Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.
1917-05-06 / 18. szám
országhoz szólt. Hangsúlyozta, hogy a most folyó küzdelemben kettő szükséges: az egység és a magyar népnek lelki tulajdonainak teljes kifejtése. Örömmel állapította meg, hogy a háború alatt az összes vallásfelekezeteknél háttérbe szorult a felekezeti szempontok emlegetése, és hogy a magyar protestantizmus egyhangú közvéleménye is a vallásfelekezeti béke szent ügyének ápolását kívánja. Kiemelte, hogy milyen fokozott munka vár a kultura munkásaira, a tanítói, és különösen a tanári karra. Beszéde második részében arra a nagyarányú szeretetmunkára hívta fel a figyelmet, amelynek országos szervezése most folyik, élén Magyarország királynéjával. Nagyon megható jelenet következett ezután. Németh István püspök szép szavakkal méltatta a nap jelentőségét, melyen 10 éve mult, hogy Tisza Istvánt a főgondnoki székbe beiktatta a dunántúli egyházkerület. Tisza István rövid, de őt igen jellemző beszédben köszönte meg az üdvözlést. A beszéd után Németh István püspök indítványára hódoló sürgönyt küldtek Őfelségének. Ugyancsak sürgönyileg üdvözölte a gyűlés gróf Tisza Istvánnét. Miskolczy Imre országgyűlési képviselő és Sárközy Jenő világi tanácsbirák eskütétele után, a püspöki jelentést dr. Antal Géza egyházkerületi egyházi főjegyző referálta. A püspöki jelentéssel kapcsolatban elbúcsúzott a közgyűlés a pápai főgimnázium két kiváló tanárától, dr. Kapossy Luciántói és Kis Ernőtől, akik 35 évi szolgálat után nyugalomba mennek. Mély részvéttel értesült a közgyűlés dr. Thury Etele theol. tanár és Baranyai Zsigmond nyug. jogtanár haláláról. Emléküket jegyzőkönyvében megörökítette, egyúttal elrendelte, hogy Thury Etele tanszékére a pályázat meghirdettessék, valamint elrendelte az ő halálával megüresedett egyházkerületi egyházi aljegyzőségre a szavazást. E tekintetben a hangulat, amint értesülünk, Czeglédy Sándor theol. tanár mellett van. A Baranyai Zsigmond halálával megüresedett gazdasági tanácstagságra dr. Baranyai Ferenc ügyvédet választották meg. A fő- és középiskolai ügyek során kimondották Csekey Jolán nőnevelő-intézeti tanítónő állandósítását. A főgimnáziumnál három helyettes (2 magyar-latin, 1 mathematika-fizika szakos) tanári állásra pályázatot hirdetnek. Köszönetet szavaztak Zink Jenő honvéd századosnak, aki a főgimn. tanulók katonai kiképzését vezeti. Városunk közönségét közelről érdeklő határozatot hoztak a főgimnázium V. osztályát illetőleg. E szerint az V. osztályba a beiratkozást mindig az előző tanév végén kell megtartani, mely alkalommal elsősorban az intézet növendékeit veszik fel, más intézetből jelentkezők csak az esetben vehetők fel, ha azt a létszám megengedi. A fiuinternátust a háború tartamára felfüggesztik s az így felszabadult helyiségeket a tanítás céljaira veszik igénybe. Főiskolai igazgatóvá az 1917—8. és 1919—20. iskolai évekre Pongrácz József theológiai tanárt választották meg. A vagyoni ügyek tárgyalásánál meleg köszönetet mondott a közgyűlés Kis Tivadar, Kondor Emil és neje és Zakots István jóltevöknek, akik elhunyt szeretteik emlékére a főiskolánál 1000—1000 koronás alapítványt tettek. Az egyházkerületi bíróság is ülésezett. A kocsi lelkészválasztást tárgyalták és Süvegh István lelkészt törvényesen megválasztott lelkésznek jelentették ki, vádlóit pedig elmarasztalták. A gondos előkészítés folytán a gyűlés d. u. 1 órakor véget ért, mely után közebéd volt a Griff ben. * Az egyházkerületnek a királyhoz intézett hódoló táviratára Németh István püspökhöz a következő választávirat érkezett: A dunántuli református egyházkerület mai közgyűlésének hazafias hódolatát szives köszönettel fogadván, biztosítom az egyházkerületet állandó kegyelmemről és gondoskodásomról. Károly. KARCO LAT a mult hétről. Dereng kelet felől a hajnali fény! Ezt a nagyjelentőségű kijelentést Tisza István gróf tette városunk falai között, a dunántúli református egyházkerület közgyűlésén. Biztató és megnyugtató kijelentés ez főleg egy oly nagy kaliberű államférfiutól, mint Tisza István gróf. Jó eleve ki kell jelentenem, hogy rajongásig hive vagyok országunk helyettes nádorának, nemcsak azóta, amióta országunk sorsát irányítja, hanem már politikai pályája kezdetén, amidőn a parlament porondjára kilépett. Lehet, hogy számosan ebben is bennem az optimistát látják, de ez engemet nem fog továbbra sem alterálni abban, hogy Tisza István gróf minden egyes tettében a hazaszeretetet és boldogulásunk jövőjének biztosítását látom. Nem tehetek róla, már én ilyen vagyok. — A pesszimistáknak ez a kijelentésem tudom jóeleve, hogy nem fog tetszeni, de ezzel ép úgy nem törődöm, mint nem törődtem eddig sem. Én konzekvens maradok ezen a téren, mert meg vagyok győződve, hogy ez az út, amelyen haladok, a győzelemhez és a közeli békéhez vezet. Mint említettem, Tisza István gróf a mult hét folyamán főgondnoki minőségben városunkban időzött. Városunkban való tartózkodása már nálunk nem jelent szenzációt, amennyiben minden évben van hozzá szerencsénk, de azért minden egyes idejövetele érdeklődést kelt és bizonyos büszkeség fog el bennünket, amennyiben itt időzése alkalmával az egész ország közvéleménye városunk felé irányítja tekintetét és várja, hogy „mit mondott Tisza Pista Pápán". Nem egy izben történt már az, hogy itteni felszólalásával a fővárosi lapok heteken át vezércikkeztek, boncolgatták, bírálgatták és támadták Tisza beszédét Pápán. Ha Pápát nem is emlegetik, de egyszer egy évben biztosan szapulják, amikor Tisza István gróf városunkban időzött. Ez alkalommal is nagy beszédet mondott a vallásfelekezeti békéről, mely a közeli békét lesz hivatva megvalósítani. Az összes fővárosi lapok közölték beszédjét, de minthogy nem volt politikai tendenciája és kijelentette, hogy „Dereng kelet felől a hajnali fény", tehát megnyugvással fogadták és nem fűztek hozzá kommentárt. A miniszterelnöknek városunkban időzése a hagyományos szokáshoz híven folyt le. A hajnali vonattal érkezett teremkocsijában. A teremkocsit az állomáson szép csendesen leakasztották, hogy valahogy álmában ne zavarják. Reggel 8 órakor ama hagyományos „Ihászi fogaton" a Griff be hajtatott, ahol már az egyházkerület vezérférfiai gyülekeztek, lelkesen üdvözölték. Rövid cerkle után ruganyos léptekkel és kellő kísérettel a közgyűlési terembe ment, ahol tüntető éljenzéssel fogadták, ott elmondotta a jól átgondolt és a helyzethez alkalmazkodó megnyitó beszédét, egyes folyó ügyekben irányt jelzett és a közgyűlés befejezése után a Griff-szálloda nagytermében rendezett társasebéden vett részt. Azt hiszem, nem vagyok indiszkrét, ha kijelentem, hogy a miniszterelnöknek igen jó étvágyát tapasztaltam. Jelzem, hogy kedvenc étele a sertéshús bármily alakban, kedveli a Margit savanyuvizet és az étkezés befejezésénél elmaradhatlan a „goantro". Délután az egyházkerület keretéhez tartozó tanintézetekben tett látogatást, úgyszinte kevés időt töltött a főiskola jelenlegi kórházában elhelyezett sebesültek között, akik közül többeket megszólított és érdeklődött sebesülésük hogyan- és mibenlétéről. Este intimebb körben a Griff-szálló éttermében újból kitűnő étvággyal fogyasztotta el az estebédet. Az ötödik goantro után elbúcsúzott a társaságtól, kihajhatott néhány „benfentes" társaságában a vasúti állomáshoz, ahol a teremkocsi már készenlétben volt tartva. Ott azután elhelyezkedett. Hogy éjfélig, amíg a teremkocsit a Budapestre induló vonathoz kapcsoltak, aludt-e vagy dolgozott, azt nem tudom, annyit tudok, hogy a másnapi fővárosi lapokban olvastam, hogy Tisza István gróf Pápáról a fővárosba érkezett. A miniszterelnök azóta már újabb országos események létesítésével van elfoglalva, mi ezeket is figyelemmel kisérjük, de az már más reszortba tartozik, mi leszögezzük azt a kijelentését, hogy : „Dereng kelet felől a hajnali fény!" Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a háborúban sajnálatos szerepet játszik. Az hirlik, hogy Pápa városa az utcai világításra a holdvilágot szerződtette. Az hirlik, hogy Tisza István gróf kijelentette, hogy Pápán igen olcsón és kitűnően étkezett. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a dunántúli ref. egyházkerület közgyűlésén a folyó ügyeket folyósította. Az hirlik, hogy a dunántúli református egyházkerület közgyűlése a vallásfelekezeti béke jegyében csendesedett le. Az hirlik, hogy a polgármester húszéves jubileuma alkalmával legénykorára hivatkozott. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a szigorúságával külön békét kötött. Az hirlik, hogy a rendőrök az éjjeli záróra után úgy érezik magukat, mintha rövid zárlatot kaptak volna. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság utóbbi időben hallgat, mint a dinnye a fűben. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában a női szereplők zajos tetszésben részesülnek. Az hirlik, hogy Pápán a jótékonycélt üzletszerüleg nagyban és kicsinyben árusítják. Az hirlik, hogy Pápán sok egészséges ember „képzelt" betegségben szenved. Az hirlik, hogy Pápán az ideges embereket telefonösszeköttetésekkel gyógyítják. Az hirlik, hogy Pápán a trafikkiosztást úgy várják, mint a fiatal házaspárok a születendő gyermeket. Az hirlik, hogy Pápán a malac gyógyításért az ígért szivarokat még mindig „csak hozzák". Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember a kávéházból egy okvetlen lökést kapott. Az hirlik, hogy Pápán a kitérő válasz azt jelenti, hogy ne szólj semmit és fogd be a szád. Az hirlik, hogy Pápán vannak tyúkok, akik csak zene mellett tudnak tojni. Az hirlik, hogy Marczaltőn a pályaudvaron egy 6 éves kanca kocsi eladó. Az hirlik, hogy a darutollas legényeknek a vasúti vendéglőben a hangjukat redukálni kellett. Az hirlik, hogy a libatollas legények nem tudnak lépést tartani.