Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-09-21 / 38. szám

Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES, Hirdetések és Nyíít-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u. 21. szám alatt. Nem csüggedünk. Nem hitegetjük magunkat, mindenki tisztában van azzal, hogy a gazdasági bőség minden áldása nem fog körülölelni bennünket. Ehhez célszerűen gazdasági politika és komoly munkáhozlátás kell. Minden erőnek az ország gazdasági érdekeinek szolgálatába kell állania. Az erők gazdasági koncentrációjának meg van adva a lehetősége és a béke helyreállításával, illetve a békeszerződés aláírásával mindenütt helyre áll a normális élet. Jelenleg döntő napokat élünk és megállapíthatjuk, hogy munkánkkal, becsületes tisztánlátásunkkal, produktiv munkát végezni akaió törekvésünkkel alapozhatjuk meg a jövőnket. A külpolitikai helyzet képe reánk nézve előnyösen kezd tisztulni. Az ántántnak Ausztriával kötött békeszerződése eklatánsan bizonyítja, hogy a győztesek szövetsége, — ammellett, hogy él a győző jogaival, — nem fojtja meg, nem teszi gazdaságilag, politikailag tehetetlen konglomerátumokká a kis államokat, hanem igyekszik mindama feltételeket megadni, melyek egy állam életének felépítéséhez szükségesek. A mi népünknek sajátos izmossága, ereje, mellyel már nem egyszer és nem először dacolt azzal a világtörténelmileg, szerencsétlen sorstalanságával, mely újólag utolérte — ma sem fogja elhagyni. Országunk népe enerzsiatehetségével, munkabírásával meg fogja oldani azokat a feladatokat, melyek reá hárulnak. A békekonferencia, mely hireink szerint októberben már a magyar békeszerződés ügyét veszi napirendre, a jövőbe erős szemmel néző magyarság sorsának intézője lessz. Vágyva várjuk azokat a napokat, melyek után — mint nemzeti állam — nyugodt lélekkel, bizó hittel élvezhetjük a béke áldásait. Tudjuk, hogy a békeidők jótékony áldásaiban egyelőre nem részesülünk. A háború s az azt követő hónapok szomorú és romboló időszakai után az alapok megvetése, az állami élet megindulási folyamatának első lökése — nagy fel- ; adatok elé állít bennünket. I Gazdasági feladatainkat problematikusakká teszi az a helyzet, hogy a nyersanyagokkal való ellátottságunk minimális, jóformán semmi. A hiányokat pótolni, az országnak nyersanyaggal való ellátását biztosítani: ez lesz gazdaságilag a legeminensebb feladatunk. Ennek a feladatnak biztos kézzel való megoldása el fog vezetni bennünket a régen várt békés állapotba. A gazdasági elrendeződés, mely a békeszerződés után, — legaktuálisabb kérdéssé fog emelkedni — fogja eredményezni azt, hogy ezen a bús magyar földön is fel fog virulni a rég áhított jóllét és a már nagyon régen nélkülözött megelégedés. A dunántúli kormánybiztos proklamációja. Dunántúl proletárságához. A Dunántúl lakosságához fordulok, amely arra hivatott, hogy Magyarország újjáépítéséhez rakja le az első alapkövet. A Dunántúl a zutolsó sziget, ahonnan az újjászületés folyamata megindulhat magyar nemzeti érzésben, keresztény erkölcsben. Nemcsak az egész országban, hanem a világ nagy nemzeteinek szeme is rajtunk van. Előttük kell bizonyítanunk, hogy a mérhetetlen szenvedések után is életképesek vagyunk. Valamennyien tartsunk össze osztálykülönbség nélkül, akik a magyar nemzeti irányt irjuk ki vezetőeszmének zászlónkra, mert csak így találhatunk menekvést a sorsdöntő órákban hazánkat fenyegető végpusztulás elől. Higgadtságunkat egy pillanatra sem szabad elvesztenünk. Nem érünk el ezáltal célt, ha idegen származású polgártársainkkal szemben az erőszakoskodás eszközeit alkalmazzuk, mert egyedül a szervezkedés fegyverével leszünk képesek a nem kívánatos elemeket kiszorítani. Kérem a Dunántúl lakosságát, viseltessék teljes bizalommal mindannyiunk iránt, akik az államhatalmat képviselni és intézkedéseit végrehajtani hivatva vagyunk, mindannyian azt a nagy célt tüztük ki magunk elé, hogy segítő kezet nyujtsunk azon megingathatatlan akarat elhatározásához, hogy ezt az országot a magyar nép rendezze be saját akarata szerint. Kötelességszerűen azonban komolyan figyelmeztetek mindenkit, hogy legfontosabb feladatomnak ismerem a jogrend és biztonságnak helyreállítását és elvárom, hogy a lakosság fegyelmet, a törvények iránti tiszteletet és engedelmesség tartásával fog engem súlyos feladataim teljesítésében támogatni. Kérem tehát a dunántúli lakosság minden részét, elsősorban az annak gerincét képező földmives osztályát, hogy minden erejével egyesüljön vállvetett elszánt munkára, hazánk újjáépítésére. Egyedül a Dunántúl képviseli ma a szabad magyar nemzet utolsó maradványát és csak ilyen feltételek mellett lehetünk biztosak arról, hogy felvirrad még a hon egén a nap és régi fény fog tündökölni a kettős kereszt, a három halom és négy folyó országában. Siófok, 1919. szept. 10. Pallavicini dunántúli kormánybiztos. Az adófizetőkhöz! A magyar pénzügyminiszter rendelete részletes utasítást ad arra nézve, hogy a folyó évi március 21-étől augusztus hó 15-ig teljesített adóbefizetések miként számolandók el. A közönség szempontjából kivánatos, hogy mindenki tisztában legyen befizetett adópénzének elszámolásáról, ezért a rendeletnek az adózó közönséget érdeklő részét a következőkben ismertetjük : A folyó évi augusztus hó 15-ig bezárólag teljesített befizetésekből származó hamisított 25 és 200 K-s pénzjegyek teljes névértékükben, ellenben az augusztus 15-ike után teljesített befizetésekből eredő ily hamis pénzjegyek csak a névérték egy ötödében, vagyis 5, illetve 40 koronában számoltatnak el. Az adó beszedésére jogosult hivatalok kötelesek az adófőkönyvek alapján pontosan megállapítani, hogy a folyó évi első három évnegyedre járó — esetleg a megelőző legutolsó adó-kirovás alapján kiszámítandó — adótartozás figyelembe vétele után 1919 augusztus 15-én mutatkozik-e az adózó javára túlfizetés. Minden túlfizetésnél meg kell állapítani, hogy meghaladja-e a folyó évi március 21-étől augusztus 15-éig bezárólag teljesített befizetések összegét, avagy annál kisebb. Utóbbi esetekben a fennálló túlfizetés 80 százalék, azoknál az adózóknál ellenben, akiknek az augusztus 15-én mutatkozó túlfizetése nagyobb, mint az általuk folyó évi március 21-től augusztus 15-éig bezárólag teljesített befizetések összege, a folyó évi március 21-től augusztus 15-ig bezárólag befizetett összegek 80 százaléka az illető adózók terhére szaporodásként elő lesz irva. Amennyiben valamelyik adózó hitelt érdemlően igazolja, hogy a folyó évi március 21-től augusztus 15-ig bezárólag teljesített befizetést egészben vagy részben nem hamisított 25 és 200 koronásokban, hanem más pénz-