Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.
1918-02-10 / 6. szám
kérdés megoldására is kérjük ki a figyelmét azzal, hogy illetékes helyen hozza szóba a már rég tervezett Griff-szálloda felépítését. Ezt a fontos problémát meg kell oldani! P. f. & hadisegély véleményező bizottság. Városunk képviselőtestületének legutóbb tartott egyik ülésén ismertetve lettek a hadisegélyre vonatkozó új utasításnak azok a rendelkezései, amelyek a hadisegélyre jogosultak új kategóriáira vonatkoznak. Jelen cikkünk az új hadisegély megállapításával, a hadisegély-véleményező bizottságok és a hadisegély felszólam lási bizottságok szervezetével s ezek működésével kíván foglalkozni. A hadisegélyre igényt tartó családok összeírását, úgy mint eddig, most is a községi jegyzők (városi tisztviselők) végzik, azonban az összeírásokat nem terjesztik közvetlenül a polgármester, hanem felülvizsgálás és javaslattétel végett a hadisegély-véleményező bizottság elé. A főszolgabíró (polgármester) csak ennek a bizottságnak a javaslata alapján állapítja meg a segélyt. A hadisegély-véleményező bizottság öt tagból áll. Az egyik tag kis- és nagyközségekben a községi jegyző vagy ennek helyettese gyanánt a rendszeresített állásra megválasztott segédjegyző, városokban pedig a családok összeírásával megbízott városi tisztviselő. A másik tag kis- és nagyközségekben a községi biró. Városokban a bizottságba a városi képviselőtestület (a városi tanács) még négy tagot, kis- és nagyközségekben pedig a községi képviselőtestület még három tagot választ a község (város) lakóiból, nemre való tekintet nélkül. A hadisegély véleményezése tehát nem történik az eddigi bürokratikus módon. Ezt a jogot kiveszik a hivatalos személyek kezéből és egy olyan testületre bizzák, amelyben az önkormányzati, tehát a választott elem van többségben. így a bizottság semmiféle hivatalos pressziónak vagy önkénykedésnek kitéve nem lehet. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, hogy a bizottság tagjai közül maga választja az elnökét, elnök azonban se a jegyző, se a községi biró nem lehet, ítéljen tehát választott képviselői utján a nép a saját ügyében legjobb meggyőződése szerint. Ezt a demokratikus önkormányzati elvet látjuk abban is, hogy a bizottság elnöke a hozzá utalt családok hadisegélyben részesülő nagykorú családtagjai közül — nemre való tekintet nélkül — kettőt meghív a bizottság üléseire. Legyenek tehát jelen a közvetlenül érdekeltek képviselői is, akik, ha az utasítás szerint nem is szavazhatnak, de legalább részt vehetnek a tanácskozásban, felemelhetik figyelmeztető, felvilágosító vagy tiltakozó szavukat és saját ügyük igazságos megítélésében, érdekeik védelmében maguk is részt vehetnek. A bizottság választott, valamint meghívott tagjai is lehetnek nők. Az önkormányzatban tehát a családi bajok iránt fogékonyabb, az itthoni küzdelmet a férfi hijján jobban érző nők is résztvehetnek. Hatalmas lépés ez is a modern demokrácia terén, amely a dolgozó és öntudatos nőt a férfival egyszinvonalra állítja. Hisszük, hogy az ekként összeállított bizottság több érzéssel, nagyobb megértéssel lesz a nép bajai iránt s a véleményeket nem a bürokratikus sablon, vagy a hivatalos hatalom, hanem a nép öntudata és igazságérzete fogja irányítani. Véleményünk szerint a bizottság tagjának, illetőleg tagjainak csak az lesz a feladatuk, hogy a bizottság választott tagjait hivatásukra, teendőikre kioktassák, az alkalmazandó szabályokkal megismertessék és ügyeljenek arra, nehogy a bizottság hatáskörét félreismerve, olyanokat is hozzon javaslatba, akik a segélyezésre tényleg és feltétlenül nincsenek rászorulva. Erre a gondoskodásra már csak azért is szükség van, hogy a bizottság javaslatait felülvizsgáló és a hadisegélyeket a vélemények alapján megállapító polgármester munkája megkönynyíttesék és minél ritkábban forduljon elő az az eset, hogy a polgármesternek a véleménnyel ellátott összeirási iveket, kiegészítés végett a hadisegély-véleményező bizottságnak vissza kelljen küldenie. A hadisegély-véleményező bizottságnak egyébként módjában lesz nemcsak a segélyigényeket, hanem az összes megállapított segélyeket is revízió alá venni. Nincs tehát kötve a bizottság az eddigi megállapításokhoz véleményében, korrigálhatja az összes hibákat, tévedéseket, igazságtalanságokat, javasolhatja a segély felemelését, leszállítását vagy beszüntetését. Ez a visszamenőleg gyakorolt bírálat az új hadisegélyutasításnak egyik legfontosabb rendelkezése. Sajnos azonban, hogy ez a rendelkezés a hadisegélyvéleményező bizottságnak elvi jognál alig többet biztosít, mert a bizottság az utasítás 38-ik §-a utolsó bekezdése értelmében, visszamenőleges hadisegélyt csak 1917. évi november l-jétől, illetőleg csak a folyó évi január 1-től javasolhat. A hadisegély-véleményező bizottság véleménye alapján a polgármester által megállapított vagy elutasított segély nem végleges. Az ellen az értesítéstől számított 15 napon belől a polgármesternél Írásban benyújtott vagy élőszóval előterjesztett és a polgármester által jegyzőkönyvbe foglalandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés megkönnyítése céljából az utasítás 18-ik §-a megengedi, hogy azt élőszóval a jegyzőnél is előterjeszthessék, aki azt jegyzőkönyvbe foglalva a polgármerhez köteles juttatni. De nemcsak a sértettnek van joga fellebbezéssel élni, hanem a község bármely nagykorú lakosának is joga van abban az esetben, ha valamely családnak hadisegélyben való részesítését indokolatlannak, vagy a család részére megállapított hadisegélyt vagy lakbérsegélyt túlmagasnak véli, e megállapítás ellen a polgármesternél Írásban benyújtandó felszólamlással élni. Itt is meg van tehát a községi (városi) közönség legszélesebbkörü ellenőrzési joga, igaz, hogy nem a segélyezettek érdekében, de ez a nyilvános ellenőrzés figyelmesebb, igazságosabb és körültekintőbb munkára serkenti a véleményező bizottságokat és megakadályozza, hogy ezek esetleg részrehajló vagy felületes véleményeket adjanak. Igen fontos, gyakorlati értékkel biró biztosíték tehát ez az általános felszólamlási jog. KARCOLAT a mult hétről. Álljunk meg Trockij uram egy szóra! Néhány évvel ezelőtt ezt a jelszót hangoztatta a mi parlamentünkben Lovászy Márton orsz. képviselő, amidőn egyik miniszter felszólalására reflektált. Ha véletlenül a mostani bresztlitovszki tárgyalásokon Lovászy képviselő jelen lett volna, több mint bizonyos ugyancsak ezzel aposztrofálta volna Trockij kertelését a külön-béke függő kérdéseinek megállapításánál. De nemcsak ezzel a jelszóval szögezték volna le Trockij uramat, hanem Polónyi Dezsőnek legutóbb tartott interpellációjában a kormányváltozásra vonatkozólag tett hasonlatot is ráolvashatták volna Trockij uramra, még pedig azt, hogy: Mark Twainnak volt egy kameleonja, mikor egyszerre két szint kellett volna játszania, megpukkadt. El voltunk rá készülve, hogy nehéz diótörés lesz Bresztlitovszkban, de hogy Trockij úgy viselje magát, amint azt igazolja, arra valóban nem számítottunk. Számítottunk, hogy a diplomáciában a kertelés elsőrangú tényező, de Trockij már nem kertel, hanem a tárgyalás komolyságát veszélyezteti azzal, hogy vizet prédikál és bort iszik. Nagyon helyeseljük tehát azon álláspontot, melyet most Trockij uramnak a mieink a szemébe vágtak, ami körülbelül azt jelenti, hogy: mi békét akarunk s ennek bizonyságát is szolgáltatjuk. A háború folytatását kényszerítő ok nélkül semmi esetre sem akarjuk. De mielőtt a tárgyalások a nevetségbe fúlhatnának, tisztázni kívánjuk a helyzetet. Ha Trockij uram csak agitálni akar, akkor tegye azt a saját portáján. Komédia-játszáshoz mi nem vagyunk kaphatók. Komám vagy Trockij uram, vagy nem vagy komám ? Erre feleljen most határozottan és a választ stande-pede le kell szögezni. Eddig komáskodott Ukrajnával, most egyszerre mintha fel akarná bontani velük a komaságot. Trockij uram, trükkökkel most nem lehet zöld ágra vergődni, legföljebb egy jó magas fára. Nagyon helyesen jegyezték meg Berlinben, hogy „a türelemnek is határa van". Aut nihil, aut Caesar! Ezt mondjuk mi most Trockij uramnak is, de ezzel kapcsolatosan Lenin kománkhoz is volna néhány szavunk. Komám vagy Lenin pajtás, vagy nem vagy komám ? Miért bújsz el a sötét háttérben ? Benned bíztunk, és egyszerre eltűntél a láthatárról. Ne hagyd magad Schlesinger! Üsd fejbe Trockijt, hogy hangot adjon ! Vagy egy nótát fújsz vele? Ha igen, akkor baj lesz Köpecen. Ez nem akar fenyegetés lenni, csak hivatkozás a múltra, amikor az angolok a hajó fenekében hagytak sinlődni. Hát hol marad a revánzs ? Ez lebegjen szemed előtt Lenin komám, és ebben az értelemben válaszolj mindig Trockij komádnak akkor, amikor eljön hozzád Pétervárra tanácsot kérni, hogy Ukrajnához húzzál-e, vagy Anglia bérencévé szegődjél ? Nincs több mondani valónk ebben az ügyben. Most úgy Lenin, mint Trockij úrtól közösen csak azt kérdezzük, hogy „komák vagytok, vagy nem vagytok komák?" Ha komáim vagytok, akkor más nótát fújjatok, mert ha ezen a tenorban fognak a béketárgyalások folytattatni, akkor majd ráütünk a zöld asztalra és azt jelentjük ki: hogy ne tovább, és most már — „Álljunk meg egy komolyabb szóra!" Frici. = Hirdessen = a Pápai Közlönyben.