részvényekről ideiglenes elismervények adat­nak ki, melyek az 1921. év folyamán lesznek végleges részvényekre átcserélve. A részvényjegyzők kívánságára 10-esössze­vont címletek is adatnak ki, azoknak, kik eb- ( beli óhajukat 1921 március 15 előtt bejelentik, j A közgyűlés az intézet állandó fejlődésé­nek és terjeszkedésének megfelelőleg egy új szervnek, az igazgató-tanácsnak a felállítását is elrendelte, mely 10—30 tagból fog állani. Ebbe való választások a legközelebbi rendes köz­gyűlésen fognak megejtetni. Ez után Saáry Lajos ügyész referádája alapján a tőkeemeléssel kapcsolatos alapszabály §-kat módosította a közgyűlés. Az új 5000 darab részvényből a köz­gyűlés befejeztéig 87% lejegyeztetett. E körül­ményre t. olvasóink érdekében különös nyoma­tékkal mutatunk, hogy igényeiket idejekorán bejelenthessék az új részvényekre az intézetnél. Tar Gyula: Általános növénytermelés. A főiskolai könyvnyomda sajtóját a napok­ban fontos szakmunka hagyta el. Szerzője: földmives-iskolánk kiváló igazgatója, Gödény­házi Tar Gyula; címe : Általános növénytermelés. Szerző előszavában művéről a következő­ket mondja: „Könyvemet olyan fölűmives-isko­lai tanulók számára irtam, kik az iskola elvég­zése után gazdaságba vagy uradalmakba mennek alkalmazásba". Átolvasva azonban a vaskos, majd 200 oldalra terjedő kötetet, mi annak használhatóságát sokkal szélesebbkörü­nek értékeljük, mint amilyennek szerzője sze­rényen szánta. Az ország mai helyzetében, ami­kor csakis a földre, a hűséges magyar televényre bazirozhatjuk szerencsétlen, megcsonkított ha­zánk jövendőjét, mi a földmivelés körébe vágó jó szakmunka megjelenését elsőrangú nemzetgazda­sági érdeknek tekintjük. Mint Dimitroff Iván dr. budapesti bolgár főkonzul a „Falu" Szövetség hálvani kiállításán, mi is Tolstoj nagyszerű mondását idézzük: „Térjetek vissza a termé­szethez, mert a föld az élet, az öröm", — valóban nekünk is a föld adhatja vissza feldúlt boldogságunkat, ez javíthatja meg leromlott valutánkat, ez állíthatja helyre országunk hitelét. Ha valamikor fontos volt a földmivelés, két­szeresen fontos és nagyjelentőségű az most; ha valamikor szükség volt a többtermelésre, most kell fokoznunk a föld hozamát, amikor a magyar buza nemcsak biztosítja mindennapos kenyerünket, de a külföld aranyát is ide vará­zsolja hozzánk. Tar Gyula könyve pedig az okszerű földmivelésre, a föld jól megmivelé­sére, tehát a többtermdésre tanít. Ezért volt nagy szükség a megjelenésére. I. Fejezet. A talaj keletkezése és alkotó ré­szei. A talaj tulajdonságai. A talaj termőképessége és annak felismerése. — II. Fejezet. A talajok osztályozása. — III. Fejezet. Telkesítések. (Talaj­javítás.) — IV. Fejezet. Talajmivelés. — V. Fe­jezet. Trágyázás. — VI. Fejezet. A növény. — VII. Fejezet. A vetés. VIII. Fejezet. A növé­nyek ápolása. — IX. Fejezet. Aratás. — X. Fejezet. A cséplés; a cséplőgép részei, felállí­tása. A gabona eltartá»a. Ezekben a fejezetekben a gyakorlati gazda bőséges tapasztalatait tárja szerző az olvasó elé. Elmond, elmagyaráz bennük mindent, amit a növénytermelésről általában a földmivesnek tudnia kell. Megismertet a különböző gazdasági gépekkel és eszközökkel és azok hasznával. Nyelvezete egyszerű, világos, mindenki által könnyen érthető A szöveget 38 ábra teszi még világosabbá, melyek között különösen gazda­sági gépeket találunk nagy számmal. A jó papiron nyomott vaskes kötet ára a mai nyomtatási viszonyok között igazán olcsó : 120'— korona. Az Ízléses, szép kiállítás a fő­iskolai könyvnyomda régi jó hírnevét öregbíti. A könyvet ajánljuk nemcsak 'gazdáink, de mind­azok figyelmébe, akik — s ilyenek mostanság igen sokan vannak — a földmivelés iránt álta­lában érdeklődnek. Kapható Kis Tivadar könyv­kereskedésében. A műnek mintegy folytatását képező Részletes növénytermelés ugyancsak szerző tollá­ból most van sajtó alatt, s a jövő év elejére elkészül. KARCOLAT a múlt hétröi. Ünnepi hangulat az egész vonalon! Be­köszöntött a karácsony ünnepe még pedig sok reménnyel és bizalommal. Országszerte bizo­nyos megnyugvást keltett az ünnepet megelőző események bekövetkezése és ebben a tudatban várjuk mindnyájan a reményteljes események további lezajlását. Szükségtelen talán bővebben kommentá­rozni ezen örvendetes események kezdetét, hisz országszerte megváltásként fogadta azon eseményt, hogy karácsonyra megkapta az egész ország a „krisztkindlit", mely hivatva lesz sa­nyarú és nyomorúságos helyzetünkből egy boldogabb korszakra „megváltani*. Az idei krisztkindlit országszerte Hegedűs Lóránt személyében látják személyesítve, kiben mi pápaiak nemcsak az új pénzügyminisztert, a reménybeli Megváltót, de egy régi, közkedvelt, jó ösmerősünket üdvözöljük, kit úgyszólván ! „magunkénak" valljuk, amennyiben politikai karriérjét nálunk kezdte. Mi pápaiak voltunk azok, kik Hegedős Lórántban a „nagy zsenit" felfedeztük. Mi pápaiak adtunk alkalmat a nagy zseninek, hogy a parlamentbe bejusson. Mi választottuk meg őt első izben országgyűlési képviselőnek és így büszke önérzettel vallhat­juk, hogy Ő a miénk. De nemcsak ezen okból mondhatjuk őt magunkénak, de az ország új reménységét városunkhoz különben is szoros családi köte­lék is fűzte, amennyiben nagynénje itt élt közöt­tünk és rokoni látogatások még akkor is aktuáli­sak voltak, amikor az ország jelenlegi remény­sége már nem képviselte — sajnos — váro­sunkat a képviselőházban. Hogy miért nem képviselte, arról most már utópia volna beszélni, de azért leszögezhetem a tényt, hogy mindezek dacára az érintkezés az új pénzügyminiszterrel továbbra is. fennmaradt és bár nem volt kép­viselőnk, de azért fenntartotta velünk a jó barátságot, továbbra is rokonszenvezett városunk férfiaival, aminek több izben fényes tanúbizony­ságát szolgáltatta. Ezeket eiőrebocsájtva, azt hiszem, az el­mondottak után mi a jogfolytonosság alapján az országosan elfogadott „krisztkindlit" első­sorban magunknak vindikáljuk és ebben a tudat­ban is üljük meg a sok reményekre jogosító karácsonyi ünnepeket. Mi már akartunk, bíz­tunk benne, amidőn első izben beküldtük a parlamentbe, hogy városunkat képviselje és már akkor büszkék voltunk reá. Hát hogyne volnánk most reája büszkék, amikor az egész ország benne látja összpontosítva a súlyos hely­zetünkből való kibontakozást és boldogulást. Igenis, büszkék vagyunk reá és akinek nem tetszik, tegyen róla. Mi adtuk ezt a krisztkindlit az országnak és aki ebben esetleg maga-ma­gára sérelmet lát, az fellebbezze meg leszö­gezésünket a sóhivatalnál. Karácsonyi ünnepeket ülünk, de ez alka­lommal „kiváltságosán" kettős ünnepet. Hogy miért? Aki elolvasta heti krónikánkat, annak nem kell további magyarázat és kommentár, aki pedig nem olvasta el, az magának tulaj­donítsa azt a könnyelműségét, hogy idejekorán nem tudta azt, hogy az ország jelenlegi,, prim­hegedüse" nekünk, pápaiaknak volt első prim­hegedüsünk és ő volt az idén elsősorban: — „A mi krisztkindlink"! FHc i­Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának az új pénzügymiszter régi „hegedüs"-e volt. Az hirlik, hogy Pápa városa a felsőbb hatóságok részéről rendesen ígéretekkel lesz elhalmozva. Az hirlik, hogy Pápa városa a közvilágí­tást mostoha gyermeknek tekinti. Az hirlik, hogy a polgármester a köz­élelmezést erős féken tartja. Az hirlik, hogy a rendőrök kiérdemelték, hogy a lakosság, részükre karácsonyfát állított volna. Az hirlik, hogy a detektiv osztály egyik alkalmazottja a jövő évre házasságot nyomoz. Az hirlik, hogy a villanytelep a fény­űzésben nagy rekordokat mutat feh Az hirlik, hogy a közélelmezési hivatal „nagy" lábon lesz vezetve. Az hirlik, hogy Pápán a lakáshivatal ré­szére egy bútorozott szalmazsák rendelkezésre lett bocsájtva. Az hirlik, hogy a dohányelosztó hivatal öröm helyett részvét mellett lett elparentálva­Az hirlik, hogy Szilveszteréjjelre a villany­világítást rehabilitálni akarják. Az hirlik, hogy Pápán a lakosság egy nagy része társadalmilag szünetel. Az hirlik, hogy Pápán számos egylet a közelgő jövő évben mély álmából újra felébred. Az hirlik, hogy Pápán a krisztkindli vásár bágyadt hangulatban lett lebonyolítva. Az hirlik, hogy Pápán az ősi erényeket számosan bizalmatlanul respektálják. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatalember az éjjelizene után virágesőt várt és más esőt kapott. Az hirlik, hogy Pápán egy disznótor al­kalmával a fiatal udvarló annyira jól érezte magát, hogy érzelmeit az udvaron öntötte ki. Az hirlik, hogy Pápán egy várandó meny­aszony már megunta a várakozást. Az hirlik, hogy Pápán néhány család a bábánál rendelte meg a krisztkindlit. Az hirlik, hogy Pápán a szökőkút pályát tévesztett. Az hirlik, hogy Pápán a Bugrisbált le­fújták. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzó teijesen elvesztette létjogosultságát. Az hirlik, hogy a darutollas legényeknél lehorgasztott hangulat uralkodik. Az hirlik, hogy a libatollas legények közül többen szerelmükben csalódtak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a fitymakúrát ismét felelevenítették. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkáiban lecsapolást terveznek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban egy fiatalember eltévesztette a házszámot. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője a karácsonyi estét az agglegények táborá­ban ünnepelte meg.

Next

/
Thumbnails
Contents