Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-06-02 / 22. szám

A hatósági kiküldötteket, amennyiben azok nem tisztviselők, valamint a termelő érdekeltség képviselői, elsősorban a katonai szolgálat alól felmenteit egyének sorából kell venni. A bizottság harmadik tagjáról, a H.T. átvevő közegéről központilag fog gondoskodás történni. Az átvevő bizottság elnökei és tagjai, amennyiben nem köztisztviselők és nem szolgálatban álló katonák, esküt vagy fogadalmat tesznek. Csak a H. T. meghatalmazottja nem tesz esküt, mert működéséért a H. T.~ vei kötött szerződés alapján viseli a felelősséget. A közélelmezési miniszter gondoskodik az átvevő bizottság tagjainak díjazásáról is és felhívja az alispánt, illetve a polgármestert, hogy az átvevő bizottságok megalapítására vonatkozó munkát haladéktalanul kezdjék meg, az előirt időre fejezzék be és a jegyzéket junius 15-éig külön sürgetés bevárása nélkül okvetlenül terjesszék fel hozzá. A másik rendelet az»1918. évi termésből várt egyes terményekre nyújtandó előlegrő intézkedik és egyúttal hatálytalanít és eltilt minden olyan szerződést, amely az 1918. évben várható mezőgazdasági terményeknek átalányban történő, vagy az ily termés reményének meghatározott áron való adás-vételére vonatkozik. Megtiltja a rendelet a mezőgazdasági terményeknek előrevaló eladását is. Ez az intézkedés a rendelet életbelépte előtt létrejött ügyietekre is alkalmazandó. A Haditermény, valamint a H. T. Részvénytársaságnak erre felhatalmazott pénzintézetek által nyújtandó előleget csak 1918. évi szept. 25-ik napjáig, tengerire pedig 1918. évi november 30-ik napjáig lehet adni; búzára és fajtengerire métermázsánként 30 koronát, rozsra, kétszeresre, árpára, zabra, kölesre, közönséges tengerire 25 koronát, káposztarepcére és réparepcére 60 koronát. A termelő a termésből várt azt a terménymenniséget, amelyre előleget kapott, maximális árban a haditerménynek köti le eladásra. Ha a termelő haszonbérlője annak az ingatlannak, amelynek várható termését a H. T.-nek eladásra leköti, úgy a lekötéshez ki kell kérni a haszonbérlő hozzájárulását is, aki azt nem tagadhatja meg, ha a terményeknek a rendelet értelmében eladásra való lekötése biztonságát nem érinti. A termelő az előleggel lekötött termésmennyiséget el nem adhatja, azzal nem rendelkezhetik, hanem köteles azt a H. T.-nek átadni. A rendelet többi része büntető intézkedéseket foglal magában. A rendelet az idén 20—25 százalékkal magasabb összegben állapította meg az idei termésre adható előlegeket, mint a mult évben és ez az emelés megfelel annak az idei magasabb maximális áraknak. A Böröcz-árvák tulajdonát képező Salétrom-utca 7., Rozmaring-utca 2. és Zöldfa-utca 22. számú házak 1918. évi junius hó 17-én délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hivatalban önkéntes birói árverésen eladatnak. Szinház. A mult héten két újdonság került szinre: Az erősebb és az Özvegy kisasszony. Egyik újdonság sem volt sem új, sem jó. De mit csináljon a szegény direktor? Elkönyveli a telt házak jövödelmét, örül, hogy a színészeknek háborús pótlékra való jut és előadat olyan darabokat, aminőket a szegényes háborús drámaés operett-irodalom nyújt. Ö maga nem ér arra rá, hogy színdarabokat és operetteket írjon és komponáljon. Ha ráérne, a közönség kedvéért ezt is megtenné. így hát nem tehet mást, mint hogy e héten megkezdi a slágerek előadását. Szombaton Martos Ferenc és Huszka Jenő fülbemászó melódiákban gazdag operettjében, a „Bob herceg"-ben gyönyörködött a színházat zsúfolásig megtöltő közönség. Kiss Cecil ennivalóan hercig „Bob herceg" volt. Alakítását a legapróbb részletekig gondosan kidolgozta, de azért nem veszett el a részletekben, hanem Bob fő jellemvonásait élesen kidomborította. A fiatal herceg bájos pajzánsága, az ifjú lágy, olvadozó szerelme, felébredt királyi méltósága művészi ábrázolóra talált benne. Az ujjongó felkiáltás, mely meglepő örömében szivéből kitör, midőn a harmadik felvonás végén Anniét, mint menyasszonyát viszontlátja, mélyen szivünkbe markolt. Szigethy Annus, mint Annié bájos menyasszony volt. Az a boldogságtól sugárzó arc, mellyel az ablaka előtt olvadozóan éneklő szerelmesére lenéz, visszatükrözte az ő nagy színészi kvalitásait is. Homokay méltóságos királynő volt. Kisebb szerepeikben Molnár, Endrődy, Pécskay és Dezső kiválót nyújtottak. Vasárnap délután a „Vig özvegy" ment Kállay Jolán vendégfelléptével, este Kálmán Imre operettje, a Cigányprímás". E kitünÖ előadást az ősszel méltattuk. Uj volt benne Érczkövy, ki érces hangján, meleg átérzéssel és mély átértéssel énekelte Rácz Pali szép nótáit. Kis Cecil a valósággal fascinálta a közönséget, melynek frenetikus tapsait legbájosabb mosolyával hálálta meg. Juhász Margit (Juliska) és Telekán Valér (Laci) tisztán csengő hangon és nagy hatással énekelték Kálmán Imre gyönyörű melódiáit. Homokay eredeti és szellemes felfogással adta a zajos multu grófnőt. Az utolsó felvonásban a jogosulatlanul betolakodó karzati közönség folyton zavarta lármájával az előadást. Ilyesmi Mucsán sem történik. Ennek ismétlődését bármi módon meg kell akadályozni. Hétfőn „Az Erősebb", Kisbán (gróf Bánffy) Miklós színműve került szinre. Pogány Béla, mint Julián gróf nagy drámai erővel, komoly méltósággal adta szerepét, a lelkében duló lelki tusát, melybe a testvéri szeretet és sógornője iránti szerelem sodorta, nagy jellemző erővel szemléltette. Kár, hogy a hév sokszor túlságosan elragadja, és ilyenkor rekedté kiabálja magát. Molnár az ébredező és fokozódó féltékenységet művészi módon érzékeltette, a betegségi jelenetet nagy művészettel adta. Kiss Mariska, Marianna szerepének minden elfogadható részletét tiszta művészi eszközökkel és tehetségének varázsával kiaknázta, hálátlan szerepét is hatásossá tudta tenni. Homokay Teréz grófnő szentenciáit a szellemes rezignáció hangján mondta el. A rendezésbe egy-két hiba csúszott be. így midőn az erdőjelenetben a holdban gyönyörködnek, a holdat jelképező villamos reflektor hátukra süt. Midőn Pogány a kősziklára felmegy, szépen átsétált az örvényen, mely a szöveg szerint a szikla alatt van. A termet zsúfolásig megtöltő közönség minden felvonás után zajos tapssal hivta a lámpák elé a szereplőket. Kedden megismételték a Bob herceget. Szerdán és csütörtökön két közismeretlenségnek örvendő szerző énekes vígjátéka, az Özvegy kisasszony került szinre. Ha nincs egy gyüszünyi ötleted és mindenáron énekes vígjátékot akarsz irni, mert nincs más becsületes mesterséged, mellyel annyi pénzt lehetne a közönség zsebéből kimuzsikálni, mint a darabirással: végy elő néhány százszor elcsépelt trükköt, toldj közé egy tucat agyonnyuzott kabarénótát és kupiét, fél tucat táncot, melyben a táncosnők lábukkal a mennyezet felé rugdosnak, hivj segítségül olyan elegáns, Adoniskülsejü szinészt, mint Örvösy, olyan zengőhangú énekesnőt, mint Lantos Lola, olyan fiatal, bájos szubrettet, ki olyan kedvesen táncol, mint Szigethy Annus, olyan boszorkányos ezermestert, mint Molnár János, ki egyaránt kitűnően játszik, táncol és fütyöl, olyan kiváló jellemszinészeket, mint Medgyessy Erzsi és Pogány: akkor kész az operett, kész a siker és kész — a kritika. Pénteken a „Csárdáskirálynő"-t játszották Kállay Jolánnal a címszerepben, aki eredeti felfogással játszotta Bereczky Silvia szerepét, különösen a drámai részleteket adta nagy bensőséggel és hatással. Kálmán Imre hol lágy, olvadozó, hol tüzes, pattogó, hol a forró szenvedély lángjától magasan szárnyaló dallamait tisztán csengő, nagy terjedelmű hangján nagy művészettel adta elő, amiért méltán megérdemelte a közönség sűrű tapsait. A nézőtér nem telt meg egészen., Szombaton Mágnás Miska került szinre Bihari Böskével Marcsa szerepében. v. i. KA R C OLÁT a mult hétről. Csak kitartás ! kedvező jelek mutatkoznak az egész vonalon és ennek következtében a hangulat is biztatásra és kitartásra kötelez bennünket. Nemcsak a harctérről érkező győzelmes hirek, de a terméskilátások is arra engednek következtetni, hogy végre „megtört a jég" és teljes bizalommal nézhetünk a közelgő eseményekre, melyek biztos zálogát képezik a végleges békemegkötésének. A jelenlegi harctéri helyzet sok problémát rejt magában, melynek megoldására csakis azok hivatottak, kik a stratégia titkos szálait kezükben tartják és irányítják, de az előzmények és az eddigi tapasztalatok után egész nyíltan állíthatjuk, hogy a háború utolsó stádiumába érkezett és a döntés lehet, hogy hetek, de az is megtörténhetik, hogy hónapokig is kihúzódik, de ez a pár hónap most már nem nyom sokat a latban, a főcél az, hogy a téli hadjárat be nem következését biztosítsuk. Ez pedig az előjelek után ítélve, már teljesen biztosítva van. Annyit irtunk már a közeli békéről, hogy már magunk is resteljük az ügyet és hogy mindig húzás-halasztás volt az eredmény, arról mi igazán nem tehetünk. Mi teljes jóhiszeműséggel jeleztük a közeli békét és hogy ez még mindig be nem következett, az nem a mi rovásunkra irható, hanem a folytonos közbejött akadályoknak tulajdoníthatók, melyek húzzák-halasztják ugyan a béke ügyét, de végeredményében mégis a mi álláspontunk fog győzni, ez a fő — ami a fazékba fő. Igenis, ami a fazékba fő! Már több ízben jeleztük, hogy a boszorkánykonyhán mi minden lesz a fazékba főzve, s milyen exotikus keverékekkel szítják a tüzet, de azt is leszögeztük, hogy a keverékek már fogyatékán vannak, a bűzös gázak már elillanófélben vannak és elérkezett az idő, hogy a boszorkányhonyha szakácsai kénytelenek lesznek a kavaró kanalat le-