Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-09-05 / 36. szám

PAPAI K0ZL0N1 Közérdekű fiig:g"etlen hetilap. 1=1 Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak; Egész évre 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2*50 K. Egyes szám ára í korona. Laptulajdonos cs kiadót POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a főiskolai könyvnyomdában (Petőfiutca) és Stern Ernő könyvnyomdájában (Fő-tér). A tizenkettedik órában I Az egész országot mélyen érdeklő öldreform kérdése jóidő óta folyton napirenden van. Egymást érik a birtokososztály elleni felszólalások, vezércikkek és ami mindennél veszélyesebb, a népámítók rosszindulatú, lelketlen kortesbeszédei és izgatásai. Ezzel szemben csekély kivétellel az érdekelt földbirtokososztály hallgat. Ez kötelességmulasztás. Azonban — mentségére legyen mondva — ennek oka az, hogy a mai viszonyok közt véleményüket nem hozhatják olyan erjedelemben és olyan kimerítően nyilvánosságra, mint az ügy megkívánná, ez pedig kár, mert ilyen életbevágó kérdést minden oldalról a legmesszebbmenő részletességben meg kellene világítani. Soha, mióta Árpád ezt a hont eloglalta, nem ismerte a magyar, mi az: koplalás. Tejben, vajban, mézben fürödhetett, de megváltoztak az idők és ime ebben, az előbb bőségben úszott országban, ma koplal, éhezik és fázik a városi akos, a tisztességes hivatalnok, a polgár és a munkás és maholnap rongyban fognak járni, mert ez a gazdag ország odajutott, hogy nincsen elég állatja, gyapjúja, bőre, tűzifája és sok más az emberi jóléthez szükséges olyasmije, amit a földmivélés előállít. Ebben a sanyarú, kétségbeejtő állapotban az egyedüli vigaszunk és reményünk a nagy kultúra színvonalán álló, jól kezelt nagybirtok. Ez volt eddig is a nagy kivitelnek egyedüli tényezője, valutánk szabályozója, a városok és ipari munkások fő, olcsó és biztos élelemszállítéja. Ma, amikor mindenki a fejkvótára van szorítva, ma, amikor a drágaság oly borzasztó nagyságot ért el, hogy sok ember és gyerek — mindig csak a városi elemet értem, nem a falusit — a rossz táplálkozás folytán elpusztult, nem volna-e Öngyilkossághoz hasonló ezeket a mi legbiztosabb életfönntartó forrásainkat megbolygatni. E téren is már volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni. A két gaz forradalom bő alkalmat nyújtott az okulásra. Buza Barna>és társai biztosítására sok helyütt erőszakkal foglaltak földet olyan elemek, akiket éppen most földhöz akarnak juttatni és mi volt az eredménye? Méltóztassék csak bekivánni az adatokat. Nagyon ritka kivétellel mit láttunk: rossz munkát, rossz termést, elgazosodást, nemtörődömséget és ennek folytán a jó termőföldre több évre való rossz kihatását. De világosítsuk meg a kérdést a másik oldalról is. Van sok nagybirtok, amely hivatásának meg nem felel, vagy ahol nincsen elég munkás és sok jó föld vetetlen marad. Az ilyen rosszul, vagy sehogy sem művelt földekre tessék telepíteni és azokat bármely vidéken léteznek is, a földigénylőknek juttatni, de csak igazán érdemeseknek, akik biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy a közjó érdekében tudnak is gazdálkodni. Ha sok százezer magyar családostól tudott Amerikába vándorolni a vak bizonytalanságba, vagy ha egy államhivatalnok tud családostól odaköltözni, ahová az állam érdeke kívánja, akkor tud egy földet igényiő is odatelepedni, ahel neki alkalma van megalapítani, ami annál könnyebb, mert ott is az édes haza földjét műveli. Ezt a két gondolatot méltóztassék a földreformnál figyelembe venni. Nem megbolygatni a jól kezelt, nagy kultúrfokon álló földterületeket azért, mert ott véletlenül a sürübb lakosság folytán sok a földigénylő, hanem odamenjen és oda legyen telepítve az igazi arra való földéhes kisgazda, ahol azok a nagy terjedelmű birtokok vannak, amelyek hivatásuknak nem felelnek meg. Ezt az irányelvet már most a házhelyek parcellázási törvénynél nagyon is figyelembe kell venni. Szomorú időket élünk, sok sebből vérzik az ország, soha szebb tere nem nyilt a hazájukat igazán szerető vezérembereknek — félretéve a népszerüséghajhászást — bölcs fellépésükkel egy elhamarkodott földreformnál egy második mohácsi vészt ettől az országtól elhárítani. Hoch Lajos lakatos puskamuvei Korvin-utca (Lloyd-épület). Elvállal mindenféle mérleg javításokat, Lefaucheux fegyverek Lancaster-re átalakítását és a lakatos szakmába vágó munkákat. ===== Színészet Pápán. Bethlen-Bruckner László színtársulata mult vasárnap kezdte meg városunkban az őszi sziniévadot. Az eddigi előadások után leszögezhetjük a tényt, hogy a társulat bár hiányosan van szervezve, de néhány kiváló erősségekkel rendelkezik. A társulat igazgatója maga is elismerte a szervezés hiányosságát és tudtunkkal már Budapestre utazott, hogy ezen hiányokat pótolja. Kiváló erősségei a társulatnak Fenyő Nelly szubrette és Tömöry Nusi koloratur énekesnő, a férfi erők közül a régi színészgárda két elismert tagja: id. SzalókyDezső, Gyárfás Ödön, a fiatal nemzedék közül Polgár Ferenc, Buday Sándor és ifj. Szalóky Dezső. A férfi énekkar még nem teljes, de a női karban kiváló hangokat észleltünk. Az ideiglenes zenekar egyöntetű muzsikát produkál, amelyet főleg Gaál Tibor karnagy kiváló szakismeretének kell betudnunk. A rendezés bár jó kezekben van, de egyelőre nagyon kifogásolható, amit azon körülménynek kell betudnunk, hogy a társulat tagjai most kerültek össze s így az összjáték nehézségeivel kell megküzdeniök. Tekintettel arra, hogy estéről-estére észlelhető az összjáték javulása és ha az igazgató a szervezés hiányait pótolni fogja — elsősorban az énekes bonvivant — hiányát, ugy teljes reménnyel nézünk az őszi sziniévad sikere elé. Az eddigi lefolyt előadásokról a következőkben számolunk be: Megnyitó előadásul vásárnap eitc .Qróf Rinaldó" operett került színre. A színház zsúfolásig megtelt és a közönség hálás fogadtatásban részesítette a szereplőket. A pői szereplők közöl Fenyő Nelly és Tömöry Nusi tüntette ki magát. Mindketten kedves jelenségeikkel temperamentumos játékukkal és kellemesen csengő Hangjukkal méltán kiérdemelték a tüntető tapsokat, melyekkel őket a közönség elárasztotta. A címszerepet Buday Sándor játszta, kinek kellemes bariton hangja van. Játéka merev, de erről hamar leszokhat. Igen ügyes színésznek és tánckomikusnak mutatkozott be Polgár Ferenc a jogtanácsos szerepében. Szalóky Dezső az öreg báró szerepében jóizü humorával egész estén derültségben tartotta a közönséget. Kisebb szerepeikben Egyed, Sz. Pozsonyi Lenke az est sikerében osztozkodtak. A kar ét zenekar kifogástalan volt. Hétfőn a drámai személyzet mutatkozott be a „Névtelen asszony- szinmü előadásában. A címszerepet Gy. Madarassy Berta áthatott mély érzéssel játszta, főleg a harmadik felvonás zárójelenetében megrázó lelki fájdalmak kifakadásával ért el nagy hatást. Igen értelmes és kellemes megjelenésű színésznek bizonyult be ifj. Szalóky Dezs6 a védőügyvéd szerepében.