Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-04-13 / 15. szám

munkakört az új világrendben is, mely minden dolgozni akaró embernek bizto­sítja a képességeihez mért munkát és megélhetést, ha pedig nem tud neki munkát adni, kötelességének tartja őt el­tartani. Aki velünk van, annak nincs csüg­gedésre oka. Várhelyi Izsó. Színház. A szinházat e héten szocializálták. A színtársulat az ügyek vezetésére egy 7 tagu direktóriumot választott. Minden lépés, amely a teljes kommunizmus felé vezet, örvendetes. Azonban egy mozdonyt egy időben csak egy mozdonyvezető ve­zethet. A művezetés egy direktor kezébe teendő le, a pénzügyi ellenőrzést végez­heti a direktórium többi 6 tagja. Ha nem így kednekrendez be, az egész tár­sulat előbb-utóbb szét fog zülleni. E rendszer hatása már meglátszott csü­törtökön este Kállay Jolán kedvetlen játé­kán. Egy művésznőt még gépfegyverrel sem lehet arra kényszeríteni, hogy kedvvel játszék, ha kedvét elvették. A fizetési osztályok fokozatai sem méltányosak. Egy kóristának havi 1000, egy primadonnának 1500 K jusson! Egy kóristanő minden este mjegelenhet a színpadon ugyanazon ruhában, míg egy primadonnának sok­szor egy újdonságra 2—3 új ruhát kell scináltatni. A jövőben nem lehet a pén­zes gavallérokra számítani, mert nem lesznek pénzes gavallérok. Különben sem veszi be minden színésznő gusztusa az ilyesmit és a szociálizmus puritán erköl­csével ellenkezik a női test árubabocsá­tása. Mindezt meg kellett volna fontolni a szociális alapon szervezkedés előtt, mely csak kompromittálja a kommuniz­mus gyönyörű eszméjét, ha nem helyez­kedik a méltányosság és igazságosság alapjára. Szombaton megismételték „Gül Babát", Huszka és Martos operettjét. Vasárnap d. u. a „Nebántsvirágot" adták. Előadás közben Kállay Jolánt rosszullét fogta el. Pesti rendező megjelent a függöny előtt, a közönség elnézését kérte és egyúttal bejelentette, hogy Kállay szerepét Dalnoky Tessza fogja tovább játszani. Mikor a függöny felgördült, a Nebántsvirágot a közönség legnagyobb meg­lepetésére és örömére ismét Kállay játszotta. Vasárnap este Gerő Károly énekes nép­színműve, a „Próbaházasság" került szinre. Pesti Kálmán jóizü, kedélyes humorral alakí­totta a lump Szikorát. Kovácsics a szerelmes vén asszony szerepében sok derültséget keltett. Kállay fiatalos bájjal játszotta a szemérmes, falusi ártatlanságot, Birit. Máté László Hajdú Bokor Berci fárasztó, de hálás szerepének minden részletét kitűnően kiaknázta. Császár Gyula Patonai Bódogja élethű alakítás. Benedek Jolán egyéniségéhez nem való szerepében is derekasan megállta helyét. Vajda Lajos mint cupringer megérdemelte a cupringerek dísz­oklevelét. Antal Nusi (Cira Klári) nem maradt el a többi szereplő mögött. Hétfőn a szinlapon jelzett „Szókimondó asszonyság" helyett Kállay Jolán gyengélkedése miatt „Trilby" került ismét szinre. Kedden Sardou nagyhatású színműve, a „Szókimondó asszonyság" forradalmi szellemű kimondásaiban gyönyörködött a termet zsúfolá­sig megtöltő közönség. A címszerepet természete­sen Kállay Jolán adta. Ki is adhatta volna más ? Egyes jelenetekben nagy hatást váltott ki, de alakítása nem volt harmonikus. A legpatetiku­sabb jelenet után egy triviális félreszólással azt a látszatot keltette, mintha előbbi komolysága csak komédiázás lett volna. A közönség azon­ban elfogadta alakítását és minden nagy jelenete után szűnni nem akaró tapsorkánnal ünnepelte. Heltai Hugó Napoleonja elsőrendű alakítás. Maszkja is a császár hű mása volt. Nem olyan­nak jellemezte, aminőnek a történet ismeri, hanem csak olyannak, aminőnek Sardou felületesen elénk állítja: méltóságosnak látszani akaró nagyképű bálványnak, a vasakarat megtestülésé­nek, amelyet a jobb belátás könnyen meghajlít, % hirtelen haragjában zsarnokságra, kegyetlen­ségre is képesnek, meggondolatlan tettét köny­nyen megbántnak. Császár a hü, szerelmes, féltékeny, jószívű és a magas polcra jutott self-made-man gőgjétől mentes Lefewbre jellem­zésébe az ő vonzó egyéniségének minden szeretetreméltóságát bevitte. Antal Nusi herceg­nőjéből hiányzott a méltóság. Dalnoky herceg­nőjében ez a tulajdonság teljes mértékben ki­domborodott. Érczkövy az affektáló táncmester alakját nagyon mulatságossá tette. Kisebb szerepeikben Vajda és Antal Lajos kifogástalanok voltak. Szerdán másodszor játszották zsúfolt néző­tér előtt a „Szókimondó asszonyságot". Csütörtökön volt Császár Gyula jutalom­játéka, aki erre e szezonban egyik legjobb szerepét, „Gróf Rinaldót" választotta. Tisztelői felhasználták az alkalmat, hogy kedveltje iránti szeretetének kifejezést adjon. Annyi virágot hoztak neki, hogy az egész színpad egy gyö­nyörű virágos kerthez hasonlított. Azonkívül másnemű figyelmességekkel is elhalmozták. Minden jelenését és énekszámát zajos tapsvihar követte. Kállay Jolánt egyik tisztelője szintén igen szép virágkosárral lepte meg. A pénteki proletár-estén a „Szókimondó asszonyság" került ismét szinre. A színdarab előtt Buxbaum Béla városparancsnok elvtárs magas szárnyalású propaganda-beszédet tartott, melyet a szinházat zsúfolásig megtöltő közönség zajos tapssal honorált. v. i. KARCOLAT a mult hétről. Frontváltozás az egész vonalon! A proletár­diktatúra rövid idő alatt nagy változást teremtett az egész vonalon. Ha valaki néhány héttel ezelőtt ilyen átváltozott állapotokra hivta volna fel figyelmünket, azt a legmerészebb fantáziájú elmének deklaráltuk volna és amint a tények és a helyzet igazolja, az előleges bejelentések mind egész valóságban beteljesültek és az útirány, melyet most a proletárdiktatúra ki­jelöl, a legnagyobb rendben és nyugalomban érvényesül. Az átmenet rohamosan jött, de rohamosan terjed is. Sokaknak nehezére esik a hirtelen fordulat, de ez csak ideig-óráig tart, a helyzetbe beletörődik és végeredményében oda lyukad ki a dolog, hogy mindenki alkalmazkodik a rendeletekhez és ezzel a következmények is helyes elintézést nyernek. Tény az, hogy a rendeletek egymást kergetik, de ez nem történhe­tik máskép, mert csakis ezzel a folytonos kapcsolatos rendeletek betartásával lehet ered­ményt kimutatni és a kölcsönös megértés terére lépni. A rendeletekről jut eszembe, hogy ezek­nek kibocsájtása sok fhunkát igényel és sok fejtörésre ad alkalmat. Tényleg úgy van, hogy minden rendeletet tanulmány tárgyává kell tenni, hogy azoknak eleget is tehessünk, de hát csak most van így a kezdetben, és ha figyelembe vesszük, hogy minden kezdet nehéz­ségekkel jár, úgy ebben a fontos és országunkra fontos létkérdésben ezen nehézségeket teljes jóhiszeműséggel és tudattal kell átélnünk abban a reményben, hogy ezzel a közjónak teszünk szolgálatot. Nehéz napokat kell most még átélnünk és egyelőre nem marad más hátra, mint türelemmel és reménnyel: — Várni a fejleményeket! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa — mint ilyen — egyelőre letétbe lett helyezve. Az hirlik, hogy Pápa városa — mond és marad nyugodtan. Az hirlik, hogy a polgármester új köz­igazgatási környezetet kapott. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány hivatalos teendőit kényelmesebb iieíyzetben irányítja. Az^hirlik, líogy a rendőrök teljesen új formába vannak utasítva. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság felsőbb helyről táplálkozik. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában elvtársi tisztelettel fogadják a feleket. Az hirlik, hogy Pápán a tengerész elv­társak snájdigul stoppolnak. Az hirlik, hogy Pápán a Vörös hadsereg jól van irányítva. Az hirlik, hogy Pápán sok dugott áru ki lett szimatolva. Az hirlik, hogy Pápán sokan maszkírozzák a hangulatot. Az hirlik, hogy Pápán a kártyásoknak bemondták az ultimót. Az hirlik, hogy Pápán sokan vannak olyanok, kik az államnak spóroltak. Az hirlik, hogy Pápán a várkertben szabad a ki- és bejárat. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulatot egy próbadirektórium igazgatja. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat kommunizált alapon működik. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat összes tagjainál gázsiemelkedés van kilátásba helyezve. Az hirlik, hogy a darutollas legények saját kebelükben szervezkedtek. Az hirlik, hogy a libatollas ldgényeknél a hólyagrendszert vezették be. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a régi nadrágrendszert eltörülték. Az hirlik, hogy a Traj-daj asztaltársaság a szesztilalom folytán ideiglenes feloszlásban van. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban a vörös lobogót kitűzték. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban néhány vőlegényt túsz-nak fogtak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője az éjjeli körutakat kénytelen volt be­szüntetni. Tánciskola megnyitás. Mérő József tánctanár a Griff-szálló nagytermé­ben április hó 7-én, hétfőn új tánc­tanfolyamot nyitott. Oktatás a tanuló­ifjúság részére d. u. 6—8-ig, a felnőttek részére pedig este 8—10-ig. Külön gyer­mek és exklusive csoportoknak meg­beszélés szerint. Beiratkozni lehet lakáso­mon, Griff-szálló 4. sz. d. e. 11—12-ig és d. u. 1—2-ig. t

Next

/
Thumbnails
Contents