Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.
1918-07-21 / 29. szám
XXVIII. évfolyam . • Pápa, 1018 jnlins 21 . 29. szám. , II «• Közérdekli füg-g-etlen hetilap, B 31 egrJel e n i 1* minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész evre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) Végezzünk először a polgármestert beiktató gyűlésen elhangzott disszonáns hangokkal, aztán térjünk át a lágyabb, dallamosabb, harmonikusabb hangokra. Az elnöklő alispán beiktató beszédében a mintaszerű közigazgatási tisztviselő kritériumát abban körvonalozza, hogy intézkedéseiben ne kövesse a törvény rideg betűit, hanem a törvény keretei között, annak szellemében, méltányossággal járjon el. A törvényeket vagy az uralkodó osztályok, vagy az egész nemzetek érdekében hozták. Ha a tisztviselő az első fajta törvényeket nem azok érdekében alkalmazza „méltányosan", akik érdekében hozták, akkor képére másznak, ha pedig a másik nemű törvényeket hajtja „méltányosan" végre, szintén alaposan megmossák fejét. Legjobb tehát, ha a tisztviselő a törvény betűihez alkalmazkodik, mert a törvény magyarázására nem ő van hivatva, hanem a jogtudósok és főként azok, akik hozzák. A törvény szövege, ha okos, csiszolt és tanult elmével értelmezik, úgy is kifejezi a törvény szellemét és ha ilyen világításban alkalmazzák, a tisztviselő megfelel a törvényhozók intencióinak, melyek a legtöbb esetben igazságra és méltányosságra törekszenek (legalább a maguk szempontjából, vagy legalább osztályárdekeik keretein belül), mig a törvény szavainak „méltáyosság" szerint való követése némely tág lelkiismeretű ember részére hátulsó ajtót hagy nyitva, melyen egy közismert, undorítóan kendőzött hölgyecske, Panama aszszonyság kényelmesen ki- és bejárhat. Azért legjobb a törvényt becsületes és okos megértéssel, eredeti szövege szerint követni. Mert amilyen igaz, hogy a törvény betűjének buta, korlátolt felfogású magyarázása öl, olyan igaz az is, hogy a törvény paragrafusainak okos, értelmes követése éltet. v * * * A beiktató beszéd egyik passzusa arra inti azokat a férfiakat, kik az új polgármester megválasztatása érdekében fáradoztak, akik őt a polgármesteri székbe emelték, hogy ne sajátítsák ki maguknak az új polgármestert. Az alispán a pápai viszonyok alapos ismeretét árulta ezzel a célzással. Köztudomásu, hogy kivált az utóbbi időben sokan kamatoztatták a maguk javára búcsúzó polgármesterünk jóhiszeműségét és nagy jóságából folyó hiszékenységét. Uj polgármesterünket azonban fiatal kora, éles látása, széles látóköre és a helyi klikktől való függetlensége távol fogja tartani attól az örvénytől, melynek meredékeiben a közügyeket saját önös céljaikra kizsákmányolni akaró lesipuskás orvvadászok settenkednek. Lesz benne anynyi józan önzés, hogy a város rovására meggazdagodni vágyó haszonlesőket kizárja környezetéből és tanácsadói közül. Az új polgármester eddig más téren dolgozott, a közigazgatás ügyeiben tehát tájékozódást kell szereznie. Affelől is nyugodt lehet mindenki, hogy e tájékoztatásért csak hozzá értő és arra illetékes tisztviselőkhöz fog fordulni és hogy e tekintetben nem kizárólag az illetők korára és hivatali állásuk fokozatára fog nézni. Tudomásunk szerint, polgármesterünk már is jó értesülést szerzett affelől, kik tartoznak a városházán a Iglelkjismeretesebb, legtehetségesebb és legalaposabb tudásu tisztviselők közé. Nem kerülhet tehát egyes férfiak kizárólagos befolyása alá, mert állítólag ezek emelték a polgármesteri székbe, ami voltaképen csak képletes kifejezés, mert nem egyes emberek, hanem a város közönsége óriási többségének bizalma emelte őt a polgármesteri székbe. Az alispán célzása különben sem talál ama férfiak tiszta jellemére, akik a polgármesterválasztás első szervező és agitácionális munkáját végezték. * * * Dr. Tenczlinger József polgármester az okosan mérlegelő ész fövényén keresztül szűrődött jóság hangján felelt a beiktató beszédre. A rögtönzöttség bélyegét magán viselő és mégis mesteri, kerekded egészet alkotó szónoklatában a legközelebbi jövő feladatai közé sorozta a közélelmezés, a szociális ügyek és a városi ügyvitel javítását. Mindenki ismeri a közélelmezés elé tornyosuló óriási akadályokat, melyeknek számát a termelők és eladók határtalan kapzsisága és a vevők kiéhezettsége, mohósága és önzése napról napra szaporítja. A maximálás az emberek gyarlóságát nem tudja kisebbíteni. Ha van maximálás, nincs árú, nincs élelmicikk, ha nincs maximálás, rögtön van árú és élelmicikk, de csak kevés tehetős ember, a kivitel, illetve csempészet számára, de az óriási többség csak fájdalmas szívvel kénytelen nézni, mint lakik jól lehetetlen drága áron — más. Ilyen nagy nehézségek tudatában, új polgármesterünket valóban nagy erkölcsi bátorság és nagy felelősségérzés jellemzi, midőn kijelenti, hogy a közélelmezési ő maga akarja kezébe venni. Ha a dolog könnyebb végét akarná megfogni, a közélelmezést azokban*a kezekben hagyná, melyek eddig intézték. Sokkal kényelmesebb lenne a közélelmezéssel járó, elkerülhetetlen kellemetlenségek ódiumát másra kenni, mint értük a teljes felelősséget vállalni. * * * Minden szociális érzésű ember örvend a polgármester ama kijelentésének, hogy a városházán szociális ügyosztályt akar felállítani, melynek célja lesz a háború által leginkább sújtott hadiárvák, hadiözvegyek, hadsegélyesek és rokkantak ügyeit centralizálni és egységes terv szerint intézni. Fején találta a szöget, midő rámutatott, hogy ezeknek pénzzel való segítése nem vezet célhoz, hanem természetben: élelmiszerek és ruházati cikkek alakjában kell a segítséget nyújtani. Itt felhívjuk polgármesterünk figyelmét Pápa városának egy folyton égető nyilt sebére, melynek sajgását keserves tapasztalatból maga is érzi: a nagy lakáshiányra. Hát nem nevetséges,,hogy ily nagy város polgármestere, kinek hatalmában van 22 ezer ember sorsát intézni, nem „leli honját honában", nem talál lakást? Ha egy nős, családos tisztviselőt, tanárt az a kétes szerencse ér, hogy Pápára helyezik, nem talál lakást, ha térdig koptatja is lábát a sok keresésben. Ezen a bajon minél előbb segíteni kell. A segítés módozatairól máskor beszélünk. * * * A tisztviselők örömmel fogadják a polgármester ama kijelentését, hogy a hadbavonult tisztviselők felmentését ki kell reklamálni. Ha nem lehet, új ideiglenes munkaerőket kell helyükbe állítani. A háború megszaporította a tiszt-
