Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-02-24 / 8. szám

legjogosulatlanabb protekció és a komázó nepotizmus naponkint legundokabb orgiáit üli — az valóban nem csoda. Igen sokan követnék példájukat, ha Mikes szerint a Gondviselés nem ide rakta volna le azt a rakás kenyeret, melyet neki szánt, ha nem láncolná ide a magyar föld, a magyar levegő, néhány kedves arc és pár drága sir. Megvallom, nem ismerem egészben a modern lyrikusokat, nem értem meg őket jól, mert távol állok eszme- és érzelem világuktól, nem élhetek az ő miliőjükben, de annyit tudok, hogy a magyar nyelvet sok új szinnel, új fordulattal^ eredeti szólamokkal és temér­dek új eszmével gazdagították. Ezért hálás vagyok irántuk. De bár távol vagyok tőlük, azért mégis bizonyos értelemben lelki közösséget érzek velük, mert kevés kivétellel azok pártjához tartoznak, akik azért küzdenek, hogy több jog, több tudás, több kultura, több kenyér jusson mindenkinek. v. i. KARCOLAT a mult hétről. Nem játszunk babásdit! Ezzel lehet illu­sztrálni a bekövetkezett tényeket, melyek a bresztlitovszki tárgyalások, illetve az ukraniai különbéke után konstatálhatók. Trockij uram belátta, hogy sem kerteléssel, sem kukoricázás­sal nem lehet velünk tárgyalni. Eleinte adta az előkelőt, de amikor látta, hogy nem ijedünk meg saját árnyékunktól, leszerelt, de ezzel egy­idejűleg egy arany hidat tartott fenn magának a tisztes visszavonulásra. Azt hitte, hogy ha kimondja a leszerelést, de különbékét nem köt egyelőre, ezzel majd a kecske is jól fog lakni, a káposzta is meg fog maradni. De bizony ebben nagyon tévedett. Becsapásra ment ugyanis az egész visszavonulás, de nem sikerült. Ha nem akarsz különbékét — gondolták a központi hatalmak —, majd kényszerítjük reája. A visszavonulás után lázított, szított, és az egész világot forrongásba akarta hozni, de belenéztek a kártyájába és — most már kezd egészen meghunyászkodni és kérve kéri a külön­békét. Újra tárgyalásokba kezd bocsátkozni, de most már „hátrább lesz az agarakkal". Most nem fog Trockij úr diktálni, hanem neki fog­nak diktálni. így áll most a bál! Amióta az ukránokkal megkötöttük a kü­lönbékét, azóta Románia is kezd más nótát fújni. Könyörög már a különbékéért, de ezek­kel a cinye-mintyékkel már máskép lesz el­bánva. Hogy mi lesz a román békével, azt még nem tudjuk, de letört szarvakkal ülnek majd a zöld asztalhoz. Erdélyre fájt a foguk, most majd zápfogastúl együtt fogják nekik az úti ­irányt meghatározni. Ezeknek az oláh uraknak még a bolgárok is fogják elhúzni a nótájukat. így áll most a bál! Aki figyelemmel ki­séri most a hadmüveleteket és az elért ered­ményeket, az csak arra a tapasztalatra juthat, hogy „ügyünk jól áll". Hogy a németek be­rukkolnak-e Pétervárra, vagy nem ? az a jövő titka. Hogy az olasz a mostani helyzettel szá­molva, be fogja-e látni, hogy jobb lesz ma egy veréb, mint holnap egy túzok és román módra csúszni fognak a keresztfalhoz, az most már az ő dolguk, de hogy az be fog következni, az több mint bizonyos. A látszat után Ítélve, az olaszok már szinte megelégelték az angolok biztatását, és ha a konjukturák beválnak, úgy rövidesen ez az ügy is a form alitások szabályai szerint fog elintézést nyerni. Hátra van még ugyan a fekete leves, az ánglius, de amint azt a körülmények jelzik, ott sincs már rendén a széna. Bíztak Wilson ko­májukba és mumusként hirdették a nagy se­gítséget a tavaszra, de úgy látszik, a farmer urak csak biztatták az angol sógort, de segít­séget egyelőre nem tudnak adni. Mondják ugyan, hogy őszre majd csak elintézhetik az ügyet, de őszig azonban, azt hiszem, mi nem igen fogunk reájuk várhatni, mert addig az egész háborús ügyet el fogjuk intézhetni az amerikaiak nélkül is. Most már végét járjuk ennek a furcsa háborúnak. Mi már többé: — Nem játszunk babásdit! Frici. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városa a polgár­mesteri állásra nem pályázatot, hanem problé­mát fog hirdetni. Az hirlik, hogy Pápa városa a legköze­lebbi városi képviselőválasztásokra már meg­kezdte az offenzívát. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza országos képviselőnk a munkapárt védőbástyáján van elhelyezve. Az hirlik, hogy a polgármester a legköze­lebbi közgyűlésen tartja bucsufelléptét. Az hirlik, hogy a rendőrök sapkája már államosítva van. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság nem sok életjelt adhat magáról. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában a záptojások újra megzápultak. Az hirlik, hogy a református nőegylet hangversenye méltóságosan nyert befejezést. Az hirlik, hogy a leányegylet legutóbbi estélyén a zárórával különbékét kötöttek meg. Az hirlik, hogy Pápán legközelebb szá­mos jövedelmező állás lesz üresedésben. Az hirlik, hogy Pápán sok élelmiszert csak titokban szabad szeretni. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházak­ban a kincstári élelmezésre „visszakozzt" fog­nak jelenteni. Az hirlik, hogy Pápán a dohány- és szi­var árusítása nagyban érvényesül. Az hirlik, hogy Pápán a közvilágítás te­rén javulás állott be. Az hirlik, hogy Pápán a cigányzenészek­nek a „nyomd meg a gombot" nem szabad a hegedűn megnyomni. Az hirlik, hogy Pápán a libák kukorica­segélyért folyamodtak. Az hirlik, hogy a darutollas legények szór­ványosan legénykednek. Az hirlik, hogy a libatollas legények sok­szor a részegséget azért szimulálják, hogy díj­mentesen ellóghassanak. Az hirlik, hogy a Jaj-nadrágom-egylet tagjai Lysoformmal gyógyítják a gyomrukat. Az hírlik, hogy a Bajszele-társaságnak nagy jövője van. Az hirlik, hogy a Bajszele-társaság leg­közelebb egy nagyobb szabású táncestélyt rendez. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban utóbbi időben nagy pangás állott be. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban né­hány családnál gólyavizitet várnak. Az hirlik, hogy Devecserben a fiatal em­berek amerikáznak a hölgyekkel. Az hirlik, hogy Mezőlakon a lótápot Bé­kásról kapják. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője minden éjjel csak véletlenül fekszik le. HÍREK. — Honvéd lovasságunk szemléje. Báró Nagy Gyula altábornagy, honvédlovassági felügyelő a hét folyamán, szerdán és csütörtökön honvédhuszárezredünk pótszázadának szemléje céljából városunkban időzött. — Dr. Antal Géza a delegáció rendes tagja. A képviselőház tudvalevőleg a delegá­cióba dr. Antal Gézát, városunk orsz. kép­viselőjét póttagul választotta be. A képviselőház keddi ülésén Szász Károly dr. elnök bejelentette, hogy azok a képviselők, akik kiléptek a munka­pártból, lemondtak bizottsági tagságukról, s mint­hogy ezek között héttő a delegációnak is tagja volt, egyik helyére a soron levő dr. Antal Gézát kérte be a képviselőház. Dr. Antal Géza tehát most már rendes tagja a delegációnak. — A Lloyd közgyűlése. A pápai Lloyd kereskedelmi társulat mult vasárnap délután 3 órakor tartotta Krausz József N. ker. tanácsos elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Elnök üdvözölve a megjelenteket, konstatálta a köz­gyűlés határozatképességét, az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv, hitelesítésére felkérte Klein Adolf ' és Schönfeld Károlyt, a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr. Böhm Zoltán tagokat. Elnök kegye­letes szavakban parentálta el dr. Kövi József és Eisler Béla tagokat, indítványát, hogy az el­hunytak emléke jegyzőkönyvben örökíttessék meg és családjaikhoz részvétirat intéztessék, a közgyűlés helyesléssel elfogadta. A közgyűlés a Koritschoner József pénztáros által beterjesztett mult évi zárszámadást és a jövő évi költség­vetést elfogadta és részére elismerésének ki­fejezése mellett, a szokásos felmentvényt meg­adta. A közgyűlés- számvizsgálókká újból dr. Hoffner Sándor, Heller József és Pfeiffer Ignác tagokat választotta meg. Krausz József N. elnök a maga és tiszttársai nevében tisztségéről le­mondott és elhagyta elnöki székét. Steinberger Lipót igazgató bejelenti, hogy Krausz József N. elnök 30 évi elnöki működése után a legutóbbi választmányi ülésen, hivatkozva öreg korára, lemondott tisztéről és azt tovább viselni semmi körülmények között nem hajlandó. Ezután szép szavakban méltatta a volt elnök hervadhatatlan érdemeit. A közgyűlés sajnálattal vette tudomá­sul régi, kiváló elnöke távozását, érdemeit jegyző­könyvben örökítette meg és tiszteletbeli elnöknek általános lelkesedéssel megválasztotta. Ezután egyhangúlag megválasztották elnöknek Steinber­ger Lipótot, igazgatónak Koritchoner Józsefet és aligazgatónak dr. Hirsch Vilmost, pénztárnok­nak Lázár Ádámot. Dr. Hoffner Sándor az újonnan választott elnököt szívélyes szavakban üdvözölvén, a választmányi tagok választására tértek át, mely Boskovitz Samu elnöklete alatt Kerpel Gusztáv és dr. Haas Jenő szavazatszedő bizottság közreműködésével ejtetett meg. A vá­lasztmány régi tagjai az összes beadott szava­zatokkal újból megválaszttattak azzal a válto­zással, hogy Koritschoner József helyébe, ki igazgató lett, Braun Ármin került. Steinberger elnök kihirdetve a szavazás eredményét, meg­köszönte a tagok megjelenését és a szavazat­szedő bizottság működését és ezzel a köz­gyűlés az újonnan megválasztott elnök és tiszti­kar éltetésével befejezést nyert. — A Pápai Takarékpénztár évi rendes közgyűlését március hó 3-án, vasárnap délután 3 órakor tartja. — A református nőegylet mult szom­bati estélye a legteljesebb mértékben sikerült. Ritkán hallottunk még főiskolánk zenekarától ilyen gyönyörű játékot. A zenekar vezetője, Tóth Lajos tanár, valamint a zenekar minden tagja az okozott igazi műélvezetért a legtelje­sebb elismerést érdemlik. — Kétszer is szerepelt az est folyamán Darabos István, aki zengő, erős orgánumával, kellemes előadásmódjával méltán keltett feltűnést. Egy pár magaszerzette kis dala igazi tehetségről, mély érzésről és kép­zettségről tesz tanúságot. — Losonczi Lajos he­gedüjátéka nejének zongorakiséretével gyönyör­ködtette a közönséget. Méltán mondhatjuk e számot az estély egyik legszebben sikerült ré­szének. Ritkán hallott még a pápai közönség ilyen mély érzésű és mesteri technikájú játékot. — Wallenstein Elza, a legjobb pápai szavaló, két verset adott elő. Az egyik dr. Kőrös igazgató egyik kedves háborús verse volt. Mindkét sza-

Next

/
Thumbnails
Contents