Pápai Közlöny – XXX. évfolyam – 1920.

1920-08-22 / 34. szám

KÖZLÖM ' Közerdekii fü^aretlen hetilap, ei Meg-jelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 50 K, félévre 25 K, negyedévre Í2'50 K. Egyes szám ára í korona. LaptuLíjdonos ts kiadó: poli.Vtsek frigyes. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 21. szám alatt. Néhány m a földbirtokreformról. Végre a törvényhozás elé került a főldbiríokreform javaslata. Évek hosszú sora óta sürgetik a föld igazságos megosztását, hogy a földéhes magyar nép kivándorlását ^megakadályozzuk. A háború alatt pedig a hősök megjutalmazásának s a hadi özvegyek és árvák föl segítésének indoka is hozzájárult a reform sürgetéséhez. örvendünk tehát, ha. sikerül e törvénnyel a föld-problémát kivenni a politikai izgatások anyagából. Ennél a kérdésnél két szemp«nt az, aminek dominálnia kell. Az egyik az, hegy minden jogos igény kielégíttessék, a másik a többtermelés. Vitán felül álló dolog ma, hogy a földbirtok eloszlása Magyarországon aránytalan, hogy ez az aránytalan elosztás eredményezte a háború előtti idők nagymérvű kivándorlását, vagy legalább is legfontosabb tényezője volt ennek. A falu népe azért nyúlt a vándorbothoz, mert a falu nem volt képes, éppen közgazdasági srukturájánál fogva, a kivándoroltak exisztenciájáí biztosítani s ha lett volna életerős szervezete, mely a föld proletárjainak érdekeit szolgálja, a kivándorlások csak egyes kalandor egyének válalkozásaira redukálódlak volna. Ha tehát az arra tényleg ráutaltakat földhöz juttatják, már a munkaerő helyhezkötöttsége is oly eredmény, melyért érdekes azt megcsinálni. Nem kell itt félni attól, hogy a közép- és nagybirtok ezáital elveszti a gazdálkodásának viteléhez szükséges munkaerőt, mert azí minden gazdálkodó tudja, hogy az uradalmi cselédek túlnyomó része pár hold örökbérletes, vagy bár öröktulüjdonú földért biztos kenyerét elhagyni nem fogja. Önállóságra, ingatlanszerzésre a cselédeknek az a része fog törekedni, amelyikben az önállóság érzete erősen él s amely rész, — ha sírjáig is, — de a cselédeskedést csak átmeneti állapotnak tekinti s állandóan önállósága felé- tör. Ez azonban oly csekély töredék, hogy ezek elvesztése a nagy- és középbirtokot érzékenyen nem fogja érinteni és helyesebb dolog pár száz önálló kisgazdát teremteni, mint ugyanannyi elégedetlen cseléddel kiniódni, mert hiszen ezeknek elégedetlensége tette lehetővé önállósági vágyaiknak oly irányú kirobbanását, mely a birtokok szcializálását és a komunizmusnak a falukon való lábvetését eredményezte, mivel a cselédség túlnyomó részétől az elvi meggyéződés távol <áilott, őket csupán a megmozdított tömegérzésnek mesterségesen kiváltott hatása ragadta magával. Kézséggel koncedáliuk, hogy Magyarországon a parasztgazdaságok mai berendézésük és üzemükkel olyanok, melyeknek szaporítása a köz szempontjából nem kívánatos, mert termelésük drága, a munkaerő kihasználatlan, a köz szempontjából improduktív. Ebbői azonban nem azt a következtetést vonom le, hogy ennek következtében azok szaporítását mellőzni kell, mert hiszen akkor még megmaradnak a most meglevők, mint nyitott sebek, melyeken át az ország közgazdaságilag folyton vérzik, hanem a hibák kiküszöbölése, a kisbirtok termelésének úgy az egyén, mint köz szempontjából produktívvá tétele az a követelmény, mellyel e kérdést megoldani kell! Kiváló gazdáktól halljuk, hogy őrület 10—12 holdas parasztgazdaságok létesítése és fenntartása, mert az még saját szükségletét sem képes előállítani és rengeteg munkaereje marad kihasználatlanul. Miért nem csináljuk akkor akként, hogy ezek ne csak saját szükségleteiket biztosítsák, hanem plust is állítsanak elő s ekként a most elpazarolt munkaerőt is értékesítsék? Inézményesen, komoly munkával kell hozzáfogni a kisbirtokok kérdésének rendezéséhez. Kisbirtokosaink évszázadokon keresztül megcsontosodott konzervativizmusa nagyon nagy akadály, de nem legyőzhetetlen. Céltudatos, kitartó neve léssel kell alkalmassá tenni a kisbirtokososztályt arra, hogy míg ma csak a véletlenek egymásutánja eredményezte azt, hogy az ország politikájának súlypontja helyzeténél fogva reá tolódott át, ezután az általa felmutatandó eredmények tegyenek azok, mik neki politikai, de egyúttal közgazdasági súlyt is biztosítsanak. A nevelést az iskolában kell megkezdeni, de nem operettszerü tanfolyamokon képezni erre a tanerőket, hanem az ország agrikultur jellegének megfelelő tanterv szerint képezzék ki a tanítót, akkor az fog tudni kisgazdának alkalmas anyagot nevelni. Ne a városnak neveljünk tanítókat, ezek az életben is specializálódnak, hanem a falunak! Azután a földmivesiskolák kérdése az, ami minden figyelmet megérdemel, mert a meglevő néhány földmivesiskola messze eltér attól a céltól, melyre rendelve van. Ispánokat nevel, kik azonban gazdatiszti allűröket hoznak magukkal és nem lesz belőlük sem jó ispán, mert ezt kevesellik, sem jó gazdatiszt-helyettesítő, mert ehhez kiképzésük nem elegendő. Kisgazdák c§ak a legkivételesebb esetekben kerülnek ki az intézetekből, mert a kisgazda erre nem akar költséget fordítani és a munkaerő két évi elvesztegetését látja a tanfolyamokban, holott ha minden vármegyében egy-két földmives-* iskola állíttatnék fel s gondoskodás történnék, hogy abban kisgazdák oly mérvben neveltessenek, hogy minden községbe, minden évben av község nagyságához mérten 1—2 kiképzett kisgazda kerüljön ki, s az állam maga gondoskodnék megfelelő módon támogatásával gépek és eszközökről, akkor a kisgazdaságok produktivitása elérhető lenne. A földbirtokreform kérdése bele van dobva a köztudatba, ezt meg kell oldani! Hogy az miként fog megtörténni, a legközelebbi jövő mutatja meg, de már ma gondoskodni kell arról, hogy intézmények létesíttessenek, melyek biztosítják azt, hogy a reform ne káros, hanem kihatásaiban hasznos legyen. Jelentse be KaB saját érdekében, ha gazdasági gépet, autót, vagy gépészeti anyagot venni, eladni, cserélni, vagy bizományba adni « m szándékozik, tlUTFLESZ műszaki és gépkereskedelmi Irodájában Pápán, Fő-utca 19. szám alatt. A bejelentés állandó nyilvántartása folytán, melybe bárki betekinthet, az eladóval, illetve a vevővel közvetlen érintkezhet. Állandó raktár gazdasági gépek, motorkerék, autógummi és gépészeti anyagokból. Megbízást és beraktározást elfogadunk.