Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-11-16 / 46. szám

Közérdekű független hetilap, b Meg-jelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 2í. szám alatt. rendőrség államosításához. A vidéki rendőrség államosítása belezeti tény. Már folyik a szervezés munkája és mint illetékes helyről nyert információnk alapján a helybeli rendőrségnél már legközelebb megkezdik a szükséges intézkedéseket az újbóli szervezésre. Nekünk, mint a közvélemény szószó]óinak csak örömmel kell fogadni a vidéki rendőrség államosítását, de nem mehetünk szó nélkül a személyi kérdések mellett sem, mert a vidéki városok s így elsősorban Pápa város polgárságának sem mindegy, hogy kiknek kezébe lesz letéve közrendjének és közbiztonságának, személy- és vagyonbiztonságának intézése. Nemrégiben városunkban időzött a székesfehérvári kerület főkapitánya — mely kerülethez Pápa városa is tartozik — s itt személyesen szerzett magának mformációt rendőrségünk mikénti újjászervezése érdemében és ezen körülmény teszi kötelességünkké, hogy rendőrségünk érdekében szót emeljünk és véleményünket nyilvánítsuk. Mi az eddigi intézkedésekben azt a tendenciát látjuk, hogy a belügyi kormány a budapesti államrendőrség tisztikarának egy részét akarja kihelyezni a vidéki városok rendőrhatóságainak élére, s ezzel kívánja együntetüvé tenni a rendőri szolgálatot, egyben annak megbízhatóságát emelni. És ez az épen, amihez sok szó fér. Emlékezzünk vissza arra, hogy a novemberi forradalomnak elnevezett radikális-szociálista puccs sikerének első és legfőbb biztosítéka a fővárosi államrendőrségnek tüntető csatlakozása volt; ha ez a 4000 tagu testület a maga számbeli erejével és tekintélyével nem csatlakozik a „forradalomhoz", úgy elkerülhetők lettek volna a „forradalmi vívmányok" s azok legnagyobbika: a kommunizmus is. Ezzel szemben a vidéki rendőrségek nagyon csekély kivétellel hivek maradtak a hazafias eszmékhez, forradalmosdit nern játszottak, és úgy a Károlyi éra alatt, mint a proletárdiktatúra idején passzív rezisztenciával várták a dolgok jobbra fordulását. De tudunk emmellett nagyon sok tiszteletre méltó esetet a vidéki rendőrségek életében, amikor nem maradtak meg csupán a passzivitásnál, de cselekedtek is — ahol csak terük nyilt — a vörös rablók uralma eilen. Már most tegyük fel a kérdést: szükség van-e arra, hogy a Budapesttől nem inficiált vidék rendőrségei élére budapesti rendőrtisztviselőket állítsunk s ezzel egyszersmind elzárjuk az utat 15—20 évet becsülettel megszolgált, kellő kvalifikációval biró tisztviselők és rendőrök elől, hogy eddigi működésük színhelyén érvényesülhessenek, vezető állásokba kerülhessenek. A miniszterelnök Pápán tartózkodása alatt beszédének egy passzusa jut eszembe, melyben arról szólt, hogy ezentúl nem Budapest vezet, hanem a vidék s amely kijelentése remény keltett bennünk, hogy a keresztény és nemzeti Magyarországban végre-valahára a vidék is szerephez jut. Ezt az elvet féltjük a rendőrség államosításának jövőre kiható fontosságú nagy ügyénél, ezért ajánlottuk az illetékesek figyelmébe a fentebb elmondottakat. Városi közgyűlés. — A jövő évi költségvetés. — Városunk képviselőtestülete mult szombaton délután közgyűlést tartott, amelynek egyik legfontosabb tárgya városunk jövő évi költségvetésének megállapítása volt. A közgyűlés a főszámvevő által beterjesztett költségvetést a pénzügyi bizottságnak jelentéktelen módosításával egész terjedelmében elfogadta. Ugyancsak egyik fontos tárgya volt a költségvetésnek a Nemzeti Hadsereg felszerelésére követelhető önkéntes adó kulcsán&k megállapítása. Az adókulcs az 1917. évre kivetett hadinyereségadó 100%-a, azoknál pedig, akik hadinyereség adót nem fizetnek, egyenes állami adójuk 100%-ában lett megállapítva. A költségvetés megállapításával városi pótadónk 149'2°/c-ra emelkedik. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Csoknyay Károly h. polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Sarudy György, Keresztes Gyula, Szeleczky Ferenc, Barcsi József és Bodai István képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Napirendretérés előtt Keresztes Gyula több rendbeli interpellációt intézett az elnökhöz: 1. A hadiözvegyek segélye hónapokon keresztül nem lesz folyósítva és a segélyre szorulók a legnagyobb nyomorban vannak? 2. A hosszu-utcai korcsma bérlete a jövő évben lejár és a pályázati hirdetmény még nem lett kibocsájtva. 3. A hus- és zsir-eladásnál javasolja, hogy a hatósági áruhelyeken csak a szegényebb osztály vásárolhasson. 4. A molnárok a rendelet szerinti vámon kivül még őrlőpénzt is szednek, éjjel nem őrölnek, pedig ezáltal sok munkanélküli ember foglalkozáshoz jutna. A h. polgármester a hadiözvegyek segélye ügyében kijelentette, hogy intézkedés történt, hogy nevezettek a segélyre előleget vehetnek fel, amíg részükre a kormány a segélyt kiutalja. A felsővárosi korcsma ügyében a pályázati hirdetmény már legközelebb ki lesz írva. A sertéshús- és zsir-eladásra vonatkozólag jelenti, hogy a forgalom szabaddá tételével a hatósági mészárszékek november 15-én beszüntetve lesznek, azonban a készlet elosztásánál a szegényebb néposztály érdekei szem előti lesznek tartva. A molnárok elleni panaszt illetőleg jogsegélyért mindenki a rendőrkapitányhoz fordulhat ; a vámszázalék tárgyában a kormányrendelet intézkedik. Az éjjeli őrlés szüntetését a petróleum-hiány okozza. A h. polgármester válaszát úgy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Baráth István kifogásolja, hogy a vadászati béreknek fele el lett engedve. Elnök válaszolja, hogy a bért az intézőbizottság engedte el, hogy a hazatérő katonák is vadászhassanak. Kis Zsigmond a Vak~Bottyá*y utcában a szemétdomb árverezés utján eladatott, holott az közös szérűnek használtatott. Elnök válaszában kijelenti, hogy erre senki igényt nem adott be, azért lett elárverezve. Mindkét választ úgy interpellálók, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Miután még elnöklő h. polgármester kegyeletes szavakban megemlékezett dr. Rechnitz Ede városi képviselő elhalálozásáról, s indítványára, hogy emléke jkvileg örökítessék meg és családjához részvétirat intéztessék, áttétek a napirendre. I. Polgármester bejelenti, hogy betegségére való tekintetből a vármegye alispánjától hat heti szabadságot kért. A képviselőtestület a bejelentés tudomásul veszi. II. Schnóbel Ferenc kérelme betegségére való tekintetből december 20-ig szabadság engedélyezése iránt. A képviselőtestület a bejelentést tudomásul veszi. III. Dr. Török Mihály v. írnok állásának betöltésére vonatkozó tanácsjavaslat.