Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.
1920-12-19 / 51. szám
PA. i A 91 0lL0 1 KÖzérdekU rií^ffetlen hetilap. [=3 Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész érre 50 K, íélérre 25 K, negjedérte Í2'50 K. Egyes szám ára í korona. LaptuLíjdonos es kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfiutca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). „Hiazek egy Istenben, Hiszek esrj hazában, Hiszek egy isteai örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.* Jog és erkölcs. Minden nap erkölcse a törvényeiben tükröződik vissza. A törvény nem egyéb, mint kodifikált erkölcs. Szent István és szent László törvényeiben a testcsonkító büntetések: szemkitolás, a jobb kar levágása stb., melyek a tolvajra, gyilkosra szabattak ki, éppúgy kifejezői az akkori erkölcsnek, mint ahogy mai büntetőtörvénykönyvünkből — melynek egyes §-ai tiltják a csalást, uzsorát, vesztegetést, csalárd bukást — elénkbe vetül a XX. század erkölcsi arculatja. A törvény — mely tiltó és parancsoló intézkedésekkel szabályozza az állampolgárok életét és lesújt arra, aki rendelkezéseinek ellenszegül — bizonyos rendet teremt. A jogrendet. Miután pedig a jogrendet alkotó törvény az erkölcsben fogant, a jogrend azonos az erkölcsi renddel. A klasszikus tragédiák hősei, kik az erkölcsi világrenddel ütköztek össze, a hóhér bárdja alá kerültek, a mai apró tragédiák esettjeit pedig az államrendőrség emberei fogják el, hogy azután három fórumon keresztül szűrődhessék át az igazságos Ítélet. Az út, amely a kinpadtól, a hóhér bárdjától a mai kriminálpolitikához vezet: húsz évszázad erkölcsi fejlődésének a grafikonja. E grafikon a végén, a XX. század második évtizedébe eső végén, szabálytalan, rendellenes kilengéseket mutat. Mintha az erkölcs ezeréves lassú, szabályos, természetes fejlődésében, apárólfiura szállásban bizonyos zökkenő állott volna be. Mintha az emberi társadalom egyik része az apáitól öröklött erkölcsöt fölélte volna, úgy, hogy a másik része kipróbált, öröklött erkölcs híján, kénytelen volt magának valami erkölcs-szurrogátumot teremteni és életviszonyait ehhez képest berendezni. Ugyancsak tapasztalható — talán az előbbi jelenség következményeként —, hogy az erkölcsi és jogi megengedettségek között, melyek azelőtt, évszázadok hoszú során keresztül, fedték és az ember lelkiismeretében kiegészítették egymást, most eltolódások mutatkoznak. A törvény néha szigorúan lesújt arra, ki csak egy pillanatra vesztette el hitét az erkölcsben, vagy talán csupán botor fanatizmussal hitt az ő régi, kipróbált, öröklött erkölcsében — és gyakran nem tudja megtalálni azt, ki az erkölcsnek hátat fordít, sőt azt lábbal tapodja. A jog és erköcs egymáshoz való viszonya kilengéseket mutat. Hol jobbfelé, hol meg balfelé! Az egyiket éppoly kevéssé helyeselhetjük, mint a másikat. E kilengéseket sürgősen meg keli és lehet szüntetni, mert vagy a jogban, vagy pedig az erkölcsben van a hiba. Ha az előbbi hiányos, tökéletlen, akkor a jogot, a törvényt kell megreformálni, új szigorú paragrafusokkal kiegészíteni és úgy hozzáidomítani a forradalmak apokalipszisében fogant új erkölcshöz. Az a priori, emberi méltóság és az egyetemes emberszeretet terrorának természetes és logikus következménye a büntetőtörvénykönyv szigorítása. Ha azonban az erkölcsben van a hiba — és úgy hisszük, itt van —, akkor még sokkal egyszerűbb a megoldás: vissza kell térni az erkölcshöz! Ahhoz az erkölcshöz, mely még a börtön, vagy internálási tábor kapuja előtt hallatja a szavát. Ha megint megtaláljuk az erkölcsöt, cselekedeteink zsinórmértékét, akkor majd — miként fonálon a jegec — ki fog kristályosodni a régi, a kipróbált, a mindenkit kielégítő jogrend. STELLA sütőpor, GUSTO vaníliacukor a legjobb. Gyár: Budapest, VII., Rottenbiller-utca 46. Mindenféle lőtt vadért a legmagatabb árat a. Magyar Vadkiviteli Vállalat Rt. Budapest, Hűtőház — fizeti. Mielőtt tehát vadját eladja, árajánlatért tessék a vállalat dunántúli képviselőjéhez: Rózsa Sándor úrhoz, Pápa, Eötvös-utca 6. fordulni. — A vadászathoz szükséges töltényeket gyári árban beszerezzük. -r. Sürgönyeim: Rózsa Sándor, Pápa. a Telefoa: József 18-61. A népszámlálás előmunkálatai. A törvényhozás az 1920. évi XXXIII. t.cikkel elrendelte a népszámlálás megtartáséi. A népszámlálás most is a szilveszteréji állapot szerint január hó 1. és 10. között fog lefolyni. E nagy művelethez, mely 10 évenkint szokott megtörténni s amelynek most sokkal nagyobb jelentősége van, mint a rendes körülmények között, az előmunkálatok szorgosan folynak, nemcsak a m. kir. központi statisztikai hivatalnál, hanem a városokban és a vidéki jegyzőségek irodáiban is. Az összeírásra szükséges összes nyomtatványok már elkészültek, sőt a központi statisztikai hivatal valamennyi városnak és községiek már szét is küldte a felvételi nyomtatványokat. A statisztikai hivatalnak ez alkalommal volt bizonyos támpontja a kiküldendő számlálólapok számának megállapításánál, mert a folyó évi április havában a közélelmezési célokra történt népösszeirás adatait vette alapul, amelyhez képest elégnek mutatkozott 5%-nál több lapot nyomtatni és kiküldeni. Nem hihető ugyanis, hogy a mai viszonyok között bárhol is 5%-nál nagyobb népszaporulat állhatott volna be 8 hónap alatt, ha csak valamely rendkívüli esemény vagy intézkedés (menekültek, internáltak elszállásolása, katonák odahelyezése) nem szaporította meg nagyobb mértékben a lakosság számát. Egyébként a statisztikai hivatal indokolt kérelemre azonnal küld nyomtatványkiegészítést. Most folyik országszerte a számlálóbiztosok kiszemelése és kinevezése, mely utóbbi jog városokban a polgármesternek, a járásokban a főszolgabíróknak van fenntartva. Mint mindig, úgy most is a számlálóbiztosok zömét a tanítók fogják tenni, különösen a falvakban, mig a városokban a tanítókon kivül a menekült tisztviselők is némi mellékjövedelemhez juthatnak, sőt felajánlotta tagjainak közreműködését Nyukosz (Nyugalmazott Katonatisztek Országos Szövetsége) is, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Magának a számlálólapnak hasonló kérdései lesznek, mint 10 év előtt, új kérdések is vannak azonban, amelyek leginkább a világháború okozta károkat kívánják megvilágítani, így kérdezi a számlálólap, hogy a megszámlált egyénnek a világháború következtében foglalkozása változott-e, vagy a világháború előtt hol volt rendes lakóhelye. Külön kérdés van a hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatkozólag, egy kérdés pedig a végzett szakiskolákat tudakolja. Arra nézve, hogy mindenki csak a valóságwak megfelelő adatokat szolgáltatja, az 1917. évi XXXV. t.-c. rendelkezései maradnak érvényben, de emellett biztosítja a törvény azt is, hogy a bevallott adatok adókivetés alapjául nem vehetők, magánosoknak ki nem szolgáltathatók és egyénenkint közzé nem tehetők. Rendes körülmények között is valóságos