Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-10-05 / 40. szám

jelent 70. számában kihirdetett) rendelettel meghosszabbított időtartama a jelen rendelet életbelépte után, de 1920 március 31. napjáig bezárólag jár le, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy a jelen rendeletből más nem következik, a lejárattól számított egy év tartamára a jelen rendelet erejénél fogva meghosszabbíttatnak. Az előbbi bekezdés rendelkezései szerint meghosszabbíttatnak az oly haszonbérleti szerződések is, amelyeknek szerződésileg megállapított vagy az 1209/1918. M. E. számú rendelettel meghosszabbított időtartama 1919. évi április hó 1. napja és a jelen rendelet életbelépte közötti időben járt le, ha az ingatlan eddigi haszonbérlője a szerződés időtartamának lejárta után a haszonbérbeadó beleegyezésével a haszonbérleménynek továbbra is tényleg birtokában maradt. Ha a jelen rendelet életbeléptének napjáig bezárólag terjedő időben lejárt haszonbérleti szerződés időtartamára nézve a felek, figyelemmel a mezőgazdaságilag mivelt ingatlanok haszonbérletének meghosszabbítása tárgyában eddig kiadott rendeletekben (2017/1916. M. E., 1104/1917. M. E. és 1209/1918. M. E. sz. rendeletek) foglaltakra, már másként állapodtak meg, nevezetesen, ha a szerződést az idézett rendeletekben megállapított egy évnél hosszabb vagy rövidebb időre hosszabbították meg, vagy a szerződésnek az idézett rendeletekkel megszabott egy évi meghosszabbításán túl terjedő további meghosszabbítását kizárták, az ilyen haszonbérleti szerződések időtartamára nézve a felek említett megállapodása marad irányadó és az ilyen szerződések időtartama a jelen rendelet erejénél fogva akkor sem hosszabbíttatik meg, ha a felek említett megállapodásában meghatározott időtartam a jelen §. 1. és 2. bekezdésében megszabott határidőben jár le. A jelen rendelet nem terjed ki: 1. A két évnél nem hosszabb időre kötött haszonbérleti szerződésekre, kivéve, ha a szerződés valamely két évnél hosszabb időre kötött korábbi szerződésnek meghoszabbítása; 2. Azon haszonbérleti szerződésekre, amelyeket a Magyar földhitelintézetek országos szövetsége (Alturista bank) által megvett vagy általa haszonbérelt, vagy haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adott ingatlanokra vonatkozólag kötöttek. 2. §• Bármelyik fél a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzését kérheti, ha az ingatlan gazdasági hasznosítása a haszonbérleti viszony fenntartása nélkül is biztosítva van, vagy a fennforgó körülményeknél fogva a haszonbérleti viszony fenntartása a kérelmező félre nézve lehetetlen lenne vagy őt vagyoni romlásnak tenné ki. Ha a haszonbérbeadó a meghosszabbítás mellőzését abból az okból kéri, mert az ingatlant saját kezelésébe kívánja venni vagy más bérlőnek kívánja bérbeadni, a kérelem tárgyában határozásra hivatott bizottság a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzését kimondani köteles annak vizsgálata nélkül, hogy az ingatlan gazdasági hasznosítása a haszonbérleti viszony fenntartása nélkül is biztosítva van-e. 3. §. A 2. §-ban említett kérelem felől a 4. §. értelmében alakítandó bizottság határoz. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszék elnökénél kell előterjeszteni, még pedig az 1919 november hó 1. előtti lejáró szerződésekre nézve a jelen rendelet életbeléptétől számított 15 nap alatt, az 1919 október, npvember vagy december havában lejáró szerződésekre nézve 15 nappal a lejárat előtt, az 1919. év eltelte után lejárókra nézve pedig legkésőbb három hónappal a lejárat előtt. Ha az illetékes törvényszékkel az ingatlan fekvésének helyéből a megszállás következményeképen érintkezni nem lehet, a kérelmet a szomszédos törvényszékek közül annak a törvényszéknek elnökénél lehet előterjeszteni, amely az ingatlanhoz legközelebb esik és amelyre nézve a fentemlített akadály nem forog fenn; ha ilyen esetben a kérelmet több törvényszék elnökénél terjesztették elő, az eljárást annál a törvényszéknél kell lefolytatni, amelynek elnökéhez a kérelem korábban érkezett. 4- §A bizottság az elnökön kivül két tagból áll. Elnöke a törvényszék elnöke vagy általa kijelölt birája. Egyik tagját a haszonbérlők delegálják. A törvényszék elnöke a hozzá kellő időben beérkezett kérelem alapján határidő kitűzésével a bizottság tagjainak megnevezésére úgy a haszonbérbe adót, mint a haszonbérlőt felhivja s ha valamelyikük a felhívásnak a kitűzött határidő alatt meg nem felel, vagy ha a felek által választott tagok valamelyike a tagságot el nem fogadja, az ekként be nem töltött bizottsági tagságra a törvényszék elnöke bárkit kinevezhet. A bizottság a kérelmezőt és a másik szerződő felet a kérelem tárgyalására meghívja és az ügyet a szolgáltatott adatok és bizonyítékok figyelembevételével — mindkét fél távollétében is — letárgyalja és megállapítja, hogy forog-e fenn oly ok, amely a 2. §. szerint a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzésére alapul szolgálhat s ennek alapján végérvényesen határoz a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzése, vagy fenntartása felől. A bizottság szótöbbséggel határoz, határozatát rövid indokolással irásba foglalja és a feleknek kiadja. A bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat mindkét félre kötelező és az azonnal eldöntött kérdés perben nem lehet vita tárgya. Ha a haszonbérleti szerződés meghoszszabításána'k mellőzésére vonatkozó kérelem tekintetében a másik szerződő fél kijelenti, hogy a haszonbérleti szerződés meghosszabbításának mellőzéséhez hozzájárul, az ügyet bizottsági tárgyalás nélkül meg kell szüntetni és erről a feleket — a megszüntetés okának közlésével — értesíteni kell. A bizottság elnöke, a törvényszék székhelyén kivül teljesített eljárás esetében a reá nézve irányadó szabályok szerint napidíj és útiköltséget számíthat fel. A bizottság tagjait kész kiadásaik megtérítésén felül mérsékelt díj illeti. A felmerült eljárási költség mennyisége és viselése felől a bizottság elnöke végzéssel határoz. A költség, ha a bizottság a kérelemnek helyt nem ad, a kérelmező felet, ellenkező esetben a másik felet terheli. Ha az eljárásnak a hatodik bekezdés értelmében való megszüntetése oly időben történt, hogy az ügy tárgyalására a feleknek nem kellett megjelenniök, a felmerült költséget mindegyik fél maga viseli. A költség kérdésében hozott határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye az Ítélőtáblához. Egyébként a bizottság, vagy a törvényszék elnökének határozatai és intézkedései jogorvoslattal meg nem támadhatók. Az eljárás bélyeg- és illetékmentes. 5. §. Az e rendelet alapján meghosszabbított haszonbérleti idő alatt a haszonbérlő az ingatlannak a rendes gazda gondosságával való megmfveléséért, valamint egyéb szerződéses kötelezettségeiért ugyanazon felelősséggel tartozik, mint a haszonbérleti időtartam utolsó évében. Különösen köteles tehát a haszonbérlő a haszonbér összegét ezen időtartamra is megfizetni s ennek erejéig a haszonbérbeadót ugyanazon törvényes zálogjog illeti, mint az eredeti haszonbérleti szerződés alapján megillette. 6. §. A haszonbérbeadóval szemben a haszonbérlőt a haszonbérleti szerződésből eredő jogok a meghosszabbítás ideje alatt h megilletik. Az a körülmény, hogy a haszonbér pénzben, terményben, vagy egyéb szolgáltatásban volt kikötve, a jelen rendelet alkalmazása szempontjából különbséget nem tesz. 8- §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919 szeptember 25. Friedrich István s. k. miniszterelnök. KARCOLAT a mult hétről. Várakozási állományban vagyunk! Nehezen kerülünk a rendes kerékvágásba. Azaz, nem is annyira a régi kerékvágásba, mint a nyugalmas helyzetbe. Nehéz a kibontakozás a politikai téren s ez nagyban befolyásolja a társadalmi élet feléledését és lüktetését. Nap-nap után újabb és újabb kombinációk kerülnek forgalomba és ez a folytonos lavírozás teljesen megbénítja és megakasztja azokat a kapcsokat, melyek társadalmi életünk összevonását volnának hivatva újból egyesíteni. Ezt a kijelentésünket nem úgy kell értelmezni, mintha teljesen megszűnt volna városunkban a társadalmi élet, hanem olykép, hogy a szokásos barátságos egyetértés és együttérzés hiányzik, melyre példánként hivatkoztunk. A régi jóbarátok tartózkodók egymással szemben, a barátságos összejövetelek teljesen elmaradtak, a társasélet feszélyezve van és mindezen jelenségeket a bizonytalan és válságos helyzetnek kell betudni, ami mindaddig tartani fog, mig az ántánttal nem kötjük meg a békét. Erre vonatkozólag a legutóbbi napokban kedvező hirek keringtek, de amint már tapasztalatból tudjuk, az ilyen nagyfontosságuk érdésekben az intézkedések napról-napra változó alakban kerülnek a nyilvánosság elé s így addig, mig hiteles alakban nem vehetünk tudomást az általunk annyira óhajtott béketárgyalások megkezdéséről, addig — amint már a krónika elején jeleztem: — Várakozási állományban vagyunk! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a kommunizmus minden rombolásaiból bőven kivette a részét. Az hirlik, hogy Pápa városa a diktatúrától tömérdek szovjetpénzt örökölt. Az hirlik, hogy a pápai volt direktórium tagjai álmatlan éjszakáról panaszkodnak. Az hirlik, hogy a pápai letartóztatott kommunisták végkielégítésre várnak. Az hirlik, hogy a polgármester a teljesen leszerelt közügyeket kezdi újra felszerelni. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a panaszokat lovagias módon intézi el. Az hirlik, hogy a rendőrség teljesen új formába lett öltözve. Az hirlik, hogy Pápán a közbiztonság nyugodt oszlopokra van fektetve. Az hirlik, hogy Pápán az élelmiszereket már a piacon is lehet vásárolni. Az hirlik, hogy Pápán a mészárszékekben már ácsorgás nélkül szolgálják ki a vevőket. Az hirlik, hogy Pápán a kereskedők már kezdik a kirakatokat tisztogatni. Az hirlik, hogy Pápán a kofák megtanulták a mérlegen billenteni. Az hirlik, hogy Pápán a szivarbőség kezd alkonyodni. Az hiriik, hogy Pápán az esteli korzón a csalódásokat likvidálják. Az hirlik, hogy Pápán az idegességet rémhírekkel gyógyítják.