Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-11-10 / 45. szám

Lehet, hogy a forradalom vívmányait nem fenyegeti veszély, de nekünk résen kell lennünk. Azért ismétlem, támogassátok a Munkásotthont, erősítsétek meg, mert ma ez a szervezet — százszor is ismétlem — a társadalom legszilárdabb támasza. Ott, hol erős, szervezett szociáldemokrata munkásszervezet van, a rend, nyugalom és biztosság mindenütt legelőbb állott helyre. Várhelyi Izsó. Pápa város népéhez! Az általatok vasárnap választott pápai Nemzeti Tanács a mai napon megkezdte működését, amelyet e szentegy hármas jelszóban óhajt folytatni: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! A Szabadság fenséges eszméjét akarjuk megvalósítani azzal, Jiogy rendületlenül őrt állunk ama nagy vívmányok mellett, amelyek által ezredéves magyar hazánkból független, szabad nép önálló állama lett. Kezünk fárasztó munkájával, arcunk verejtékével, szellemi erőnkkel becsületesen megszerzett kenyerünk ezentúl önmagunké lesz, idegennek többé robotos jobbágyai soha nem leszünk. Az Egyenlőség magasztos elvét akarjuk és fogjuk érvényesíteni közéletünk minden vonalán. Születés, rang, állás nem tehet különbséget közöttünk. Irtózatos háború eszeveszett tusájában egyenlően véreztünk és szenvedtünk mindannyian, egyenlő jogának kell lennie a jövőben mindenkinek és nem szabad megengednünk, hogy a jelennek még egy ideig, ránk nehezedő nyomorúságát fájóbban érezze az egyik, mint a másik. A Testvériség szent gondolata irányít bennünket akkor, mikor feledve mindazt, ami valaha bennünket szétválasztott, a város minden lakóját megértő egyetértésben óhajtjuk egybeforrasztani. Szűnjék meg minden irigység és gyűlölség közöttünk, szálljon meg a szeretet lelke mindnyájunkat, hogy testvérileg tudjuk eltűrni a még ránk váró súlyos napokat s hogy majdan testvérileg tudjunk örülni a béke új életet fakasztó, boldogságot érlelő napjának. Testvéreim! A pápai Nemzeti Tanács első kötelességének ismeri mindazokat az intézkedéseket megtenni, amik a lakosságnak gabonával, illetve liszttel, hússal, zsírral, tüzelő-anyaggal, ruhával, lábbelivel való ellátása érdekében szükségesnek mutatkoznak. Legyetek arról meggyőződve, hogy a népkormány által megadandó törvényes lehetőségek legszélső határáig el fogunk menni, hogy a megelégedésnek azt a szerény fokát, ami anyagi erőnk ötven hónapon át tartó szakadatlan kiszipolyozása után egyelőre elérhető, minél előbb valóban el is érjük. A szegényeket, a hadiözvegyeket és -rokkantakat külön figyelemben fogjuk részesíteni, számukra azonnali segítségül Nemzeti Alapot akarunk előteremteni. Gondoskodni fogunk arról, hogy lelketlen bujtogatás egyetértő munkánkat meg ne zavarja, e célból a-népkormány utasítása alapján harctérről hazajött katonáinkból megalakult a Nemzetőrség, mely hivatva lesz a város közrendje, békéje és nyugalma fölött őrködni. Mindahhoz, amit tettünk és amit ezután tenni fogunk, kérjük bizalmatokat, kérjük támogatástokat. Tudjuk, hogy egyszerre minden panasz nem némulhat el, minden seb nem hegedhet be. De meg fog bárkit is a csüggedéstől óvni a mi legjobb szándékaink tudatán kivül a boldogabb jövőnek biztos reménye. Higyjétek el magyarok! Tisztító tűzön ment át a nemzet s a rege főnix-madaraként fog e tűzből megújult ragyogásban kiemelkedni! Pápa, 1918. évi november hó 4-én. A pápai Nemzeti Tanács nevében: Dr. Balla Róbert Dr. Kőrös Endre alelnök. elnök. Népgyűlés. A f. hó 3-ára délelőtt 11 órára hirdetett népgyűlést nem a Griffben, hanem a Fő-téren tartották meg, akkora közönség jelent meg, hogy ötvenszer akkora teremben sem fért volna el, mint a Griff nagyterme. A diszgyülést dr. Tenzlinger József polgármester nyitotta meg, ki lelkes hangon méltatta a Nemzeti Tanács és az új magyar kormány alakulását és a vele járó sorsfordulatot. Ünnepélyesen kijelentette, hogy minden erejével a közélelmezés javítására fog törekedni. A közönségnek tudomására adta, hogy máris rendelkezésére áll 900 pár cipő, melyet még e héten a hadisegélyeseknek és a harcból hazatérő katonák családtagjainak maximális áron el fognak adni. Végül rendre és türelemre intette a közönséget. A hallgatóság nagy lelkesedéssel éljenezte a polgármester szép előadását. Kivüle még Becsey Ferenc és Muli József fejtegették nagy hatást keltve e nagy napok jelentőségét. Keresztes Gyula igen ügyesen körvonalazta a kisgazdák és a pápai közönség jó részének kívánságait. A többiek közt a rekvirálások megszüntetését és a kisgazdák részesedését a kormányzatban követelte. Arról nem tehet a kormány, hogy a kisgazda képviselők, akik bizonyosan nem képviselik hűen Magyarország kisgazdáinak összességét, ellenfeleikhez csatlakoztak, kik a népkormányt ki akarták játszani megalakulása előtt. Keresztes sem alkalmazna még olyan kisbérest sem, akiről tudja, hogy nem jóakarója, hanem ellensége. A polgármester felolvasta a közgyűlés előtt azoknak neveit, akiket a pápai egyesületek, körök, intézetek és szervezetek a pápai Nemzeti Tanács tagjaiul kijelöltek. Minthogy a közgyűlés ellenük kifogást nem emelt, elnöklő polgármester a jelölteket megválasztottaknak jelentette ki. (Kár, hogy a krakélereknek nincs külön szervezetük. Ilyen létében ők is kiküldhették volna legtipikusabb képviselőiket a Nemzeti Tanácsba. Ha ott kibeszélhetnék magukat, talán nem izgatnának az utcán és más körökben.) A közgyűlés a következőket választotta meg a Nemzeti Tanácsba: Bodai István, Mátz Mihály, Szabady Ignác, Renner Ármin, Gráczer János, Pados Antal, Kőszeghy Jenő, Nánik Pál, Tánczos Antal, Kis Tivadar, Karlovitz Adolfné, Bán Károly, Lukács Vilmos, Tihanyi Márk, dr. Kende Ádám, Viz Ferenc, Kovács Ferenc, dr. Hoffner Sándor, Böhm Samu, Blau Henrik, dr. Herczog Manó, Török Mihály, Mészáros Károly, Hajnóczky Béla, dr. Kapossy Lucián, Lázár Ádám, Galamb Józsefné, Imre István, Muli József, Nóvák István, dr. Balla Róbert, Torma Lajos, Viczay János, Varga Gyula, Becsey Ferenc, Pelek Mihály, Kerekes Jánosné, Willmann Jenőné, Ihász Teréz, Baranyay Teréz, Győri Gyula, Sarudy György, dr. Kőrös Endre, dr. Molnár Imre, Ney Viktor, Szakács Dániel, Giczy Gábor, Bolla Sándor, Halász Mihály, Gombás Imre, Faragó János, dr. Horváth József, Leipnik Ármin, Szabó József, Balla Kálmán, Horváth Kálmán, Varga Dániel, Szeőke Bálint, Wolf József, Okolicsányi József, Kerekes Jánosné, Markó Ferenc, özv. Bisztricsányi Aladárné, Keresztes Gyula, Maróty Mihály, Mórocz Károly, Hekler János, ifj. Keresztes István, Polgár Gábor, 0. Németh István, Németh József, Eisenbeck Pál, Bornemisza József, Kristóffy Gyula. Végül a közönség a polgármester kezdeményezésére és intonációja után elénekelte a Himnuszt és e szép jelenet eloszlatta azokat a disszonáns hangokat, melyek a közgyűlés folyamán felhangzottak. v. i. A pápai Nemzeti Tanács. A Nemzeti Tanács folyó hó 4-én tartotta alakuló gyűlését. E gyűlés, valamint minden következő értekezletéről a vezető helyen említett okból csak hézagos tudósítást közölhetünk. A Nemzeti Tanács elsősorban megválasztotta vezetőségét, elnöknek dr. Körös Endrét, alelnöknek dr. Balla Róbertet választván meg. — Majd megindult a vita működésének köréről és munkarendjéről. Többen, közöttük dr. Kende Ádám és dr. Hoffner Sándor azon eszme mellett törtek lándzsát, hogy válasszon a Nemzeti Tanács egy szükebbkörü választmányt, mert ilyen nagy testület csak lassan és nehézkesen tud dolgozni, most pedig gyors cselekvésre és munkára van szükség. A Nemzeti Tanács ezt a javaslatot nem fogadta el, hanem elhatározta egy végrehajtó bizottság és több szakosztály alakítását. Az egyes bizottságok és elnökeik a következők : I. Gabona- és liszt-bizottság. Elnök Hajnóczky Béla. II. Hus, zsir és erőtakarmány. Elnök dr. Horváth József. III. Ruházati bizottság. Elnök Sarudy György. IV. Tűzifa-, szén-, és világítási bizottság. Elnök Tihanyi Márk. V. Lakás-ügy. Elnök dr. Molnár Imre. VI. Szegény-ügy. Elnök Karlovitz Adolfné. VII. Rendészeti ügy. Elnök Kovács Kálmán alezredes. VIII. Nemzeti alap. Elnök dr. Hoffner Sándor. IX. Munka-ügy. Okolicsányi József. A ruházati szakosztály, melynek elnöke Sarudy György, már szerdán, tehát a Nemzeti Tanács alakulása második napán meg is kezdte áldásos működését, 900 pár cipő maximális áron való árusítását. Ez igazán boszorkányos ügyesség és gyorsaság és egyúttal annak jele, hogy dr. Tenzlinger József polgármester ígéreteire építeni lehet. KARCOLAT a mult hétről. Nagy átalakulások küszöbén! Amit oly rég óhajtottunk, végre-valahára bekövetkezett. A harctéren beszüntették a háborúskodást, a fegyverszünet az egész vonalon meg lett kötve és most már folynak az előkészületek a végleges béke megkötésére. Az már magában véve nagyjelentőségű esemény és megnyugtatja a kedélyeket, de azért csak most kezdődik az a bizonyos „valami", mely erősen foglalkoztatja a kedélyeket és ez a „valami" nem más, mint