Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-05-12 / 19. szám

maximális árban 30 korona helyett 3 koro­nába kerül, éppen így ha a hatóság az összes kellékeket maximális árban hozzá /érhetővé tenné, a számítolt 30 korona polgári haszon mellett nem kerülne egy pár cipő még 60 koro­nába sem, holott a most kiadott cipőár maxi­málás szerint egy pár lábbeli 120—165 koronába kerülhet. Szomorú csak az a dologban, hogy a a publikum kizárólag a lábbeli készítőket te­kinti uzsorásoknak (sajnos, minden szakmában vannak nem tisztességesek is) azon szorgalmas iparosokat hurcolja meg, akik elvégre is min­den pár cipőt verejtékes munkával állítanak elő s ha szerzett is egyik-másik egy-egy viskót (békében is volt háztulajdonos lábbeli készítő), azért százezres és milliós birtokhoz egy sem jutott, mint akárhány kereskedő, spekuláns, vagy agrár ember, kiket a háborús konjunktura arány­talanul jobb helyzetbe hozott, mint bármelyik szerencsés lábbeli iparost. A pápai ipartestület lábbeli szakosztálya. KARCOLAT a mult hétről. Nagy események küszöbén ! Amig a harc­téren erősen folynak a duló és döntést provo­káló harcok, ez alatt a diplomácia erősen dön­geti a falakat a végleges béke megkötésére. Még javában dolgozik ugyan az alattomos fon­dorkodás és intrika a háború minél továbbra való halasztására, de mindhiába a törekvésük, mert a gyümölcs megérett és a közeli béke­kötés megkötésére dezignált államok már erősen pengetik a békére való hajlamukat. Ezt a for­dulatot nagyban elősegítették a már megkötött külön békekötések, főleg a legutóbbi román béke megkötése és a nyugoti fronton a köz­ponti hatalmaknak fényes harci eredményei. Széltében-hosszában azt hangoztatják, hogy addig, míg az olaszok ellen elkészített nagy offenzíva sikeres befejezése véget nem ér, addig szó sem lehet a békekötés reményéről, de, aki lépést tart a harctéri események fejlődésével, az tisztán láthatja, hogy az olaszok körében is már nagy a lehangoltság és a kulisszák háta mögött a diplomácia nagy munkát végez és ez késlelteti is a már régen hirdetett nagy olasz offenzivánk megkezdését. Lehet, hogy tévedünk, mert hát mi ma­gunk leszögeztük már több izben azt a tényt, hogy ez a világháború minden józan felfogást tótágasra állított, és az is tény, hogy már hó­napokkal ezelőtt is a helyzetet is megérettnek tartottuk a béke megvalósulásba és a legkriti­kusabb pillanatban az egész kombinációnk dugába dölt, de mindennek dacára az a véle­ményünk, hogy a hur már annyira megfeszült, hogy ezen harci muzsikát nem lehet folytatni, ez a hur szakadás alatt van és rövid idő alatt a béke olajágát fogják megfeszíteni és azon fog­ják a fülbemászó dallamokat megszólaltatni. Áttérve a helyi viszonyokra, igen moz­galmas események színhelye lett városunk. Ezen mozgalmat a legközelebbi polgármesteri válasz­tás idézte elő. Az egész város lakossága ezt tárgyalja és izgatja a kedélyeket. Ezen mozga­lommal kapcsolatosan a főispánunk lemondása is izgatja a kedélyeket és a vezető férfiak minden lehetőt elkövetnek, hogy főispánunk maradását illetékes helyen kieszközöljék. Fő­ispánunk a mult hét folyamán városunkban időzött és úgy a vasúti állomáson való tüntetés­szerü és meleg fogadtatása, valamint városunk­ban való időzése alatt meggyőződhetett azon őszinte ragaszkodásról és szeretetről, amely személye iránt megnyilvánul. Összegezve a helyzetet, városunkban most nagy közigazgatási hangulat uralkodik. Polgár­mesterválasztás, főispánváltozás és ezzel kap­csolatosan egyéb más városházi ügyek lekötik városunk társadalmának gondolkozását. — Szóval, mozgalmas napokat élünk! Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a polgár­mesteri állás betöltésére az összes városi kép­viselőket mozgósította. Az hirlik, hogy Pápa városa a mngválasz­tandó polgármestertől egészen új nótákat kö­vetel. / Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a polgármesterválasztásra egyen­geti az utat. Az hirlik, hogy a polgármester a közügyek terén csak mint polgármester vonul nyugalomba. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány egész­sége annyira helyreállott, hogy féllábbal a hivatalában képzeli magát. . • Az hirlik, hogy a rendőrök úgy várják az államosítást, mint a gazdák a májusi esőt. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság tagjai a kötelességük teljesítésére ráfizetnek. Az hirlik, hogy a közélelmezési iroda feminista jelleggel van felruházva. Az hirlik, hogy Pápán a háború alatt sok ember megzsirosodott. Az hirlik, hogy Pápán a lógós emberek akasztófáról álmodnak. Az hirlik, hogy Pápán sok szimuláns em­bert lehetne rekvirálni. Az hirlik, hogy Pápán a trafik-nyomor szünőfélben van. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban a jó koszttal gyógyítják a betegeket, Az hirlik, hogy Pápán azért van kevés tojás, mert a tyúkok hadilábon állanak a kaka­sokkal. Az hirlik, hogy Pápán a szintársulat tagjai a kezdet nehézségeit már átnyalábolták. Az hirlik, hogy Pápán a szintársulat kö­rében erős kapcsalkódzás van kilátásba helyezve. Az hirlik, hogy Pápán a szintársulat né­hány tagja már megtalálta a régi foltját. Az hirlik, hogy Pápán azt a bizonyos „szép asszonyt" nagyon sajnálják. Az hirlik, hogy a darutollas legények a jelenlegi helyzethez vig arcot kénytelenek mu­tatni. Az hirlik, hogy a libatollas legények le vannak törve. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai az örök törvényben keresik a boldogsá­gukat. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban igen érdekes mozifelvételeket gyűj­tenek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban fiók lövészárkokat akarnak létesíteni. Az hirlik, hogy Devecserben a leányok udvarolnak a fiatal embereknek. Az hirlik, hogy a csóti fogolytáborban a lári-fárik megszűntek. Az hirlik, hogy Mezőlak és Békás között a forgalmi akadályok megszűntek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője minden éjjel szórakozásból portyázik. Nyomtatványait rendelje a főiskolai nyomdában. HÍREK. — A főispán marasztalása. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt a lemondott főispán marasztalása. A terem­ben valósággal ünnepies hangulat uralkodott. A főispán iránti őszinte tisztelet és szeretet ünnepi érzésekkel töltötte meg a sziveket. Tizenegy óra tájban Mészáros Károly polgár­mester üdvözölvén a nagy számban megjelent képviselőket, felkérte Sült Józsefet, hogy a napirend pontját adja elő. Sült József szép beszédben vázolta azokat a nagy érdemeket, miket a lemondott dr. Rainprecht Antal főispán rövid 10 hónapi működése alatt megyénk és városunk életében szerzett s indítványozta, hogy sürgősen keressük meg a vármegyét, miszerint hivjon össze mielőbb rendkívüli köz­gyűlést abból a célból, hogy dr. Rainprecht Antal főispán megmarasztaltassék a főispáni székben, melyet olyan áldásos tevékenységgel töltött be. Gyurátz Ferenc ny. ev. püspök midőn szívből jövő szavakkal, nagy elisme­réssel emlékezett meg a főispán hazafias és karitatív munkásságáról, készségesen csatlako­zott az indítványhoz. Böhm Samu a főispánnak a rokkant katonai ipari telepek, általában az iparügyek iránti érdeklődését magasztalólag említvén fel, az iparosság nevében jelentette be csatlakozását az indítványhoz. Dr. Kende Ádám azt a pótindítványt terjesztetette elő, hogy hasonló határozat hozatala céljából keres­tessék meg Veszprém városa s a vármegye minden főszolgabírói hivatala, illetőleg ezek utján a vármegye valamennyi községi képvi­selőtestülete. A közgyűlés ezek után Sült József indítványát dr. Kende Ádám pótindítványával egyhangú lelkesedéssel elfogadta, s ezzel a közgyűlés a főispán éltetésével véget ért. — Az üggyel lapunk vezető helyén is foglalkozunk. — A Tenczlinger-párt megalakulása. A polgármesteri állásra — mint már említettük — egyik komoly jelölt dr. Tenczlinger József veszprémi kir. ügyész. A képviselőtestület sok tagja máris mellé sorakozott, s mivel közeleg a választás ideje, szükségesnek tartották, hogy formálisan párttá alakuljanak. Az alakulás ál­dozócsütörtökön történt meg a volt Jókai-kör helyiségében. A tágas terem egészen megtelt érdeklődőkkel, kik között mintegy 70—80 vá­rosi képviselő volt jelen. Az értekezleten dr. Martonfalvay Elek elnökölt, aki — miután a jegyzőkönyv vezetésére felkérte dr. Scheiber Jenő ügyvédet — ismertette az összejövetel célját s ajánlotta, hogy a polgármesteri ál­lásra jelöljék dr. Tenczlinger Józsefet és ala­kítsák meg a pártot. Az értekezlet az indítványt dr. Lövy László hozzászólása után lelkesedés­sel elfogadván, dr. Kende Ádám indítványára a városban tartózkodó Tenczlinger Józsefet és dr. Rainprecht Antal főispánt dr. Antal Géza, Karlovitz Adolf és dr. Kocsis Lénárd tagokból álló küldöttség útján meghívták az értekezletre. A terembe belépő jelöltet riadó éljenzéssel fo­gadták, minek csillapultával dr. Martonfalvay Elek üdvözölte szives szavakkal és felkérte, hogy az értekezlet egyhangú bizalmával felajánlott jelöltséget fogadja el. Dr. Tenczlinger József az üdvözlést melegen megköszönvén, kijelentette, hogy a jelöltséget elfogadja és széles körvona­lakban nyomban megismertette programmját. Első sorban is kijelentette, hogy megválaszta­tása esetén a közélelmezés ügyét személyesen óhajtja intézni. Nagy súlyt helyez a szociális kérdésekre, gondjaiba veszi a hadbavonultak hozzátartozóinak, özvegyeinek, árváinak ügyét, fejleszteni fogja a város egészségügyét, céljául

Next

/
Thumbnails
Contents