Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-09-07 / 36. szám

Közérdekű fiigg-etlen hetilap, b Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 30 K, félévre Í5 K, negyedévre 7*50 K. Egyes szám ára 60 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Kossuth Lajos u, 21. szám alatt. A választójog rendezése. A kormányrendelet, mely a legközelebb tartandó nemzetgyűlési választásokat szabályozza, első sorban azzal lep meg kellemesen, hogy rövid, tömör és világos. Nagy előny ez a régi vágásokban mozgó nehézkes kodifikáció felett, mely anyagtömegével túlterhelte magát, feladatát megnehezítve a paragrafusok útvesztője közepette a tájékozódást, az eljáró hivataloknaka végrehajtást s a közönségnek a törvényhez való alkalmazkodást. Ez a rendelet mindössze nyolc szakaszból áll; intézkedései oly szabatosak, hogy a legkönnyebben megjegyezhetők és a rendelkezéseket féreérteni egyáltalán nem lehet. Csak jóakarat és kötelességérzet legyen a végrehajtásnál, akkor a választási procedúra kellő üzemben és pontosan fog leperegni. Tartalmi előnye a rendeletnek, hogy az számot vet a korszellemmel, komolyan veszi a jogáltalánosítást és a demokratikus irányt, de a szélsőségektől tartózkodik, hogy visszatarthassa a nemzetet is. Két formális törvényünk állt előtte, mindkettő a közelmúltban jött létre: a konzervatívabb szerkezetű 1918: XVÍÍ. s a radikálisabb irányú 1919:1. néptörvény. E kettő közt a kormányrendelet a középúton halad. Mellőzi az előbbiből a túlzottan megszorító szabályokat, melyek még a törvény meghozásakor sem elégítették ki az ország közvéleményét: ilyen a jogosultság szük terjedelme, a titkos szavazás megszorítása, a községenkint való skrutinum mellőzése. De mellőzi a másik néptörvény radikális irányú túlkapásait is: a lajstromos jelölést és szavazást, a kisebbségi képviseletet, amikkel nem szabad kísérletezni ily nehéz időkben s az intézmény esetleges kudarcaival az ország létérdekeit kockára tenni. A középúton e rendelet azt a fontos elvet tartja szem előtt, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartassanak. A kormány választási jogrendje érintetlenül hagyja azok legnagyobb részének választójogát, kik idáig választópolgárok voltak. Kellőleg respektálja a hadba vonult férfiak jogkörét, még a kiskorúak csoportjaiban is, ha katonai szolgálatot a harcvonalon teljesítettek. Ép így fenntartja a választói / • jogosultságot a nőkre vonatkozólag is, csak mérsékelten szigorított kautélákat állít föl nekik. Amit a korhatárról, a községi illetőség tekintetében, az értelmi cenzúrára vonatkozólag s az erkölcsi akadályok dolgában rendel, mindaz a választási aktus komolysága, tisztasága és a nemzetgyűlés szelleme érdekében kívánatos volt, s általános helyesléssel fog országszerte találkozni. Politikai célja a rendeletnek, hogy a nemzetgyűlés létrejöttét lehetővé tegye, s a közvélemény megtalálja abban a nemzeti akarat képviseletét. Ehhez a legjobb dizposicót olyan választási jogrend adja meg, mellyel a nemzet nagy része meg lehet elégedve. A kormány rendelkezései ezt a célt kívánják szolgálni ; a döntő szót pedig minden irányban, s így a választójogi problémára vonatkozólag is, fenntartja a nemzetgyűlés elhatározásának, a magyar nemzeti akaratnak. Szeretet város és falu között, A kisgazdák érdekeinek képviseletével megbízott miniszter, sokorópátkai Szabó István ma a következő kiáltványt tette közzé a magyar földmives néphez: Kiáltvány a magyar földmives néphez! Sir szélén állunk ... A rablógyilkosok rémuralma már megásta a magyar nemzet sírját, hogy dicstelenül taszítsa bele ezeréves népünket. A könnyek, a fájdalmak, melyeket a mohi puszta és a mohácsi vész keltettek elődeink pusztuló tűzhelyén, vájjon hasonlíthatók-e a mi rettenetes gyászunkhoz?! Csendes kis falvainkból szociálista-kommunista kényurak mindmegannyi vesztőhelyet rögtönöztek, ahol kisgazda testvéreink százai borzalmas kinok között szenvedtek vértanúhalált a magyar szabadságért! . . . Zokogó árvák könnyei patakzanak még, özvegyek a fájdalomtól megtörve keresik még a tömegsirokban hitveseiket. Esküdjünk meg szent emlékükre, hogy nem hiába haltak hősi halált s szent emlékük vezetni fog bennünket! Kisgazda testvéreink! Sajgó gyászunkban is büszkeség tölt el, hogy mi álltunk eílen — mint sziklafal — a rablógyilkosok, zsarnokok hatalmának. Mi kisgazdák üzentünk hadat a szociálistakommnnista reakció uralmának, amikor néma elhatározással kiéheztetésre Ítéltük a vörös terror városait, elsősorban a vörös' Budapestet! Megtagadtuk az élelmet a városoktól és a fegyveres ellenforradalmak egész sorozatával szálltunk szembe az idegen kényurak pribékjeivel! A kommunizmus őrülete a város halálos ellenségévé tette a falut. Ebben a harcban veletek, köztetek voltam jobban, mint bárki más. Többször tartóztattak le a hosszuhaju banditák, hetekig szenvedtem a börtönök celláiban és halálos Ítéletet mondtak ki rám, mert sem Károlyi Mihály, sem Kunfi Zsigmond, sem Szamuely fenyegetései nem birtak rákényszeríteni, hogy hóhérpártjukba lépjek és a küzdő kisgazdák és földmivesek táborát egy pillanatra is cserbenhagyjam vállveregetésükért! . . . A börtönből az eke szarvához siettem, mert győztünk! Már nincs kommunista város, már nincs vörös Budapest, már csak magyar van városban és faluban egyaránt. Kis gazdaságomba siettem, hogy kenyeret, élelmet küldhessek magyar testvéreimnek a városba. Példát akar mutatni magyar falunk valamennyi kisgazdájának, hogy ők is siessenek élelemmel ellátni a földműves néppel újra összeölelkező, a kisgazda társadalommal kibékült magyar városi lakosságot. Kisgazda testvéreim! Az eke szarvától hivtak el a miniszteri székbe, hogy a kisgazdák minisztere legyek. Első szavamat erről a helyről hozzátok intézem, hogy mutassátok meg hatalmatokat! Mutassátok meg, hogy amint tervszerűen ki tudták éheztetni a vörös városokat, úgy hatalmatokban áll élelemmel bőven és jutányosán el is látni magyar testvéreinket, hogy megszűnt a hadiállapot falu és város között és mihelyt vége a szociálista-kommunista rablóvilágnak, vége a városi éhínségnek is. Földműves testvéreink! A mi táborunk vezércsillaga a magyar becsület és krisztusi szeretet. Ne akadjon egy se közöttünk, aki árdrágító üzérkedéssel ki akarja használni Ínséges városi testvéreink helyzetét! Vigyük a városi piacokra fölös élelmiszereinket. Ne hallgassatok a konkolyhintő titkos kommunista agitátorokra. Nincs semmi értelme annak, hogy csak kékpénzt követeljünk, mert a pénz kérdését rendezte már a magyar kormány. A kommunizmus szövetségese és Szamuelyt kívánja vissza az, aki még ma sem adja ide élelmiszerfölöslegeit és ezzel megnehezíti a békés állapotok helyreállítását ! Földmives bajtársaim! Vezéretek voltam a rablógyilkosok elleni nehéz küzdelemben, veletek akarok lenni a béke nagy müvének megépítésében is! Legyen béke és szeretet város és falu között! így visszük diadalra a magyar földmives nép szent lobogóját.