Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-02-23 / 8. szám

A ruházati szakosztály értesítése, Értesítem városunk és vidékünknek a lábbeli iránt érdeklődő közönségét, hogy 1. a népruházati bizottság bőrosztáiya Löwenstein J. és fiai cégnek 200 pár borjubőr férficipőt és ugyanennyi nőicipőt utalt ki a város közönségének 85 60, illetve 82 90 K kiskereskedői áron; ezek Berger Antalnál, Neumann Benőnél és Kiss Ferencnél, utalvány nélkül, megrendelési-lap aláírása után kaphatók. 2. Február 13-án utalt ki a bőrosztály 500 pár Hungária-gyártásu cipőt, e gyár helybeli fiókja képviselőjének, Politzer Arnoldnak elárusításra. A készletért már felutazott Politzer úr s ha meghozza, 300 párt a Pápa vidéki lakoifág rendelkezésére bocsátunk, szabott áron, megrendelési-lap aláírása mellett. 3. További 400 pár is ki van utalva Berger Antalnak; ha szerencsésen meghozhatja, ezt a készletet is megosztjuk a helybeliek és vidékiek közt, úgy most, mint a kővetkező hónapokban, mert a gyár termelése a mi rendelkezésünkre áll továbbra is. 4. Akiknek Szegfű Károly helybeli tímármesternél állatbőrük van kidolgozásra, értesítsenek — kérem — írásban, a bőr mennyiségéről és minőségéről, hogy azt részükre haladéktalanul kiutalhassam. Nevezett timármester ugyanis, részint a bőr kidolgozására szükséges anyagok hiánya, részint munkaerő szűkében, meg betegeskedése miatt sem volt képes megfelelni a hozzá fűzött várakozásoknak, hogy t. i. nemcsak a város, hanem az egész vidék lakosságát elláthatja bőrrel; szállított pedig két hónap alatt vagy egy fél métermázsa felsőbőrt és talpat. Készleteinek mozgósításával és ipari munkássága felszabadításával talán jobban szolgálhatjuk a közérdeket. Sarudy György, a volt N. T. ruházati szakosztályínak elnöke. Színház. A színdarabok is olyanok mint az emberek, kevés közöttük a jó. A valamilyen tekintetben értékeá darabok egymás után hatszor vagy nyolcszor is nagy közönséget vonzknak, míg a selejtes színművekre már másodszor sem kíváncsi senki. így történt, hogy színházunk e héten nem minden este telt meg, bár a színészek igyekeztek kifogástalan összjátékkal a héten előadott két gyengébb darab hiányait palástolni. A heti előadásokról a következőkben számolunk be. Szombaton és vasárnap „János vitéz" gyönyörködtette a régi, dallamos zenéjü operettek kedvelőit. E két este ragyogtatta teljes fényében Kállay Jolán az ő kiváló művészi kvalitásait. Pajkosságában bájos, örömében magával ragadó, bánatában megható volt. Benedek Jolán Iluskája telve volt poézissel. Szinte megihlette Kacsóh szép zenéje, melyet meglepő sikerrel interpretált. Kovácsics Margit gonosz mostohája és Vajda francia királya sok derültséget keltett. Dalnoky Tessza francia királylányában nem volt operettszerüség (ami dicséretére legyen mondva), hanem lányos, szerelmes odaadás. Császár Bagó trombitása első rendű alakítás. ízléssel és hatásosan adta elő dallamait. A harmadik felvonás tündérjelenetében H. Zombory Ilonka és Dalnoky Tessza tündériesen lejtették gyönyörű táncaikat. Már régen nem volt annyi taps, mint e két este. Halmágyi nagy gonddal tanította be a darab zenei részét. Heltai a kifogástalan rendezéssel jó munkát végzett. Hétfőn és kedden „Férj és feleség", Lakatos Lászlónak az irodalmi gurmandok gyönyörűségére irt három felvonásos komédiája került színre. Az előadás, főképen az első felvonás kissé vontatottan ment és nem váltotta ki azt a nagy hatást, amit tőle vártunk. Az ilyen hajszálfinomságu darab előadását hetekig, hónapokig kell előkészíteni, amire kisvárosi színtársulatnak, melynek minden harmadik este új darabbal kell előállni, ha élni akar, nincs ideje. Mindazonáltal Máté László, Benkő Ilonka és Érczkövy László elég szép sikert értek el. Máthé Bálint tanár szeszélyességét, idegességét, neuraszténiáját mozdulataival, mimikájával és hangjának visszafojtottságával és rezgésével természetes hűséggel szemléltette. Benkő Ilonka csábító, hódító, elegáns és szép volt. Az előkelő hölgy disztingvált társalgási hangját kitűnően eltalálta. Érczkövy Rácz Ervinje valóságos kabinetalakítás. Antal Lajos, Sarkady Gusztáv és Antal Nusi jók voltak. A színház nem telt meg egészen, de az intelligencia erősen képviselve volt. Szerdán és csütörtökön a „Padlásszoba", Viktor Leon és Sztojanovics Péter operettje szerepelt a műsoron. A „mű" meséje oly primitív, oly naiv, mintha az irodalom kőkorszakában íródott volna. De a librettista elég élelmes volt néhány jól kipróbált, közte egy eredeti trükkel, pár komikus tánccal a híg mesét fölereszteni, erre aztán a jó közönség bedől, kacag, tapsol, megtölti a színházat és a pénztárt. Mit csináljon a buzgó direktor? Mikor irodalmi értékű darabot adat elő, a színház félig üresen marad. Ezt a luxust pedig ebben a drága időben csak ritkán engedheti meg magának, mert élni kell. Vajda, Máté László, •^Benedek Jolán és Császár diszkrétül, 'finoman játszottak, csak tiszta művészi eszközökkel akartak hatni és nem pályáztak akrobata-babérokra. Igen bájos volt Benedek Jolán, aki hanját is bátrabban használta, mint kezdetben. Vajda Lajos kupiéivei, felültető trükkjével zajos kacagást váltott ki a közönségből. Bihari, Érczkövy és Kovácsics komikus táncukkal hoszszan tartó, hangos derültséget keltettek. Dalnoky Tessza Kolumbia szerepében elemében érezte magát és nagyban hozzájárult az est sikeréhez. A közönség egész este ki nem fogyott a tapsból és jóízű nevetésből. Zombori, Érczkövy és Bihary Foxtrott-táncát szűnni nem akaró frenetikus tapssal honorália. Pénteken „A gólya" c. bohózatot játszották. A szinlapon jelezve volt, hogy csak egyszer adják. Elég volt egyszer is! A közönség különben az egész estét végig nevette, különösen harsány kacagást váltottak ki a bohózat nem is két-, hanem egy értelmű, vaskos kiszólásai. Különben Vajda Lajos, Érczkövy László Dalnoky Tessza és Benkő Ilonka kitűnő, átgondolt játékukkal nagy elismerést arattak és sürü tapsra ragadtatták a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséget. Szombaton az Aranyembert adták. Erről az előadásról jövő heti számunkban fogunk referálni v. i. KARCOLAT a mult hétről. Vígság az egész vonalon! Már több ízben említést tettem és jeleztem, hogy emberemlékezet óta nem volt városunkban oly bőséges aratása a farsangnak, mint a mostani évben. Vigadunk és mulatunk nyakra-főre. Eddigelé hetenként egy-két mulatságról szólt a krónika, a legutóbbi előleges jelentések már oly tömeges számban vannak nyilvántartva, hogy hetenként négy-öt mulatság van kitűzve. A Griff-termében játszódnak le a mulatságok és határozottsággal állítjuk, hogy jóformán még ki sem szellőztetik a termet, már a következő mulatságra készítik elő. Jellemző pedig ezekre a mulatságokra az, hogy olyannyira zsúfolva van a terem minden estély alkalmával, hogy alig lehet mozdulni és ha az ember betekint a terembe, akkor egy gőzfürdőben képzeli magát. A táncospárokról csak úgy folyik az izzadság, de ezzel mit sem törődnek; hanem táncolnak és táncolnak, ha úgyan táncnak lehet tekinteni ezt az állapotot. Az egész tánc csak lökdösés, lábtiprás és homloktörlésből áll. De nemcsak a táncmulatságok vannak napirenden, hanem városunkban jelenleg egy régi jó ismerősünk, táncmester és ugyancsak egy táncmesterünk tart tánciskolát a fiatal nemzedék számára. A tánciskola folyama ezután a táncvizsga és a tánc-koszorucska, közbeközbe azután külön próbatáncok és ami ezzel azután összefüggésben van. Szóval tánc-tánc és újra tánc. Vigadunk, mulatunk és mindezt á kontóra. Ezalatt a színházi kifejezés alatt azt kell érteni, hogy előlegezett Öizalommal vigadjuk át az időt, mindaddig, míg a békekonferencián megtáncoltatnak bennünket. Ezért táncolunk most olyan sűrűn, hogy hozzászokjunk a valódi megtáncoltatáshoz. Ez az oka annak, hogy nem törődünk semmivel, nem törődünk az egész világgal, hanem vigan megyünk tönkre. Erről is jeleztem a heti krónika elején, hogy: Vígság az egész vonalon! Frici. Az hirlik . . Az hirlik, hogy Pápa városa a jól felfogott érdek mulasztásait van hivatva pótolni. Az hirlik, hogy Pápa városa a kinevezett Néptanács jóindulatára van utalva. Az hirlik, hogy Pápa városa a volt képviselőtestület tagjait a lovagiasság szabályai szerint elparentálta. Az hirlik, hogy a polgármester a Néptanács tagjainál közös konyhára van utalva. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a közszeretet és közmegelégedés utján halad. Az hirlik, hogy a rendőrök a tisztességes megélhetés vágányára lettek áthelyezve. Az hirlik, hogy a rendőrök nem sokára grófi kastélyt kapnak. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság a multak rovására lett elkönyvelve. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában kérdőjelek lesznek elkönyvelve. Az hirlik, hogy a dohány- és szivarjegy irodában munkaszünetet rendeltek el. Az hirlik, hogy a vas- és fémmunkások estélyén tűzzel, vassal kovácsolták a szerelmet. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat néhány tagja váltakozó érzést gyakorol. Az hirlik, hogy Pápán a sziniévad frontja meg lett hosszabbítva. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat két női tagja a katonai szellemet tanulmányozza. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat néhány tagja frontot változtatott. Az hírlik, hogy Pápán a színtársulat egyik női tagja azt hangoztatja, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Az hirlik, hogy Pápán a színtársulat néhány tagja aprólékos dolgokkal is meg van elégedve. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember a szintársulati „hölgyek versenyében" rossz startot kapott. Az hirlik, hogy a darutollas legények a színházat csak oldalozzák.