Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-03-24 / 12. szám

kedelmét, forgalmát és magát a várost is fejlesszék. E vasút menetrendje olykép lett megállapítva, hogy reggel 5—6 óra között indult el egy vonat innét Csornára, mely délelőtt 10 óra tájban már Pápára visszajött. Ez hozta Pápára Sopronmegye hozzánk közel lakó azon jómódú közönségét, mely szükségleteit Pápán fedezte és a délután 3 óra után induló vonattal haza utazhatott falujába. Ugyanezen vonattal lehetett Pápáról Csornára, a közbeeső 7 állomásra is menni, e helyeken és vidékén az üzleti teendőket ellátni és még aznap este Pápára vissza utazni. Ezen forgalmat a vasút létesítése óta egy garnitúra bonyolította le. Pénteken hetivásárkor reggel 7 ó. 16-kor érkezett még egy vonat Csornáról Pápára. Ezzel utazott hozzánk a gazdag Rábavidék közönsége, itt árusította eladnivalóját és így volt megvalósítva azon cél, melyért Pápa városa, pénzintézetek és mások a tudomásuk szerint is értéktelen törzsrészvények jegyzésével nagy áldozatokat hoztak. A világháború harmadik évében ezen vonat közlekedése olykép lett csökkentve, hogy egy vonat reggel indult Pápáról Csopnára és onnét délután 2 órakor tért vissza. E változás a forgalmat rendkívül kisebbítette, mivel a délután Pápára érkező közönség kénytelen volt itt meghálni, másnap kora reggel elindulni, mi költséges, terhes és időt rabló volt úgy, hogy igazán csak azok jöttek Pápára, kik ezt el nem kerülhették. Csornára nézve ezen új menetrend azért volt előnyös, mert mig e változást megelőzőleg a vonat Csornáról Pápára délelőtt 8 ó. 44-kor indult, tehát ott az utas a városba és vasútra menést leszámítva csak egy órát késhetett, e változás következtében Csorna városában 4 órát meghaladó ideig lehetett tartzókodni, miáltal a forgalom Pápáról egészen Csornára terelődött át és ez által Pápa város közönsége nemcsak azért károsodott rendkívül, hogy jelentékeny forgalma elmaradt, hanem elesett azon élelmiszertől is, melyet korábban a dústermő Rábavidéktől kapott és melyre most nélkülözhetlen szüksége lenne. Csorna e rovásunkra történt jelentékeny forgalomemelkedést észrevette, ügyesen használta fel azon tényt, hogy a vonatredukálás következtében a városunk közelében lakó sopronmegyei törvényhatósági bizottsági tagok aznap délután nem térhettek vissza a megyegyülésekről lakóhelyeikre és ezek segélyével községenként gyűléseztek, elhatározták: kérelmezik, mikép a vonat Pápáról félórával korábban induljon, Csornáról pedig déli 12 ó. 25 helyett délután 3 ó. 23-kor induljon, mit a máv. igazgatósága ez évi február 20-ika óta a mi jelentékeny sérelmünkre életbe is léptetett és ezzel a pápai forgalmat teljesen átterelte Csornára, mire, a Lloyd-társulat akciójáról nem tudva, a Pápai Hirlap 8-ik számában megjelent figyelemre méltó vezércikkében igen helyesen rámutatott. Teljes képtelenség, hogy az ide szokott sopronmegyei közönség Pápára jöhessen vásárolni. A vonat rendszerint este 6 órakor érkezik ide. Mire az utas Pápára beér, minden üzlet be van zárva. Másnap a vonat reggel 5 ó. 24kor indul. A közbeeső időben bevásárolni nem lehet, hanem még itt kellene tölteni az egész napot, egy éjszakát és csak harmadnap reggel lehet vissza utazni, mit a velejáró nagy költség és időveszteség miatt senki sem tesz. E bennünket elviselhetlenül károsító menetrendváltozás miatt esik el Pápa város megszokott vevőközönségének jelentékeny pótolhatlan forgalmától és nélkülözhetlen élelmiszerektől. Tekintetes Városi Tanács! Teljesen feleslegesnek tartom bővebben megokolni milyen elviselhetlen veszteség Pápa városára nézve a Rábavidék forgalmának elvesztése. Mig 1916. évi januárban Csorna vidékéről 3498, februárban 3527 utas, márciusban 4543 utas érkezett Pápára, 1917 januárban 3520, februárban a rosszabb menetrend folytán csak 2046, márciusban 2141, 1918. évi januárban 2855, februárban csak 1725 utas érkezett Pápára, tehát február 20-ika óta a mostani menetrend következtében az utas 416-tal fogyott, mig az 1916-iki forgalomhoz viszonyítva 1802, 1916 márciushoz képest 1917 márciusban 2402 utassal volt kevesebb, tehát a személyforgalom feltűnően csökkent. Legutóbbi költségelőirányzatunkban majdnem 90% pótadó van előirányozva. — Köztudomás szerint a rengeteg háborús kiadások legnagyobb részét adó utján kell behajtani, tehát adóink óriási módon fognak emelkedni. Ezen adóviselési kötelezettségnek csak úgy lehet eleget tenni, ha a forgalom fejlesztetik és nem csökkentetik és mivel Pápa város fejlődése is szorosan függ e sérelem elhárításától, a Pápai Lloyd-társulat választmányának határozatából folyólag kérem: Méltóztassék kizárólag ezen indítványom tárgyalására az állandó választmány meghallgatása után mielőbb képviselőtestületi ülést összehívni és elhatározni, hogy a Pápa-csornai vasút legutóbbi menetrendjének sürgős megváltoztatása végett a képviselőtestület felir a nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi miniszter úrhoz, állíttassa helyre a máv. igazgatóság menetrend osztálya által a régi menetrendet olykép, hogy két vonat induljon Pápáról Csornára és jöjjön onnét vissza és pedig Pápáról reggel fél négy óra tájban, a 3 óra körül Budapestről indított éjjeli vonat beérkezése után. Ezzel megy Csornára, aki oda gravitál. E vonat mint a régi pénteki vonat naponta jöjjön vissza reggel 7—8 óra között, hogy a Pápára utazni szándékozó közönség és a Pápán iskolába járó tanulók ide is eljussanak, a délutáni vonatok pedig a régi menetrend szerint tartassanak fenn, mi által lehetővé válik, hogy az utas minden irányban aznap haza érhet és ez a forgalmat is lényegesen emeli, kérje fel e végből vármegyénk közszeretetben- és közbecsülésben álló igen tevékeny főipánját, dr. Rainprecht Antal urat, ki készséggel igyekszik bennünket támogatni, Pápa város köztiszteletben álló képviselőjét, dr. Antal Géza urat, a győri kereskedelmi és iparkamarát, hárítsák el hathatós befolyásukkal ezen, a városra mért hanyatlását előidéző, adóképességét csökkentő súlyos csapást mielőbb sikeres közbenjárásukkal. Teljes tisztelettel Steinberger Lipót a pápai Lloyd-társulat elnöke. * Nincs kétségünk benne, hogy a városi közgyűlés erélyesen sikra száll a város érdekeinek megvédéséért, s nemcsak feliratot intéz a kormányhoz, hanem népes deputáció útján élőszóval is tolmácsoltatni fogja a nagy sérelmeket, melyek városunkat a csornai vasút menetrendjével érték. = Hirdessen = a Pápai Közlönyben. KARCOLAT a mult hétről. Még mindig vajúdik a béke! Aki a mostani helyzetet figyelemmel kiséri, az meggyőződést szerezhetett magának, hogy a krízisen túl vagyunk, a béke utja amennyireannyira egyengetve van, de a sok bába miatt a béke szülöttje még mindig vajúdásnak van kitéve. Meddig fog tartani ez a szörnyű vajúdás, az a körülményektől függ. Lehet, hogy hetek kérdése, de az is megtörténhetik, hogy a vajúdás hónapokig is el fog tartani. Függ pedig az a vajúdás attól, hogy a bábák mikor fogják megunni az ide-oda babrálást és egy erős kéz közéjük nem vág és kikényszeríti várva-várt új béke szülöttjét. A bábák között legjobban ficánkodik még mindig az angol és ebben kénytelen asszisztálni még mindig a francia. Az amerikai bába is bejelentette a beavatkozását, de úgy látszik nem tartotta elég jövedelmezőnek az üzletet és az utolsó pillanatban lemondott ez aszszisztálásról, látva, hogy a többi bábák az olasz, román, szerb és montenegrói mily sorsra jutottak, nem is említve azt, hogy az orosz bába is beadta a derekát. Mindezek dacára az angol bába a japán bába kuruzslását akarja most igénybe venni, hogy a vajúdást megnehezítse és itt rejlik most a vajúdás terminusa, jóllehet az előjelek után Ítélve a japán bába nem fog kötélnek állani, de ha véletlenül mégis belekóstolna, hamar el fog vásni foga. Szóval, a boszorkakonyhán erősen kavarják még mindig az angolok a kuruzsló gyógyszereket, melyek a béke megnyújtását célozzák. Már minden reájuk nézve előnyt kínálkozó nemzetet belekevertek a boszorkánykonyha üstjébe, de mindeddig nem sikerült a konyha büdös gőzének a békét elkábítani, sőt az oroszok és románok a büdös gőztől — jóllehet eleinte elkábultak, de idejekorán kijózanodtak és ezt a processzust várjuk mindazoktól, akik a háború gőzét szítják és éleszteni óhajtják. A helyzet még komoly ugyan, de nagyon is biztató. A krízisen túl vagyunk, most már csak a hosszulére eresztést kell megakadályozni. Erre pedig már az összes előkészületek meg vannak téve. Ha nem sikerült jó szóval, akkor hátra van még egynéhány „rajtaütés" és „átkarolás" és azután jön a „finita la komédia". Érzik már ennek a szagát az olaszok, úgyszinte a franciák is, de az angolok — nem az utolsó emberüket — de az utolsó fillérüket sem sajnálják, hogy a büdös szagot jószaguvá tegyék. Mint már jeleztem, ez a stikli ideig-óráig még eltarthat, de végeredményében kénytelenek lesznek lefújni. Ezek előrebocsájtása után azzal végzem a heti krónikát, amiről beszéltem, hogy — Még mindig vajúdik a béke! Frici, Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a polgármesteri székre problémát fog hirdetni. Az hirlik, hogy Pápa városa az idei költségvetés bőrére már előre ivott. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a választójog kérdésében frontszolgálatot teljesít. Az hirlik, hogy a polgármester utódjául senkit sem mer ajánlani. . Az hirlik, hogy a rendőrkapitány szabadsága ideje alatt megunta magát. Az hirlik, hogy a rendőröket egy szebb jövő reményében — csak biztatják. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában