Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-08-04 / 31. szám

PA PA I Közérdekű független hetilap. t=r Meg-jelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész evre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára ^32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Sürgős feladat. A háború ötödik évében a kormánynak és helyi hatóságoknak két dolog: a közélelmezés és a közönségnek ruhával való ellátása okoz nagy gondot és fejtörést. A közélelmezés bajain okkai-móddal, csak segítenek valahogy. A drága jó magyar anyaföld nem kárhoztatja túlságosan kinzó koplalásra fiait, csak jó sok könny kell neki, mely megáztassa kebelét és enyhe napsugár, mely felcsókolja dermedtségéből, akkor aztán bőven ontja hálátlan gyermekeinek dús, megérdemeleílen áldásait. Annyit ad belőlük, hogy önző, rossz szomszédainknak is fölösen juttathatunk. A közélelmezás problémája okos körültekintéssel, józan, reális kereskedői számítással, igazságos osztanitudással és középszerű szervező tehetséggel megoldható. Annál nehezebb a közönség rászoruló részének felruházása. Különösen nehéz ez a feladat, ha nem is foglalkoznak vele. A központok csak mozogtak egy kicsit, de a helyi hatóságok — különösen a pápai — eddig édes-keveset tettek e dologban, ami pedig ma-holnap körmünkre ég. Nagy hiba van itt a kréta körül. Nagy mulasztások történtek. Aki benézett valamely iskola udvarába, láthatta hány mezitlábos gyermek, mily fogyatékos, foszladozó ruhában jár. Láthatta, hogy a ruha többet feltakar, mint amennyit elfed. Ha benéz a dolgozó emberek hajlékaiba, a ruházat dolgában nem kevésbbé siralmas látvány tárul elébe. Mi lesz még majd a jövő télen? A hideg tűzhelyek mellett félig meztelen alakok, többnyire aggok és gyermekek fognak dideregni és szaporítani a kényszerű iskolakerülők, a betegségek és halálozások számát. Mi történt eddig e szomorú, várható következmények megelőzésére? Létesült-e Pápán olyan szervezet, intézmény, mely a szegényeket ingyen, a dolgozó, kereső, államfenntartó, de nem vagyonos elemeket méltányos áron ellássa ruhával? Ha ilyen szervezetre, intézményre már gondoltak, gondoltak-e arra is, hogy ideje volna, hogy e szervezet, intézmény életjelt adjon magáról, hogy a ráutalt tömeg lássa, hogy ime azok, akik a társadalom csúcsán vannak, akik a háború vérzivatarát védett, magas helyről, megerősödve, elhatalmosodva állják, gondolnak a nyomorultakra, gondoskodnak róluk, dolgoznak értük, irgalmat gyümölcsöző szánalmat éreznek irántuk, segíteni akarnak rajtuk, enyhíteni nyomorúságukat, hűsítő balzsamot csepegtetni a háboru-ütötte égető sebekre. Ha ezt látja a nép, megnyugszik és bizni fog azokban, akiknek kezébe van letéve sorsának intézése. Ellenkező esetben az elégedetlenség, az elkeseredés még növekedik szivében és félő, hogy a tengernyi nélkülözés áitaí felkorbácsolt népszenvedély kitör és elmossa a gátokat, melyeket a törvények és fegyelem emeltek. Ennek megakadályozására mindent meg kell tenni. Nem szabad késlekedni, hanem rögtön munkába kell állnunk. Tudjuk, hogy a központok milyen lassan, mozognak. Ha a téli ruhaellátásra komolyan gondolnak, azonnal hozzá kell fogni a szervező munkához. Mi 90 tisztviselő felruházása ahhoz a munkához képest, amelyet' néhány ezer embernek ruhával való ellátása követel! Gyerekjáték. Mégis 5 hónapig tartott, míg az a 90 pápai tisztviselő és közalkalmazott egy-egy öltözet ruházathoz juthatott. Nem szabad egy percig sem késlekedni, ha idejekorán munkájuk eredményét akarják látni. És, ha tesznek valamit, bizzák a dolgot, főként a vezetést, az irányítást olyan emberre, aki ért a dologhoz, aki tudja, hol kell a dolog kezdetét megfogni. Nyerjenek meg ennek az ügynek egy szakértő, széles látókörű, nagy koncepciójú, jellemes kereskedőt, akinek , egy bonyolult, ezerágú, nagyméretű üzletmenet fölött áttekintése van. Csakis az ilyen szakértő kereskedő tudja, milyen ruházati cikkek alkotják meg a szabad forgalom tárgyát, melyek vannak belőle kivonva. Tudja, melyik kapun kell bemenni, ha célhoz akar jutni, melyik ajtón kell kopogni, hogy megkapja azt a ruházati cikket, amelyre a közönségnek szüksége van. Találunk mi a kereskedői gárdánkban olyan ideális lelkű szakembert, aki erre a nagy munkára önzetlenül, minden díjazástól eltekintve készséggel vállalkozik. Ha szakértő kereskedőre bizzák az irányítást, főképen az áruk előteremtését, a közönségnek nem kell majd félesztendeig, vagy még tovább is várni, míg egy darab gúnyához jut, hanem megkapja idejében, mikor szüksége lesz rá. Ha hozzá nem értőket állítanak a Népruházati Bizottság helyi szerve élére, akkor a téli ruhát majd talán pünkösdkor kapják meg, vagy akkor sem, akinek téli kabátra lesz szüksége, kap fejrevaló kendőt, vagy napernyőt, akinek meleg alsóruha kell, az kap majd zsebkendőt, aki magának rendel ruhát, annak olyat küldenek, amit kis unokája vehetne fel, ha addig hülés következtében meg nem halt és el nem temették. Lépjünk tehát minél előbb a cselekvések terére és ha csinálunk valamit, csináljuk okosan, hogy látszata és kedvező eredménye legyen. Várhelyi Izsó. Lakáshivatal Pápán. Városunkban a belügyminiszter rendeletével szabályozott lakáshival „Pápa rendezett tanácsú város lakáshivatala" cim alatt a város egész területére kiterjedő hatáskörrel felállíttatott. A lakáshivatal folyó évi augusztus 1-én kezdte meg működését. Ezen időtől kezdve kizárólag a lakáshivatal jogosult eljárni az alább felsorolt és a miniszteri rendeletben közelebbről meghatározott ügyekben : I. a) A lakáshivatal engedi meg a középlakások (1000 koronán felüli évi bér) bérének emelését és megállapítja az emelés mértékét; b) Megállapítja a bérösszeget, a nagylakások és üzlethelyiségek bérének emelése esetében; c) A háború alatt épült házak és épületrészek tekintetében megengedheti a kivételes béremelést és megszabhatja azt a legmagasabb összeget, ameddig a kivételes béremelés terjedhet ; d) Megállapítja a bútorozott lakás tekintetében a jövőre nézve irányadó bérösszeget ; e) Megállapítja az albérletbe adott lakásrészekért (szobákért) követelhető legmagasabb bért, valamint az ilyen bérhelyiség világításáért, fűtéséért a béren felül járó ellenértéket; f) A főbérletnél előforduló béremelések esetében megállapítja a követelhető legmagasabb bérösszeget; g) Megállapítja a lakásszükség enyhítése céljaira igénybe vett helyiségekért terítés fejében fizendő bérösszeget; h) Általában kétes esetekben az érdekelt fél kérelmére a Bérelt helyiségek tekintetében — ideértve az ágyak és egyék lakóhelyek bérletét is — megállapítja azt a legmagasabb bér-