Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-05-26 / 21. szám

a sajtót, de megkívánja, hogy a kritikát az „audiatur et altéra pars" elvén gyakorolja. Ezek előrebocsájtása után felhívja a figyelmet a polgármesterválasztás aktusára és nagyjelentőségű voltára. Jelzi, hogy a polgármester nyugdíjaztatása után rögtön kiirta a pályázatot, annak lejárta után kitűzte a választó közgyűlést, kéri a képviselőtestületet, hogy a választási jogot lelkiismerete tudatában teljesítse és ezennel a választó közgyűlést megnyitja. A választó közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkéri Keresztes Gyula, Kis József, Mesterházy László, Wuest Ferenc és Steinberger Lipót képviselőket. A választási elnök mellé bizalmi férfiakul Faragó János, Krausz József N., Langraf Zsiga és Legény Ferenc képviselőket jelöli ki. Bejelenti, hogy a kijelölő választmány délelőtt 9 órakor ülést tartott és a polgármesteri állásra a következő sorrendben: dr. Tenczlinger József, dr. Molnár Imre és dr. Hajnóczky László pályázókat jelölte. A titkos szavazást elrendeli és a szavazatszedő küldöttség tagjaiul dr. Fürst Sándor elnöklete alatt Wuest Ferenc és lic. Rácz Kálmán képviselőket kéri fel. A szavazás tartamára a közgyűlést felfüggeszti. A szavazás betürendbeni felhívás útján történik. A névsort Szokoly Viktor jegyző olvasta. A szavazás fél óráig tartott és 11 órakor nyert befejezést. Elnök az ülést újból megnyitja és felkéri a szavazatszedő-bizottság elnök jelentését a szavazás eredményéről. Dr. Fürst Sándor szavazatszedő-bizottsági elnök jelenti, hogy beadatott összesen 166 szavazat. Ebből dr. Tenczlinger József 103, dr. Molnár Imre 45 és dr. Hajnóczky László 17 szavazatott kapott. Egy szavazólap üres volt. Elnöklő alispán a jelentés alapján kimondja, hogy Pápa város képviselőtestülete 41 szótöbbséggel dr. Tenczlinger Józsefet a város polgármesterévé 1921 május 22-ig megválasztotta és egyben indítványozza, hogy a megválasztott polgármestert küldöttségileg hívják meg a tanácsterembe. A bizottság tagjaiul dr. Antal Géza elnöklésével Kriszt Jenő, Sült József és Steinberger Lipót képviselőket kéri fel. Rövid időn belül szűnni nem akaró éljenzés közepette megjelent dr. Tenczlinger József megválasztott polgármester a tanácsteremben, kit Bibó alispán lelkes szavakban üdvözölt ebben az állásában. Benne egy oly férfiút ismer, aki ezen nagyjelentőségű állásnak meg fog tudni felelni. Mint polgármester, közölje vele mindenkor a város igaz és jogos követeléseit és igéri, hogy ő mint alispán mindig a megértés álláspontjára fog helyezkedni. Egyben felszólítja az eskü letételére. Dr. Tenczlinger József hálás köszönetet mond mindazoknak, kik őt megválasztották és az alispánnak a szívélyes üdvözlésért. Egy kérelmet és egy nyilatkozatot intéz az ellenpárthoz. Ő polgármestere akar lenni Pápa város egész 22.000 lakosának. Eddigi pályáján is tárgyilagos volt, ezután is az lesz mindenkivel szemben. Esküt egyelőre nem tehet, mert a törvény ezt tiltja, hanem amint felmentése ezt megengedi, maga fogja kérni az eskü letételét. Mielőtt programmbeszédét megtartaná, Mészáros Károly elődje felé fordul, aki ércnél maradandóbb emléket állított fel 22 évi polgármesteri működése alatt, kéri őt tudásával támogatni. Ezután előadta hatalmas, nagy programmtervezetét. Kockázatos és lehetetlen munkatervet — úgymond — adni, mert a háború újabb és újabb helyzetet teremt elénk. Annyit leszögez, hogy munkáját két részre osztja: I. A jelen feladat és II. A jövő munkája. A jelen feladat közé első sorban a közélelmezés biztosítását sorolja. Minthogy a legújabb intézkedés szerint a 10.000 lakoson felüli városok közvetlenül a közélelmezési hivatal fennhatósága alatt lesznek élelmezve, igéri, hogy személyes intervencióval fogja tőle telhetőleg közélelmezésünket biztosítani. A jövő munkájában a főispán útján fog haladni, kinek szociális érzésében munkatársa kíván lenni. A harctérről visszatérő katonáknak biztos megélhetést kell teremteni. Rendezni kivánja a lakásmizériát, közegészségügyet (városi kórház), csatornázás létesítését és a szegényügy rendezést. Tisztviselő társaihoz tele szeretettel és bizalommal fordul. Rajta lesz, hogy anyagi helyzetükön javítson. Azért van a tisztviselői kar, hogy a közönséget szolgálja és minden egyes polgárt ügyes-bajos dolgaiban támogassa. A város háztartásában elve a bölcs takarékosság lesz. A függő kölcsönök konvertálására fog törekedni és új jövedelmi források megnyitására minden lehetőt el fog követni és pedig gyári vállalatok létesítésével és több termelés elérésére gazdasági vállalatok idehozatalára fog törekedni. Pápa város önálló hatósági jelleggel felruházását eminens kérdésnek tartja. Ipari életet akar teremteni és ezért városunkban ipar és kereskedelmi szakiskola létesítésére a szükséges lépéseket kivánja megtenni. Nagy súlyt helyez a városi párt megalakulására, hogy a közügyeket előzetesen, nyugodtan és higgadtan a fehér asztal mellett megbeszélhessék. A közgyűlési teremben politika nem foglalhat helyet s ezzel aposztrofálta dr. Antal Géza képviselőnk álláspontját a polgármesterválasztási mozgalomban. Belbékét kér a választás lezajlása után és citálja Bódi Ferenc polgármester azon mondását, hogy szerződjenek mellé munkatársaknak. Végül azzal fejezi be több izben zajos tetszésnyilvánításokkal félbeszakított tartalmas beszédét, hogy kéri a Mindenhatót, hogy adjon neki erőt és egészséget, hogy mindenkor és minden téren ennek a városnak üdvére és naggyá tételére eredményesen munkálkodhassunk. Percekig tartó éljenzés és taps után dr. Antal Géza orsz. képviselőnk szólalt fel és a tőle megszokott szónoki hévvel üdvözölte Tenczlinger Józsefet mint Pápa városa megválasztott polgármesterét. Beszédében szubjektív momentumokat említ fel. Semmi érdemet nem lát abban, hogy ebben a választásban politikai és felekezeti szempontokon felülemelkedett. A képviselőtestületnek mintegy 25 éve tagja, de a tanácsterembe felekezeti ség üszke soha sem tudott beférkőzni. Reméli, hogy ez a szellem továbbra is fog uralkodni. Ő is leszögezi a polgármester ebbeli igéretét. Nem volt egyhangú a választás, de az ellentét nem az ő személye ellen irányult, csak ragaszkodás az ellenfél személyéhez. A választás után a hullámok el fognak simulni és az egész város támogató társakul fog hozzászegődni. Szentül meg van győződve, hogy Pápa város képviselőtestülete jól választott, amikor őt megválasztotta. Lelkes éljenzéssel kisérték képviselőnk beszédét. Az éljenzés csillapultával Bibó Károly elnöklő alispán köszönetet mond a képviselőknek higgadt magatartásukért, úgyszinte a szavazatszedő bizottságnak szives közreműködéséért és ezzel a közgyűlés az alispán és polgármester lelkes éljenzéssel befejezést nyert. = Hirdessen = a Pápai Közlönyben. Színház. Hamar kiderült, milyen célra emelte fel dr. Patek a színházjegyek árát: a színészek háborús pótlékkal való segítésére. Ha dr. Patek üzletember, akkor igen tiszteletre méltó kalmár, mert jövödelmének tekintélyes részét humánus célra fordítja. A közönségen múlik, hogy e szép célt továbbra is megvalósíthassa. A színészek megteszik a magukét, mert magas színvonalú előadásokat mutatnak be. Buzgalmukat a hőség nem csökkenti, sőt lelkesedésüket a forráspontig hevíti. Szombaton a Sztambul rózsája, Vasárnap d. u. a Gyimesi vadvirág, «te ismét Sztambul rózsája került szinre. Hétfőn d. u. az Iglói diákokat, este Kálmán Imre operettjét, az „Obsitost" játszották. Medgyessy Erzsi, a nemzetes asszony, olyan kedves volt, mint egy drága, jólelkű öreg mama — ki még nem anyós. Kis Cecil a „finom", álműveltségét fitogtató lány szerepében igazán finom alakítást mutatott be. Nádassy Micinek, a kitörő öröm és fájdalmas meglepetés hangjai szivéből fakadtak és szivbe markoltak. Örvössy kifogástalanul énekelt és igen rokonszenvessé tudta tenni az Obsitos alakját. Dezső és Endrödi mókáin sokat kacagott a közönség. Kedden a Mágnás Miskát adták Bihari Böskével Marcsa szerepében. Bihari Böske e szerepét az ősszel méltattuk. Ez este ép úgy, mint akkor, bájt, kedvességet, ötletességet, . derűt hozott a színpadra és fellépte, mint mindig, az operett Múzsájának valóságos ünnepe volt. Örvössy Baracs Ivánja, Kállay Miskája ismert kitűnő alakítások. Lantos Lola Rolla szerepében szép énekével gyönyörködtette a közönséget, különösen pedig az igazi énekművészet barátait. Szerdán este Drégely Gábor szellemes vígjátékát: „A kisasszony férjét" játszották. Kállay Sándor Dorozsmay István és Endrődy Miklós Halmai szerepében tökéletesen elfelejtették a közönséggel, hogy előző este Miska, illetőleg az operettszerüleg együgyü gróf Korláth szerepét játszották, annyira beleélték magukat a darab finom tónusába. Kis Mariska teljesen a szerző intenciói szerint alakította szerepét és a darab szellemes fordulatait tökéletesen érvényre juttatta. Molnár Gáthy Pál szerepében kissé hamar árulta el, hogy csak szerepet játszik és így alakítása túlságosan átlátszó volt, különben a finom szalóni társalgás hangját épúgy eltalálta, mint máskor a legmagasabbra csigázott emberi szenvedélyekét. — Rózsay Russi Gáthy Pálné szerepében igen ötletesen és kedvesen beszélt. Az előadás menete kissé vontatott volt. A közepes számú közönség jól mulatott. Csütörtökön másodszor adták „A kisasszony férjét" valamivel jobb és gördülékenyebb előadásban, mint előző este. A színház is kissé jobban megtelt. Az összes páholyok el voltak foglalva. A drámai és vígjáték előadások látogatottságát fokozni lehetne egy fiatal, tehetséges drámai szende, vagy naiva szerződtetésével, a darabok gondosabb betanulásával, a felvonásközök megrövidítésével és az így nyert idő oly módon való felhasználásával, hogy a prózai előadás előtt, vagy után egy értékes, melodikus egy felvonásos, rövid zenésdarabot adnának. Pénteken negyedszer adták a „Sztambul rózsáját". Midili szerepét, melyet az első három előadáson Kis Cecil játszott, most Szigethy Annus vette át. Alakítását fiatalos üdesége, élénk temperamentuma és aranyos kedélye fö-