Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-10-24 / 43. szám

Színészet Pápán. Már említést tettünk arról, hogy BethlenBruckner László színigazgató, tekintettel arra, hogy Nyíregyházára csak november hó 15-én vonulhat be társulatával, kérvényt intézett- a városi tanácshoz, a játszhatási engedélynek meghosszabbításáért. A városi tanács az igazgató kérelmét elutasította, mely elutasítás katasztrofális helyzetet teremtett volna ágy a színigazgató, valamint a 40 tagu színtársulat részére. Ennek következtében a színtársulat tagjai újabb kérvényt intéztek a városi tanácshoz, indokolva a helyzetet és igazolva a szinészegyesület részéről a helyzet komolyságát. A városi tanács ezen indokok alapján a játszási engedélyt nov. hó 10-ig engedélyezte. A lefolyt héten már megkezdődtek a színtársulat egyes tagjainak jutalomjátékai. Műsoron van Gyárfás Ödön 30 éves színészi működésének jubileuma, mely alkalommal a „Sárga csikó" népszínmű kerül szinre. Gyárfás Ödön művészi kvalitását szükségtelennek tartjuk ez alkalommal méltatni, hisz országszerte el van ismerve szinművészi kvalitása és hiszszük, hogy közönségünk őt, mint régi kedvencét, ez alkalommal is méltó ünneplésben fogja részesíteni. Amidőn még azt jelezzük, hogy ugyancsak műsoron van színtársulatunk két ambiciózus tagjának, Polgár Ferencnek és Tömöry Nusinak lesz jutalomjátéka, kik a sziniévad alatt számos élvezetes estén szórakoztatták közönségünket, úgyszinte a karszemélyzet jutalomjátéka is műsorra van kitűzve, áttérünk a lefolyt hét műsorának referádájára. Szombaton „Limonádé ezredes" lett megismételve. Az. előadás az első est sikere jegyében folyt le, azzal a hozzáadással, hogy Tömöry Nusit tisztelői virágesővel fogadták. Az est sikeréU igazolták azon sűrű tapsok, melyek elhangzottak és melyekből bőven kijutott id. Szalóky Dezsőnek, Pap Lászlónak, Polgárnak, Tömöry Nusinak és Fenyő Nellynek. Vasárnap „A vereshaju" remek népszínmű került szinre, kifogástalan előadásban. Az est kimagasló alakja Fenyő Nelly volt a címszerepben, ki úgy temperamentumos játékával, valamint zengzetes dalaival méltán kiérdemelte azon sürü tapsokat; melyekkel a közönség ellátta. Veréb Jankó szerepében Polgár jóízű humorával egész estén át derültséget keltett. Gyárfás és Gyárfásné érzésteljes játékukkal értek el sikeres hatást. Buday (Ferkó) és Ujfalussy Bella (Sajgóné) kistebb szerepeikben kifogástalan jók voltak. Hétfőn színtársulatunk hősnőjének, Vajda Piroskának jutalomjátékául „Monna Vanna" szinmű lett előadva. Vajda Piroska a címszerepben, mint mondani szokás, „nagy" volt. Minden egyes jelenetben művészi kvalitásait teljes mértékben érvényesítette és méltán rászolgált a sür* tapsokra, melyekben része volt, ngysziníe tisztelői által felnyújtott két remek csokorra. Princivále szerepét Lugossy kitűnő alakításban mutatta be és nemcsak imponáló alakjával, de "kifogástalan alakításával, elismerésre méltó volt. Az öreg patrícius szerepében Abay csak azt igazolta, hogy a társulatnak hasznavehető és ambiciózus tagja. A darab rendezése és beállítása kifogástalan jó volt. Kedden közönségünk két kedvencének, Fenyő Nelly és Pap László jutalomjátéka volt, mely alkalommal a kellemes zenéjü „Legénybucsu" operett került szinre. Fenyő Nelly Stella grófné szerepében bájos és kedves volt és a tüntető tapsokat teljesen kiérdemelte. Tisztelői egy remek csokorral kedveskedtek neki. Pap elemében volt és főleg belépő dalával ért el szép sikert. Szalóky (Bachmayer) és Polgár (Lőrinc) jóizü humoraikkal általános derültséget keltettek. Kisebb szerepeikben Zsolnay Manci, Egyed, Szalókyné az est sikerében oszkozkodtak. Szerdán „A falurossza" kedves népszínmű lett előadva. • A címszerepben Gyárfás jeleskedett és hatást keltő dalaival ért el nagy sikert. Fenyő Nelly tűzről pattant Finum Rózsi volt. A bakter szerepét Szalóky Dezső játszta, kitől jobb alakítást vártunk ebben a szerepben. Boriska szerepében Rajz Vanda érzést keltő volt, úgyszintén kifogástalan alakítást nyújtottak Vajda Piroska (Tercsi), ifj. Szalóky Dezső (Lajos) és Lugossy mint Feledi Gáspár. Csütörtökön „Az ezred apja" bohózatos francia operett került szinre, gyér közönség előtt. A címszerepben id. Szalóky Dezső bűvészi alakítást nyújtott és a közönség elismerésére teljesen rászolgált. Szalay a közjegyző szerepében csak azt igazolta, hogy minden szerepében otthon érzi magát. Kedves és bájos volt Trombitás Györgyi a menyasszony szerepében, úgyszintén kitűnő volt ifj. Szalóky mint vőlegény. A Tömöry Nusi és Polgár által lejtett apacstáncot meg kellett ismételniök. A tisztiszolga szeredében Egyed tetszést keltett. Kisebb szerepekben Szalókyné, Zsolnay Minci, Abay, Takác> és Törökné az összjáték sikerét emelték. Pénteken megismételték „Az ezred apja" cimü bohózatot. Gyér közönség' nézte végig a minden tekintetben sikerült előadást. KARCOLAT a múlt hétről. A legutóbbi szinházi referádák után azon hiszemben voltam, hogy közeledünk azon időponthoz, amidőn a szokásos „finita la comedia" jelszóval lezárjuk a sziniévad heti krónikáját és a szokásos módon, illő jelzőkkel elbucsuzunk a színtársulattól ugyancsak a szokásos keretekben. Nem vagyok teljesen tájékozva, hogy mi történik a kulisszák mögött, de annyi már kiszivárgott, hogy a színtársulat „vis major" előtt áll, "amennyiben új téli állomáshelyére még nem vonulhat be és kényszerülve van itteni tartózkodását meghosszabít2ni. Az igazgató be is adta ez érdemben kérvényét a városi tanácshoz, de amint értesülünk, a városi tanács a kérelemnek — a szokott formák betartásával — nem adott helyet, mely elutasítás oiy lehetetlen helyzetbe hozta a színtársulatot, mely egyenértelmü Hamlet azon tépelődésével, hogy „lenni, vagy nem lenni". Ami most jön, az még szomorúbbá teszi a helyzetet. A színtársulat vezető tagjainak most vannak műsoron jutalomjátékai és a szinházi referádák ezen jutalomjátékokról „félig telt ház", sőt „üres házakról" referálnak. Szóval, homlokegyenest ellenkező állapotokkal állunk szemben, ha visszatekintünk nemcsak a régi, de a közeli múltra. Zsúfolt házak, virágesők, megszámlálhatatlan virágcsokrok mellékelt értékes tárgyakkal fűszerezték- a jutalomjátékok eredményét és most a már jelzett térfogatban gördülnek le az előadások. Akad ugyan egy-két virágcsokor is, de ebben is bizonyos lankadtság észlelhető és ami még esetleg felemlítésre méltó ezeknél a jutalomjátékoknál az, hogy sürü tapsokban nincs hiány, amiből|a mostani konjunktúrák mellett sem az igazgató sem a jutalmazott nem találja meg a számítását. Hol a hiba ? Ez egy oly próbléma, mely sok mindenre vezethető vissza, és végül egyelőre megoldhatlanak mondható, mert sok titkos rugó játszik közbe, melynek kiderítése nagyon is belevág a „diszkréció" demarkácionális vonalába. Lehetne ugyan feszegetni a dolgot.-anélkül, hogy a szó szoros ^értelemben véve nem a „diszkréció" vádját tángálná, de fenntartva a régi krónikási elvhfiséget „nem kívánok minden lében kanál lenni" s ezzel ezen sajnos eredmények felett napirendre kell térnünk. De ezzel szemben napirenden kell tartanunk a színtársulat kényszerhelyzetét. A színtársulat tagjai ugyanis egy újabbi „vis major" kérvényt adtak be a városi tanácshoz a sziniidény meghosszabbítására és ezek után nincs okom kétkedni, hogy a városi tanács a műérzékét összevetve a még létező érzékével, kapcsolatosan a „lenni, vagy nem-lenni" próblémáját helyes érzékkel fogja megoldani és a színtársulat kényszerült kérelmének eleget is fog tenni. Ezzel a kérelem megadásával megkezdjük a szinházi szezon pótlagos krónikáját. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának sok betegségből kell még kilábolnia. Az hirlik, hogy Pápa városának múltjában nincs öröm, jövőjében pedig kevés a remény. Az hirlik, hogy a polgármesternek sok csalódásokat kell elkönyvelni. Az hirlik, hogy a rendőrség már leljesen az állami kerékvágásban halad. Az hirlik, hogy a detektív osztály alkalmazottjai előre néznek és hátra látnak. Az hirlik, hogy a közélelmezési hivatal várakozási illetékkel van elhalmozva. Az hirlik, hogy az anyakönyvi hivatalban sok házasság letétbe van helyezve. Az hirlik, hogy a szinészbál rosszui volt beállítva. Az hirlik, hogy a szinészbál azért nem sikerült, mert a közönséget a rendelkező próbára idejekorán nem figyelmeztették. Az hirlik, ho^ a szinészbálon a kevesen sokat mulattak. Az hirlik, hogy a szinészbálon a kedélyesség annyira ki volt aknázva, hogy az 5 órai záróra már 3 órakor nyert befejezést. Az hirlik, hogy Pápán kellemesen lehet unatkozni. Az hirlik, hogy Pápán sokan csak látszólag élelmezik jól magukat. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember illetékes helyről ki lett tessékelve. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember addig járt a kúthoz, míg kijózanodott. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember az érzelmeit kilószámra akarta értékesíteni. Az hirlik, hogy Pápán egy vendéglősné a magnak való tököt az állomáson felejtette. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat egyik tagja egy fiatal embert „a vörösbe" beugratta és lecsúsztatta. Az hirlik hogy Pápán a színtársulat egyik tagja nehezen tudja magát elhatározni. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat igazgatója házassága előtt néhány emlékpróbát tart. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik tagja ügyesen operál. Az hirlik, hogy a darutollas legények a színtársulat mellékvágányain jelentkeznek. Az hirlik, hogy a libatollas legények közül többen a színtársulatnál kedvező előjelekkel lettek elhalmozva. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a színtársulatnál meddő álláspontra helyezkedtek.