Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-08-10 / 32. szám

Megszűnt a terrorI Megtörtént. Négy hónapi kinos vergődés, félelem és rettegés után megszabadultunk a Tanácsköztársaság terrorjától. Örömrivalgással fogadta az ország elnyomott lakossága azon hirt, hogy Magyarország megszűnt Tanácsköztársaság lenni, melyet a szoros értelemben véve terrorkormány elnevezéssel lehetett illetni. Az ország ügyeinek vezetését oly kormány vette kezébe, melynek tagjaira az egész nemzet bizalomteljes várakozással tekint. Mélységes történelmi, társadalmi és gazdasági erők kényszerítették a terrorkormányt arra, hogy félreálljanak és utat engedjenek egy olyan alakulásnak, mely számot vet a gyakorlati élet és a politika követelményeivel. Kényszerítve lett a volt Tanácskormány a lemondásra. Le kellett mondania és a tények változhatlan logikájából folyóan át kellett adnia helyét olyan kormánynak, amellyel az ántánt hajlandó szóba állani, amelynek kedvéért megnyitja határainkat és amely képes bennünket a nagy gazdasági világforgalomba újra bekapcsolni. Amit az öt esztendős háború elpusztított és amit négy hónapon át a Tanácsköztársaság rombolt és pusztított, újra kell építenünk és az ország új helyzetéből folyó új berendezéseket újra szilárd alapokra kell helyeznünk. Ebben a válságos időben nemcsak az új kormányra, de az ország minden egyes lakosára is nagy és kitartó munka vár. A mostani helyzetben minden józan gondolkozású embernek le kell szögezni azon álláspontot, hogy nincsenek pártok, nincsenek osztályok és mindenkinek támogatni kell azt a kormányt, mely hivatva van ezt a sokat szenvedett mártirországot, melybe a világháború és a terrorkormány belesodorta, az égő pokolból kivezetni. Csak teljes egység, harmónia és türelem a nehéz és függő kérdések megoldásával szemben, türelem a kibontakozás munkájának befejezéséig, biztosíthatja számunkra a konszolidáció lehetőségét. Minden erejével, értelmével és törhetten akaratával egységesen kell az egé$z társadalomnak sorakozni a most következő idő és építő munkája mögött. Meg vagyunk győződve, hogy ebben a nagy átalakulási munkából Pápa város lakossága is teljes mértékben ki fogja venni a részét. Pápa városa régi tradíciójához méltóan fog viselkedni az átmenet e nehéz, válságos óráiban. A legteljesebb önfegyelmezettségre, higgadtságra és türelemre van most szükség, mert csakis ezzel tudjuk városunkban a rendet és nyugalmat biztosítani. Minden józan, értelmes és tisztességes embernek ma az a kötelessége, hogy segítsen egy olyan helyzet létrehozásában, amelyben az egész vonalon meginduljon a munka, a termelés és megkezdődjék végre a háboru-ütötte sebek gyógyítása és a legutóbbi terrórkormány rombolása és pusztítása. Városunk polgármestere, kit az új kormány régi állásába visszahelyezett, a rend és nyugalom fenntartása érdekében városunk lakosságához a hét folyamán egy mélyen átérzett és nemes gondolkodását hiven visszatükröző felhívást intézett, melyben felhív mindenkit, hogy félretéve minden politikai szempontot, személyi vagy felekezeti gyűlölséget, egyéni sérelmet és boszuvágyat, őrizze meg higgadtságát és türelemmel várja be az eseményeket s így biztosítsa a rend és nyugalom fenntartását. A felhívás, melyet egész terjedelmében lapunk más helyén közlünk, álláspontunkat teljesen födi és nincs okunk kétkedni, hogy városunk lakossága fegyelmével, komolyságával és rendszeretetével ebben a nehéz és válságos időkben minden erejével támogatni fogja polgármesterünket nehéz munkájában. Igenis, nincs okunk kétkedni, mert városunk lakossága már sok válságos időket keresztül élt és mindig megtartotta higgadságát és türelmét. Meg van arról győződve, hogy aki ellenkezőleg cselekszik, az csak zavarosban akar halászni és ellensége saját hazájának, mert ténykedésével meg akarja bolygatni azt a rendet, amely az országnak ma életföltétele. Ma holmi megtorlásokra és egyéni dolgok elintézésére nem alkalmas az idő, melyet a terror városunkban provokált. Ma félre kell tenni és beszüntetni az ezen időszakban lefolyt erőszakos eseményekből kifolyó provokálásokat, fátyolt kell vetni ezekre a borzalmas napokra, aminthogy fátyolt vet minden józan gondolkozású egyén, aki a saját féltett békéje és nyugalma érdekében elfojtott érzelmekkel várja nyugodt lelkiismerettel a jövő fejleményeket. Ezek a komoly órák kötelességünkké teszik megszivelni azt a jézusi mondást, hogy „aki bennünket kővel dob, kenyérrel viszonozzuk". Szívleljük meg a helyzet komolyságát. Tény ugyan az, hogy borzalmas korszakot éltünk át -a legutóbbi négy hónap alatt, de vigasztalódjunk meg azzal, hogy: Megszűnt a terror! p. f. jííagyar és német nyelvben szóban és itásban jártas 60 év körüli férfi könnyebb foglalkozást keres helyben. = „jtfegbizható" jelige alatt ajánlatokat kér e lap kiadóhivatalába. = Pápa város közönségéhez! Az 1919. évi augusztus hó 1-én bekövetkezett kormány- és rendszerváltozást az ország és Pápa város munkássága a legnagyobb önuralommal fogadta. Az ország szivében Budapesten, hivatalos értesülés szerint, teljes rend és nyugalom van. Az átmenet e nehéz, válságos óráiban a legteljesebb önfegyelmezettségre, higgadtságra és türelemre van szükség, mert e nélkül a rendet biztosítani, fenntartani nem lehet. Az egyéni, önkényes beavatkozások vagy cselekmények kiszámíthatlan következményekkel járó eseményeket idézhetnek elő. Az új kormány összes intézkedései a személybiztonság megőrzésére, a rend és nyugalom biztosítására irányulnak. Mint e városnak minden politikai párton kivül álló és e nehéz időkben is csak kötelességét teljesítő, mindenkinek javát akaró tisztviselője — a kormányrendelkezések értelmében ezidőszerint intézkedésre még jogosult intézőbizottság hozzájárulásával — azzal a kérelemmel fordulok Pápa városának lakosságához, hogy félretéve minden politikai szempontot, személyi, vagy felekezeti gyűlölséget, egyéni sérelmet és boszuvágyat, tartózkodjék minden jogtalan egyéni beavatkozástól és cselekménytől, őrizze meg higgadtságát, a legteljesebb önfegyelmezettséggel és türelemmel várja be az eseményeket s így nyújtson módot arra, hogy a városban a rend és nyugalom fenntartható legyen. Minden józanul gondolkodó embernek be kell látni azt, hogy ezen izgalmasan nehéz időkben a legkisebb türelmetlenség és túlkapás a legnagyobb bajokat okozhatja s így mindenkinek .lelkiismereti kötelessége önmagával, családjával és városával szemben az, hogy a legteljesebb önmérsékléssel, fegyelmezett magatartással közreműködjék a közrend fenntartásában. Nyugodt lelkiismerettel hivatkozom az eddig súlyosan válságos időkben a város érdekében teljesített pártatlan munkálkodásomra, kérem a város közönségét, viseltessék bizalommal önzetlen munkám iránt, nehéz kötelességem teljesítésében támogasson és akkor hiszem, hogy az immár két forradalmat átélt közönsé-. get az átmenet rövid idejében minden bajtól és összeütközéstől meg lehet menteni. A világháború és az átélt forradalmak borzalmai és szenvedései ébresszék fel az emberek lelkében az emberszeretetet s ha e nemes érzés lesz gondolkozásuknak és cselekedeteiknek rugója, úgy nem ellenséget, hanem testvért fognak látni embertársaikban. Pápa, 1919 augusztus 5-én. Dr. Tenzlinger polgármester. A lemondásra szólított kormány. A szerda délelétti határozat folytán szerdán esti hat óra körül megjelent Budán a miniszterelnökségi palota előtt az ellenforradalmárok küldöttsége, miközben a palota előtt lovas karhatalom fogta körül az épületet. A bizottság egyenest abba a terembe sietett, ahol éppen a minisztertanács folyt s a bizottság vezetője Peidl Gyula miniszterelnökhöz lépett s így szólt hozzá: — Itt egy mozgalom van, amely előbbutóbb ki fogja venni a hatalmat a jelenlegi kormány kezéből! Fölszólítom tehát önöket, hogy adják át a hatalmat békésen. A fölszólításra Peidl pyula kijelentette, hogy helyüket a munkástanács fölszólítására foglalták el s ilyképen nincs abban a helyzetben, hogy a munkástanács meghallgatása nélkül helyét elhagyja. A küldöttség újabb fölszólítására a minisztertanács foglalkozott a lemondás dolgával s végül a miniszterek lemondásukat aláírták. Erre a miniszterek két-két tiszt kíséretében automobilokon lakásukra mentek.