Pápai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1919.

1919-08-03 / 31. szám

— Siketnémák és nagyothallók intézete. A Közoktatásügyi Népbiztosság a Bethlenién siketnéma-intézetét államosítván, elrendelte, toogy a nevezett intézet a következő tanévtől kezdve a siketek és nagyothallók intézetévé szerveztessék át. Ezen új tipusu intézetnek légy tagozata lesz, mégpedig: játékiskola, szakiskola, tanfolyam és középfokú iskola. A Közüktatásügyi Népbiztosságnak emez elhatározásával több évtizedes küzdelem nyer megvalósítást a gyakorlatban a proletárgyermekek érdekében. Az intézet közelebbi célját és rendeltetését — az érdekelteknek adandó tájékoztatás céljából — a következőkben vázoljuk: A játékiskola célja és rendeltetése az lesz, toogy a 4—7 éves korban megsiketült vagy íiagyothalló gyerekek ide kerülvén, szakszerű iaternátusos ápolás, gondozás, óvás, nevelés, tanítás és foglalkoztatás révén megmentessenek a megnémulástól. A játékisktla növendékei 7 éves korukat betöltvén, az intézet szakiskolájába kerülnek, ahol az alap- és közhasznú ismereteket sajátítják majd el. Ugyancsak ebbe a szakiskolába osztatnak be azok a gyermekek is, akik mint elemi iskolai tanulók lettek siketté, vagy nagyothallóvá, de siketségük vagy nagyothallásuk j miatt tanulmányaikat az elemi iskolában nem folytathatják tovább. A tanfolyam az iskolaköteles koron túl negsiketült felnőttek részére szerveztetik azon célból, hogy az e korban megsiketültek megtanulván ott a beszédnek szájról való leolvasását, (amely képesség az elvesztett hallást ?an hivatva pótolni) nevezettek zavartalanul beilleszkedhessenek a munkás társadalomba. A középfokú iskola tanulói részben azok lesznek, akik az intézet szakiskoláját elvégezték, részben pedik azok kerülnek majd ide, akik mint középiskolai tanulók siketültek meg, tagy lettek nagyothallókká s e miatt kellett abbanhagyniok tanulmányaik továbbfolytatását. Az intézetet igénybe venni akaróknak — személyes, vagy írásbeli érdeklődésére — tészséggel ad közelebbi felvilágosítást az intézet vezetősége: Budapest, VII., Bethlen-tér 2. sz. — Vörös katonák szolgálaton kivül nem viselhetnek fegyvert. A győri katonai kerületi parancsnokság rendelettel tiltja meg a szolgálaton kívüli fegyverviselést, azonkívül a lovaglóvessző és sétapálca viselését. A katonák a tapasztalat szerint a hadügyi népbiztosság rendeletével ellentétben oly alkalmaknál visellek oldal-, vagy lőfegyvert, amikor ennek viselése nemcsak tiltott, de felesleges, sőt veszedelmes is. Főleg a fiatalabb elemek tetszelegnek a kávéházakban, színházban, sétatereken fegyveresen és a nélkülözhetetlennek látszó lovaglóvesszővel és sétapálcával a kezükben. Ezzel a viselkedéssel a fegyvert, illetőleg a katonaság komoly voltát veszélyeztetik, sőt szokszor nevetségessé teszik magukat a közönség előtt. Ezeknek és egyéb félszegségeknek beszüntetése végett szigorú rendelettel szabályozta a hadügyi népbiztosság rendelete értelmében a fegyverviselést, amelyet csak kivonulás alkalmával engedélyez. A fegyvereket kizárólag a laktanyában, biztos őrizetben álló helyen, magánlakásokban csak kivételes esetekben lehet tartani, akkor is csupán a csapatparancsnok írásbeli engedélyével. A fegyverviselés ellenőrzését erre külön igazolvánnyal ellátott katonák végzik. Oly katonáktól, kik jogtalanul viselnek fegyvert, a fegyver és töltény a helyszínen elkobzandó, ellenszegülés esetén az illető letartóztatandó. Szükség esetén a legközelebbi vörös 5r ennél az ügyködésnél igénybe vehető. Az elkobzott fegyver tulajdonosa fegyelmileg, vagy forradalmi törvényszék által büntetendő. — Megteltek a gyógyfürdők. A fürdőbeutalás óriási nehézségeiről élénk tanúbizonyságot szolgáltat az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak a pápai pénztárhoz intézett távirata, melyben közli, hogy a gyógyfürdők megteltek, beutalások csak a megüresedéshez képest sorrendben történhetnek. Aki lakásról tud gondoskodni, soronkivül elhelyezhető. A gyógyfürdők igénybevételének tartama helyszűke miatt legfeljebb 3 hét lehet. Ha a tag nem munkaképtelen beteg és ennélfogva a pénztár terhére nem részesíthető gyógyfürdősegélyben, de orvosi javaslat alapján üdülés céljából a saját maga költségén gyógyfürdőzni kiván, az ily tagok beutalásra javasolásánál a helyi szervek legyenek figyelemmel arra, hogy az ilyen tagok közül azokat javasolják beutalásra, akik anyagilag kevésbbé tehetősek. A Pápai Kerületi Munkásbiztosító Pénztár felettes hatóságának ezt a táviratát azzal a kérelemmel közli az érdekelt pénztári tagokkal, hogy a táviratban közölteket a fürdőzési igény előterjesztésénél szíveskedjenek szem előtt tartani. — Ifjumunkásmozgalom. A Közoktatásügyi Népbiztosság 53. számú rendelete értelmében a szabadoktatás csak a 8 órai munkaidő után 6 órakor veszi kezdetét. Felhívjuk az összes ifjúmunkásokat, hogy a szabadoktatáson pontosan jelenjenek meg, mert minden igazolatlan mulasztásért egy hónappal később szabadulnak fel. A munkaadókat és segédeket pedig felkérjük, hogy az ifjúmunkásnak legyenek segítségére a szabadoktatás látogatásánál. — Németbányáról ismét lehet fát szállítani. A városi fahivatal értesíti a város lakosságai, hogy a németbányai erdőn kiutalt tűzifa folyó hó 28-tól, hétfőtől kezdve ismét szállítható. — Katonaruha beszolgáltatása. A pápai vörös őrség a kormányzótanács erre vonatkozó rendelete alapján közli, hogy minden polgári egyén 3 nap alatt köteles beszolgáltatni a tulajdonában lévő katonaruhát. Kivételt csupán azok képeznek, kiknek egy rend katonaruhán kivül egyéb polgári öltönyük nincs.. Ezek a katonaruhát továbbra is viselhetik, de csupán kalap vagy polgári sapka viselése mellett. Katonasapka viselése tilos. Ha e felszólítás kellő eredménnyel nem járna, úgy a vörös őrség szigorú házkutatást fog tartani s akinél elrejtett katonaruhát találnak, azt a forradalmi törvényszék szigorúan fogja büntetni. — A vadászati jog reformja* A Népgazdasági Tanács 95. sz. rendelete a vadászati jogot a Tanácsköztársaság javára lefoglalta. Minden eddigi vadászati engedély, jogosítvány és minden eddigi haszonbérleti szerződés vadászati területre vonatkozólag érvényét veszíti. A vadászati területek és azok tartozékainak őrizetével, gondozásával és felügyeletével eddig is megbízott alkalmazottak továbbra is kötelesek teendőjüket elvégezni. A vadászat gyakorlásának előfeltétele a vadászati jog megszerzése, amelyről kiállított igazolványok egyszersmind a vadászat gyakorlására szükséges lőfegyverek tartására és használatára is jogosítanak. Vadászati igazolványt csak az kaphat, aki: a) 18-ik életévét betöltötte, b) saját munkájából él és valamely szakszervezeti tanács által elismert szakszervezet tagja, c) politikailag megbízható, d) a vadászatban és a lőfegyverek kezelésében jártassággal bir. A vadászati igazolványt 500 korona ellenében egy évi időtartamra és pedig augusztus 1-től julius 21-ig adják ki és az egyszersmind jogot ad egy sörétes és egy golyós vadászfegyver tartására. Aki ennél több vadászfegyvert tart, minden egyes cső után évenként további 20 korona díjat fizet. Automatikus fegyvereknél pedig, aszerint, hogy hány lövést tartalmaz, annyiszor évente 20 koronát. — Tűzifa- fűrészelés dija. Az intéző-bizottság mult hó 24-én tartott ülésében a tűzifa géppel való fürészelésének maximális diját ölenként 50 K-ban állapította meg. — Engedély olajmalom felállítására. Az intéző-bizottság engedélyt adott Tálos Ferenc és Tálos István pápai lakosoknak hogy a Csóka-utcában saját házuk kertjében egy olajmalom felállítására. — Visszatért internáltak bevonulása. A magyar hadügyi népbiztosság 82.869 eln, 31/1919. számú rendelete értelmében, az internálva volt és visszaérkezett polgári egyének, amennyiben sorozásuk alkalmával katonai szolgálatra alkalmasnak találtattak, csak visszaérkezésüktől számított 8 hét letelte után tartoznak szolgálattételre bevonulni. Állami anyakönyvi kivonat. Születés: Julius 26. Fülöp István kocsis és neje Horváth Anna, leánya: Rozália. Julius 28. Németh Ferenc vasúti munkás és neje Czirfusz Rozália, leánya: Anna. — Weigl Kálmán szabó és neje Bauer Adél, leánya: Margit. — Horváth László kőmives és neje Csehi Erzsébet, fia; Imre. 29. Tulok Antal géplakatos és neje Schiller Mária, fai: László. Julius 30. Nóvák Ödön irodatiszt és neje Galavics Mária, leánya: Karolina. — Domonkos Imre napszámos és neje Fras Mária, fia: István. Halálozás: Julius 25. Özv. Lőwinger Ignácné szül. Lőwinger Mária irhás-segéd özvegye, 87 éves, elaggulás. — Fiegl János cipész, 62 éves, szivbaj. Julius 26. Özv. Györké Sándorné szül. Klára Zsuzsánna magánzónő, 86 éves, elaggulás. — Pipók Margit 17 éves, tüdővész. Julius 28. Marton József 2 hónapos, veleszületett gyengeség. — Kovács Margit 7 hónapos, tüdőlob. Julius 29. Kállai Gizella 4 napos, éretlenség. Házasság: Julius 26. Pap Vince mészárossegéd és Mógor Mária szövögyári munkásnö. — Kovács Imre vasúti vonatfékezö és Zsuppán Mária dohánygyári munkásnö. — Pitzer Pál városi kézbesítő és Stilet Rozália. — Takács Mihály földmives és Gerecs Juliánná. — Szekeres István vörös őr és Bolla Katalin. — Dömötör József nyomdász és Frászt Erzsébet. Julius 28. Csukárdi János kocsis és Janás Mári* téglagyári munkásnö. Julius 29. Patyi László szövőgyári munkás és Száki Mária. Egy alig használt RUGANYOS KOCSI és egy lóra való sárga kulcsu LÓSZERSZÁM francia gyeplüveí, szabad kézből eladó. Bővebb értesítést nyerhetni Weiszmann Hugónál, Rákóczi-utca 31. Szellemi Termékek elosztó helye 0C3T Fő-utca 13-ik szám- "SS®