Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-03-02 / 9. szám

dolgozó ember az e földön elérhető legnagyobb boldogságot érje el, hogy ne legyen e földön szűkölködő munkás, nyomorgó özvegy, árva. Az emberszeretet legnagyobb foka a nagylelkűség, mely az ellenséggel is jót tesz. Ezt a nagylelkűséget gyakorolták e héten az orsz. szociálista párt vezéregyé­niségei : Bokányi Dezső, Biró Dezső, Ham­burger Jenő és Landler Jenő. Midőn a kommunista vezért, Kun Bélát a rend­őrök megverték, ő a fent említetteket kérette, hogy védelmezzék meg a további bántalmaktól. Az istenteleneknek híresz­telt szociálisták elfeledték, hányszor rágal­mazta Kun Béla őket lapjában, elfeled­ték, hogy milyen állandó ádáz harcot folytatott ellenük, kérésüket teljesítették, sőt állandóan 1—1 bizalmi férfit rendel­tek a toloncházba Kun Béla védelmére. De azért a konkolyhintők mindegyre azt hajtogatják, hog a szociálisták isten­telen emberek, aki minden erkölcsöt sáros lábbal felrúgnak. * * * Megalakult a pápai Néptanács. Bele­került a régi emberek közül néhány kerékkötőnek, de azért akadnak a régi rendszer volt hívei közül is néhányan, akik a haladásnak és modern eszméknek őszinte hivei. Ezek remélhetőleg a szoci­álista néptanácsi tagok - segítségével ki fogják dobni onnan a kerékkötőket, ha a küllők közé gáncsot akarnak vetni. A pápai orvosok e héten szakszer­vezetbe tömörültek és a szociáldemok­rata párthoz csatlakoztak. A szellemi munkások elitjéhez tartozó, orvosok, akik szent és magasztos hivatásukat teljesítve éjjel, nappal, békében és háborúban, golyózápor és a legveszedelmesebb jár­ványok közepette a szenvedő emberek­nek és a társadalomnak mindig szol­gálatára állnak, a pápai lateinerek testü­letei között legelőször értették meg a kor szellemét és követték hivó szavát. Ök közelről figyelik a társadalom szen­vedéseit és bajait, tudják mi fáj az em­berek millióinak és annak tudatára jöt­tek; hogy e sok, végtelen szenvedést csak a szociálista világrend tudja orvosolni és megszüntetni, tudják, hogy mindenki a társadalomnak teljesít szolgálatot, midőn csatlakozásával a szociálizmust erősíti és ezzel a szociálizmus győzelmét sietteti. Vajha értené meg a többi szellemi munkás is a szociálizmus világmegváltó igazságait és követné a pápai orvosok szép példáját. Várhelyi Izsé. Nyomtatványait rendelje a főiskolai nyomdában. A Néptanács ülése. — 1919 február 24. — A kormánybiztos által kinevezett Néptanács mult hétfőn délután 4 órakor tartotta meg alakuló gyűlését, amelyen a Néptanács összes tagjai megjelentek. Dr. Tenzlinger József elnöklő polgár­mester a változott politikai viszonyoknak a virilizmuson felépült régi képviselőtes­tületek megszüntetésével s demokratikus irányban kifejlesztett népjogok gyakorlá­sára hivatott Néptanácsnak megválasztá­sáig a néptörvények ideiglenes néptanács tagjait ezen első alakuló gyűlés alkalmá­val melegen üdvözli, az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Kőrös Endre, dr. Balla Róbert, Nóvák István és Keresztes Gyula néptanácsi ta­gokat. Elnök bejelenti, hogy dr. Rainprecht Antal kormánybiztos Pápa város nép­tanácsának nem tisztviselői tagjaivá Győri Gyula, Hajnóczky Béla, dr. Hoffner Sán­dor, dr. Kőrös Endre, Giczi Gábor, Ke­resztes Gyula, dr. Balla Róbert, Muli József, Nóvák István, Renner Ármin és Torma Lajos pápai lakosokat nevezte ki. Jelenti továbbá, hogy a helybeli Nemzeti Tanács hivatásának teljes mértékben meg­felve, 1919 február 18-án feloszlott, hogy helyét a törvényesen megalkotott Nép­tanácsnak adja át. Elnöklő polgármester a Néptanács szervezetéről és hatásköréről szóló nép­törvényt bemutatja és egész terjedelmé­ben felolvassa. A Nemzeti Tanács beadványt inté­zett a Néptanácshoz, hogy a bizottságok elnökei is meghivassanak a gyűlésekre. Az ügyész törvényellenesnek tartja a bi­zottságok elnökeinek jelenlétét. Dr. Kőrös Endre, dr. Hoffner Sán­dor és Renner Ármin tagok felszólalása után a következő határozatot hozták: A Néptanács a törvényben foglaltakat tudo­másul veszi és kimondja, hogy a házi bizottságok elnökeit a néptanács üléseire mint szakértőket meghívja, de szavazati joggal nem birnak, úgyszinte meghívja szavazati jog nélkül a közgyűlési tagság­gal felruházott városi tisztviselőket, ne­vezetesen az aljegyzőket, főszámvevőt, pénztárnokot, v. tiszti orvost, főmérnököt és közgyámot. Elnök bemutatja a város 1919. évi költségvetési előirányzatára vonatkozó tá­jékoztató jelentést azzal, hogy a költség­vetést csak az év közepe felé vegye tár­gyalás alá, tekintve az időnként felmerülő újabb és újabb szükségleteket, továbbá az anyagok időnkénti emelkedését te­kintve, lehetetlenné teszi, hogy csak né­mileg és reális költségvetést lehet beter­jeszteni, mig a viszonyok kialakulnak. Elnök bemutatja a Munkástanácsnak a munkanélküliség megszüntetésére és a lakásínség orvoslására vonatkozó bead­ványát. A Néptanács a beadványt magáévá teszi és felhívja a polgármestert, hogy a már beérkezett építkezési kérelmeket, ter­veket sürgősen tárgyaltassa le, hogy a számszerű adatokkal támogatott memo­randum elkészíthető legyen. A memoran­dumot átadó bizottságba a polgármestert kiküldi, egyben a bizottság vezetőjéül Rainprecht Antal kormánybiztost felkéri. Elnök jelenti, hogy a hadisegély vé­leményező bizottság munkásságát befe­jezte és megbízásáról lemondott. A Néptanács a bizottságnak lelki­ismeretesen teljesített fáradságos műkö­déséről hálás köszönetét fejezi ki. Elnök bemutatja a kereskedelmi mi­niszternek rendeletét a városok lakás­ínségéről s az ipari munkátlanság meg­szüntetése, illetve csökkentése tárgyában kiadott rendeletet. A Néptanács a rendeletet tudomásul veszi és kiadja az építkezési bizottságnak annak megállapítása céljából, hogy a ren­deletben foglalt feltételek mellett a város mily mértékben vegyen részt az építkezési aktusban s javaslatát sürgősen négy nap alatt a Néptanácshoz terjessze be. Ezután a házi bizottságokat alakí­tották meg a Néptanács javaslatai alapján. Az ülés végén Muli József felhívta figyelmét a rendőrkapitánynak az Árok­utcában levő szemétlerakodói helyre, ami a közegészséget veszélyezteti. Dr. Tóth rendőrkapitány kijelenti, hogy ez érdem­ben a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Ugyancsak napirend után Keresztes Gyula a munkanélküliség megszüntetése céljából nagyon üdvösnek tartaná, ha a Perutz-testvérek gyári cég felszólíttatnék, hogy a Bakonyér déli oldalán az általa annak idején kötelezett szövőgyár építé­sét megsürgetnék. Polgármester kijelenti, hogy az ira­tokat át fogja nézni s ha tényleg ezen szövőgyár kötelezettsége fennáll, úgy erre a Perutz-testvérek cégtulajdonosokat köte­lességükre figyelmeztetni fogja. A válasz tudomásul vétele után az ülés befejezést nyert. Színház. E héten három este jutott a komoly színművészetnek. E hét legkimagaslóbb művészi eseménye volt a pápai színház­ban a Névtelen asszony előadása, mely­ben Benkő Ilonka szenzációs sikert aratott. A heti előadásokról a következők­ben számolunk el: Szombaton az „Aranyembert" játszották. Császár a kettős életet élő Tímár Mihály lelki küzdelmeit eleven színekkel érzékeltette. Antal Nusi (Noémi) ajkára találóbb kifejezések tolul­tak az ébredő és szenvedélyes szerelem, az aggodalom, félelem és ijedtség kifejezésére, mint a gyengédségére. Dalnoki Tessza élénk temperamentuma teljes megtagadásával állította elénk a sorsüldözött, kigúnyolt, kinzott, szomorú török leány jellemét. Vajda Lajos Brazovics jellemzésében jobban kiemelte a komikus, mint a gonosz vonásokat. Vajdáné szavalva beszélt. Ma már intelligens dilettánsok sem beszélnek olyan pathetikusan. Máthé (Kristyán Tódor) egy igazi, hus- és vérből való csirke­fogó-tipust ábrázolt. Kifogástalanok voltak: Sarkady, Benkő Ilonka, Antal Lajos és Kovácsics Margit. Vasárnap Rátkay László népszínműve, „Felhő Klári" került szinre. A címszerepet Kállay Jolán adta, akit nagyfokú rekedtsége akadályozott művészi feladatának megoldásá­ban. Császár alakította a csapodár Fátyol Ferkót a tőle megszokott természetességgel. Szomorú nótáit hangulatosan adta elő. Máté László (Aba András) szívből előtörő szavaival megtudta hatni hallgatóságát. Kovácsics Margit (Aba Györgyné) és Benkő Ilonka (Viola Éva) művészi feladatuk magaslatára emelkedtek. Érczkövy L., Vajda és V. Margittay Margit gondoskodtak arról, kogy az est komoly hangulatába egy kis derűt hozzanak. Hétfőn a „Névtelen asszony M, Bisson 5 felvonásos színművét adták. A címszerepet

Next

/
Thumbnails
Contents