Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-10-31 / 44. szám

után sem akart megöregedni. Jóizíi humorral játszta meg Szalóky Dezső a jószivíi hordár szerepét. A többi szereplők Lugosi, Trombitás Györgyi, Feketéné és ifj. Szalóky az est sikerét kifogástalan játékukkal emelték. Pénteken színtársulatunk közkedvelt primadonnájának, Tömöry Nusinak jutalomjátékául „Nemtudomka" operett lett előadva. Nem volt telt ház, de akik az előadáson rósztvettek, élvezetet találtak úgy a zenei részletekben, mint a szereplők játékában. Tömöry Nusi fez estén elemében volt és méltán kiérdemelte a sürü tapsokat és a részére felnyújtott remek virágállványt, mellyel őt megtisztelték. Ugyancsak sürün kijutott a tapsokból Fenyő Nellynek, ki temperamentumos játékával és énekszámaival szórakoztatta a közönséget. Polgár és Szalóky jóizíi humorukkal egész estén át derültséget keltettek. Buday egy-két dalával hatást ért el. Az előadás, rendezés kifogástalan volt. FECSEGÉS a múlt hétröi. Bocsánatot kérek, hogy a mult heti számunkban nem fecsegtem, bocsánatot kérek, hogy a jövő heti számban sem fogok fecsegni, — de bocsánatot kérek előre azért, mert most fecsegni fogok. Hiába, az ewber már kötelességének tartja, hogy meglátogassa a másik szintársuiaiot is, amelyik Pápán volt, — így én is elvetődtem Sopronba, megnézni, mit csinálnak Bodonyiék. A társulat ma kétféle tagokból áll : olyanok, akiket ismerünk és olyanok, akiket nem ismerünk. Az ismerősök közt van Palánkay Margit, Homokay Gabriella, Nádati Mici, Szathmáry Aranka (boldog menyasszony), Molnár Jancsi, Rogoz Imre, Érckövy Károly, Békefi Lajos. Az újak közül be kell — egyelőre látatlanul — mutatnom Völgyi Nusit, a primadonnát, aki úgy fütyül, mint egy nagy, Füredi Ilonkát, a szubrettet, aki úgy táncol, mint egy nagy és Nagy Pált, a bonvivánt, aki természetesen úgy énekel, mint egy — nagy. Ép az-„Ezüst sirályM próbálták (most hétfőn volt a premiér), mikor megérkeztem. Bodonyi először is a készülő díszleteket mutatta meg. A darab a bécsi harmadik felvonással fog menni. Az előadást az összes főszereplők végignézték Bécsben, úgy, hogy most mindenki akár rendező is lehetne. Meg is volt esnek az eredménye. Ugyanis Nagy Pál, a bonviván és Érckövy, a rendező, összeszólalkoztak. A perpatvar hamar elsimult, de az utolsó nyomai az az-esti Gül-Baba előadáson még érezhetők voltak, amikor is az enyelgő jeleeetben Nagy-Ali és Érckövy-Gül között a következő párbeszéd játszódott le: Ali basa: Hogy a mekkai szent bivaly nyalja ki a szemedet I Gül-Baba: Hogy a medinai szent Ábrahám szobra essen a fejedre, vagy huszonöt bot a talpadra I Apropos a rendezésről jut eszembe, hogy Békefi is rendezővé avanzsált, még pedig operette- és táncrendezővé. Egyébként a társulat március 22-én óhajt Pápára jönni. Mi mindenesetre szeretettel várjuk őket 1 * Pesti — Pestig. Bár ez az uti riportomhoz tartozna még, itt említem meg: Egy vonaton utaztam a pápai társulat egyik szinességével, ki azóta *hütlenül" elhagyott bennünket. Győrben a váróteremben, mikor kiszálltunk a vonatból, egy férfi karján lejtett be, majd megállván előttem, így szólt: — Nehogy rosszat gondoljon rólam, — egy pesti ismerősöm I — Ejnye — mondtam neki — maga itt is elharapja a szavakat, mint a színpadon, talán azt akarja mondani, hogy — Pestig ismerőse I * E hir senkit el ne riasszon, A pénztárosnő pompás egy asszony, Nem utazik máson, csak „erste elásson". * Megnősült hirtelen Bruckner a Bethlen. Egy kérdés, Mely engem vés És bennem kiabál, Vájjon, vájjon nem A közeljövőben A Diriné dirigál ? * Hiteles nyilatkozatok Vajda Piroskáról. A polgármester : A szintársulatuak ő a fénye, Szellemi közellátásunk fontos ténye. A rendőrkapitány: A cigányokat akár láb alól eltenném, De a „vajdát* azt pártfogásba venném. Dr. Hermann László t Bevallom szívből, őszintén, E nő jobban beszél, mint én. Bethlen-Bruckner igazgató : Bár zongorázom, trombitázom, Hogy őt, E nőt Elviszi Bodonyi. Attól A gondolattól Már is fázom. Mózes a pusztában: Többet ér e Monna Vanna, Mintha mostan vóna manna. A színházi orvos : Ám nő-pácienseim raja számtalan, Ő az egyetlen, kire fáj a fogam. Egy színházi habítüé t Ugyan senki sem kérte, A félfülemet odaadnám érte. Összegyűjtötte: — r —y. Az hirlik ... Az hirlik, hogy Pápa városa egy sajnálatos jelen látképében tépelődik. Az hirlik, hogy Pápa városa a visszafejlődés korával halad előre. Az hirlik, hogy a polgármester már kiösmerte a Pappenheimerjeit. Az hirlik, hogy a legutóbbi közgyűlés kongott az ürességtől. Az hirlik, hogy a legutóbbi közgyűlésen a közélelmezési bizottságot gyámság alá helyezték. Az hirlik, hogy a legutóbbi közgyűlésen az illetőségi és telepítési engedélyek a numerus clausus alapján nyertek elintézést. Az hirlik, hogy a rendőrök az állami tekintélyt már teljesen megszerezték. Az hirlik, hogy a detektív osztály alkalmazottjai hosszú vajúdás után az állam kötelékébe felvétettek. Az hirlik, hogy a közvágóhidnak viharos tetőzete van. Az hirlik, hogy Pápán a közvilágításról szomorú hirek keringenek. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacon „deres" hangulat mutatkozik. Az hirlik, hogy Pápán a dohány és szivarnak drága szaga van. Az hirlik, hogy Pápán sok cikknek nincs árfolyama. Az hirlik, hogy Pápán a pincérek táncestélyén a táncosnők jól lettek kiszolgálva. Az hirlik, hogy Pápán a színészek táncmulatságán a rendezők kitűnő kondícióban voltak. Az hirlik, hogy Pápán a pincérek táncmulatságán a mellékhelyiségek nem lettek igénybe véve. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat igazgatója páros életre szánta el magát. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat egyik tagja kellő fedezet nélkül meglógott. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat egyik tagja másoknak ásott vermet és maga esett bele. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat egyik tagja attól fél, amitől nem lehet megijedni. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat számos tagja a jutalomjátékra ráfizetett. Az hirlik, hogy a darutollas legények a színtársulatnál mint műkedvelők szepeltek. Az hirlik, hogy a darutollas legények közül néhányan a színtársulatnak sok selyemharisnyát liferáltak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a színtársulattól önzetlenül búcsúznak el. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság néhány tagja a színtársulatnál a „trombitát" fújta. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban már a téli menetrend szeri ni közlekednek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban egy fiatal ember az éjjeli- zenékre páros bérletet váltott. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a színtársulat távozását vegyes érzelmekkel fogadja. HIREK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete múlt csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel közgyűlést tartott, mely egyszersmind a mostani összetételében utolsó volt, amennyiben az erre vonatkozó törvényjavaslat életbeléptetésével már novemberben a városi képviselők új választása el lesz rendelve. A közgyűlés megnyitásakor csak néhány képviselő volt jelen, a tárgyalások megkezdésénél azonban mintegy 20 képviselőt számláltunk össze. A közgyűlés az irredenta hangulatnak állandó fenntartására az általánosan elfogadott Hiszekeggyel lett a polgármester által megnyitva, amely fohászt a jelenlevők felállva mondották el és mely ima után kezdetét vette a közgyűlés, melynek határozatairól a következőkben számolunk be: A napirend pontjait majdnem mind vita nélkül intézték el. Ezt megelőzőleg a polgármester bejelentette, hogy a csornai vasút menetrendjének megváltoztatására biztató Ígéretet kapott. A napirendre áttérve elhatározták, hogy Horthy kormányzó plakettjét megrendelik. A veszprémi Tisza-ünnepre a város képviseletében kiküldötték a polgármestert, a főjegyzőt, Darányi Ágost, Somogyi József, Zakots István v. képviselőket. A piaci szabályrendeletet oly értelemben módosították, hogy á kofák nyáron 9, télen 10 után vásárolhatnak csak a termelőktől. A hordárok díjtételeit felemelték, alapdíj 10 kg. után negyedórás útnf! 5 K, félórásnál 10 K. Elfogadták a vigalmi adóról szóló szabályrendeletet, megállapították az eddig szabad egyesség tárgyát képezett kéményseprési díjakat. A városi ingatlanok közül a Török Bálint utcai bérházra s a Csatorna-utcai házra együtt 1,000.000 K-t ajánlottak. Kevésnek találták, nem fogadták el. A Korona-vendéglőre pedig kimondották, hogy egyáltalán nem adják el. A városi tisztviselőknek szolgálati pótlékra és a háborús évek kétszeres számítására vonatkozó kérését teljesítették.