Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-03-31 / 13. szám

A Magyar Gazdaszövetség előadása, A Magyar Gazdaszövetség a vár­megyei gazdasági egyesület kérelmére előadást tartott Veszprémben. A nagyszámban összejött gazdák érdeklődéssel hallgatták végig dr. Czettler Jenőnek, a Magyar Gazdaszövetség titkárá­nak előadását, ki a gazdák szervez­kedéséről és a mezőgazdasági szövet­kezetek létesítéséről beszélt. Dr. Czettler előadásában rámutatott arra, miként kell gazdálkodni a magyar gazdának a háború után, hogy azokat a nagy terheket, amelyeket a hadviselés a gazdákra fog róni, némikép el tudják viselni. Utal arra, hogy az országot egyedül a többtermés mentheti meg, a többtermelést pedig csak úgy érhetik el a magyar gazdák, ha szövetkezve, egyet­értve állapítják meg a jövő gazdálkodási programmot. Előadó ismerteti a külföldi mező­gazdasági szövetkezetek óriási ered­ményeit, feltárja, hogy szövetkezeti alapon mily sokkal előnyösebb a mezőgazdasági termények értékesítése, a gazdasági szük­ségleti cikkek beszerzése. Ajánlja az állattenyésztő-, tejszövet­kezetek létesítését, rámutat arra a nagy haszonra, amit a szövetkezeti kerígazdál­kodással és kerti vetőmagvak termelésé­vel el lehetne érni s ajánlja a vizierők­nek villanyosság fejlesztésére való fel­használását és pedig ezt is szövetkezeti úton. A háború után, ha a leszerelés meg­történik, a katonaság igen sok gazdasági gépet és eszközt fog a gazdáknak átadni, ezeknek a kiosztásával nagyon valószínű, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek is meg^ lesznek bizva. Igen előnyös volna, ha majd a jövőben, ahol arra szükség van, a felszabadult iparvasuíi sínekből és kocsikból, teherautókból ipar­vasuti szövetkezetet létesítenének az egyesületek. Dr. Czettler Jenő kijelenti, hogy a vármegyei gazdasági egyesületnek szövet­kezetek alakítására irányuló mozgalmát és egyéb szervezkedését a Magyar Gazda­szövetség minden erejéből fogja támogatni és sok sikert kiván a veszprémvármegyei gazdák szövetkezéséhez. Dr. Serbán Iván, a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetének igazgatója terve­zett előadását közbejött akadályok miatt nem tarthatta meg, helyette Holitscher Károly, az egyesület buzgó alelnöke beszélt a vármegyei gazdasági egyesüle­tek szövetkezeti áruosztályának létesí­téséről. Rámutatott azokra a bajokra, amely­lyekkel a magyar gazdának a háború alatt meg kell küzdenie és a nehéz meg­próbáltatások között egyedül a gazda­társadalom szervezkedése mentheti meg a földmivelő népet a katasztrófától. A földmivelő gazdák sérelmei csak akkor nyerhetnek orvoslást, ha szervezett lesz a földmivelő gazdaközönség. Buzdítja a gazdákat a tömörülésre, s kéri a falvak vezetőit, hogy szervezzék községeikben a gazdákat. Szervezett gazdaközönségnek meglesz ahhoz az ereje, hogy védekezzen, alkosson, ellen­ségeit legyőzze, a gazdálkodás akadályait elgördítse. Holitscher alelnök javasolja, hogy a gazdák terményeinek értékesítése és szükségleti cikkeinek beszerzése céljá­ból alkossák meg a gazdák a Veszprém­vármegyei Gazdasági Egyesület Áru- és Értékesítő Szövetkezetét és pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, mint köz­ponti szervvel kapcsolatban. A nagyszámban összejött gazdák lelkesedéssel fogadták el az alelnök propozicióját s egyhangúan elhatározták, hogy a legsürgősebben megalakítják a veszprémvármegyei gazdasági egyesület kebelében az Áru- és Értékesítő Szövet­kezetet. A szövetkezeti részvények árát 50 K-ban állapítják meg, hogy azt a leg­kisebb gazda is megvehesse és részt vehessen a szövetkezésben. Az Áru- és Értékesítő Szövetkezet alapításának munkálataival a gazdák értekezlete az egyesület vezetőségét bizta meg. Klein Oszkár földbirtokos azt kérte, hogy a gazdaszövetség, illetve annak veszprémi előadói Pápán is tartsák meg a hasonló szellemű és tárgyú előadást. Ugy dr. Czettler Jenő, valamint Holitscher Károly örömmel válalkoztak a pápai előadás megtartására és el­határozták, hogy május hó első hetében fogják az előadást megtartani, melyre a gazd. egyesület külön meghívókat fog kiküldeni. Jákói Géza orsz. gyűlési képviselő, dr. Magyar Károly egyl. elnöknek a hasznos előadás rendezéséért, dr. Czettler Jenő és Holitscher Károly előadóknak szép és érdekes előadásukért az egybe­gyűlt gazdák nevében hálás köszönetet mondott. K A RC O LAT a mult hétről. Megkezdődött a vitus tánc! Jól megérde­melt szörnyű táncot járatnak most a németek az angolokkal és ezt a szörnyű táncot karöltve járják most az angolok a franciákkal. Meg lett nekik jósolva, de ők büszkén visszautasítottak mindenféle békejobbot, most már felrobbantot­ták az aranyhidat, amelyen a tisztességes béke útjára térhettek volna és nem marad más hátra részükre, mint a teljes megadás és megalázás. Olyan rajtaütést kaptak, melyet kiheverni már nem tudnak és most már a verebek is elcsiri­pelhetik, hogy „ütött az ántánt végórája". Az utóbbi eseményekre, melyek a nyugati harctéren lefolytak, elmondhatjuk, hogy a néme­tek „egy csapásra két legyet ütöttek agyon". Az angol hadsereget pocsékká nyomorították és a franciákat remületbe hozták azzal, hogy Párizs tüzvonalba esett oly ágyukkai, melyek eddig csak a mesék országában szerepeltek. Ezeket a messzehordó ágyukat még mindig túlvilági csu­dáknak tartják, pedig hát — amint a tények igazolják — valóságos okádóhegyek, melyek az ántántnak végóráját hirdetik. Ami ezentúl jön, az már csak szomorú lehet az ántántra nézve. Ha rövidesen beadja a derekát, akkor is púpos marad örökre, ha pedig rövid időn belül nem adja be a derekát, akkor végleg letörik a szarvát és elküldik őket vagy Mekkába, vagy Medinába penitenciára. Ebben a vitus táncban, melyet az angol bácsi provokált, nemcsak a franciák fogják meg­inni a levet, hanem csúnya nótára készülhet az álnok olasz sógor is. Ezekre csak azt mondhat­juk, hogy végeredményében csak „a lutrit húz­hatják ki". Már készítik nekik az olasz fronton a bocskort, nemsokára — talán néhány nap múlva — rájuk is kerül a sor és nekik majd mi huzzuk el az éjjeli zenét, hogy „Sajó kutyám, jaj de mélyen aluszol". Ezek az olaszok úgy járnak most, mint annak idején Spanga, az országbíró gyilkosa. Előbb két cinkostársa akasztását kellett neki végig élvezni és akkor került reá a sor, látni kellett előbb azok vergődését és ezzel az érzés tudatában állott a bitófa elé. Ez a büntetés vár az olaszra. Látni kell elébb az angol és francia cinkostárs végzetét, tudva azt, hogy ez a sors vár ő reá is. Nem sajnáljuk az olaszokat, megérdemlik a bűnhő­désüket. Amit kerestek megtalálták. Szóval: — „Megkezdődött a vitus tánc!" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a polgár­mesteri állás betöltését fejfájással fogja meg­oldani. Az hirlik, hogy Pápa városa a polgár­mesteri állás betöltésére nagy offenzívát hirdet. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk a polgármesteri állás betöltésére sem­legességet jelentett be. Az hirlik, hogy a polgármester alig várja már, hogy leszerelhessen. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány már fo­galmazza a nyugdíj iránti kérvényét. Az hirlik, hogy a rendőröknek csak akkor van szabadnapjuk, ha betegek. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság a vármegye jóakaratát nem élvezi. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában ígéretek és biztatások jutányos áron kaphatók. Az hirlik, hogy Pápán az országos vásár alkalmával a lovak lefőzték a marhákat. Az hirlik, hogy Pápán nagymennyiségű gyufa tartalékba lett helyezve. Az hirlik, hogy Pápán a gyufahiány is megdrágítja a trafikot. Az hirlik, hogy Pápán a tavaszi sziniéva­dot is el akarják rekvirálni. Az hirlik, hogy Pápán sok hadisegélyt meg lehetne operálni. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban április 1-én a kincstári menázsit rendezik be. Az hirlik, hogy Pápán sokan a hadiadónál meg lettek nyomorítva. Az hirlik, hogy Pápán sok embernek ko­rog a gyomra. Az hirlik, hogy Pápán ez idén a Iaska­közvetítés elmaradt. Az hirlik, hogy Pápán csak „azt a szép asszonyt" sajnálják. Az hirlik, hogy a darutollas legények a húsvéti ünnepekre be lettek sorozva. Az hirlik, hogy a libatollas legények kö­zül többen a húsvéti ünnepekben laska-elleni kihágást követnek el. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai jelenleg a szapora-kurát tartják. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban csak rövid távolságra lőnek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban név­telen leveleket gyártanak. Az hirlik, hogy Devecserben egy vőlegény megrúgta a menyasszonyát. Az hirlik, hogy Békáson bemondták az ultimót. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője a Bakony-erét minden éjjel áthidalja. #»**«**#*»«***** « **************** Ne feledkezzünk el a pápai hadikórház sebesültjeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents